Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. december / 12. szám
2004. december U NOKÁINK IS INNI FOGJÁK - VÍZÜGYI KONFERENCIA A VÁROSHÁZÁN A Dunára vonatkozó komplex környezetvédelmi, vízgazdálkodási, idegenforgalmi program beindításán dolgozik a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal, melyet Beszédes Józsefről, a Duna- Tisza Csatorna tervezőjéről neveztek el. A koncepció lényege, hogy összehangolják a Dunához kapcsolódó különböző fejlesztéseket Esztergomtól Ráckevéig. Nehéz feladat, és rengeteg olyan problémával kell szembesülni, amelyek évtizedek oda nem figyelése miatt most keserítik meg életünket. Hogy mennyire érzékeny és összetett rendszerről van szó, jól érzékelteti a Budapestről távolinak tűnő Duna-Tisza Hátság problémája. Itt ugyanis, főleg az ötvenes évek nagy lecsapolási kampányainak következtében a talajvíz szintje 10 métert csökkent. A kutak kétharmada kiszáradt, szántóföldek sivatagosodnak el. Az érintett területen nagyjából nyolcszázezer ember él. Nem is kérdés, hogy a vizet pótolni kell. Erre főleg a Duna alkalmas, pontosabban a Sorok- sár-Ráckevei Duna-ág, ami viszont haldoklik. Lassú folyása miatt minden lerakódik a mederben, budapesti szennyvízzel pedig mégsem kellene öntözni a Kiskunságot. Hogy honnan jut ennyi mocsok a Dunába? Például az emésztőgödrökből. A házilag kiásott szennyvíztárolók ugyanis szivárognak, ezért azonban senkit sem szabad elítélni. A csatornázás pénzkérdés, ha pedig lakhelyünk nem minősül belterületnek, egy fitying támogatást sem kaphatunk a százezrekbe kerülő beruházásra. Ráadásul, és ez a nagyobb baj, a szippantóskocsik útja nagyon gyakran csak az első árokig vagy kiserdőig vezet. Ahol van csatorna, ott a már meglévő szennyvíztisztítók küzdenek gondokkal. Budapest ugyanis, mint a legtöbb nagyváros, az épületek és az utak miatt „le van szigetelve”. Az esővíz közvetlenül a csatornába folyik. A kommunális szennyvíz emiatt egyik nap felhígul, másnap megint besűrűsödik, így sokkal kevésbé hatékony a víztisztítás. Az esővíz elvezetése miatt csökken a város alatti talajvíz szintje is. Ennek egyik látványos tünete a köztéri fák kiszáradása, esetleg épületek megsüllyedése. Ráadásul a szárazabb talaj köny- nyebben szívja fel a nedvességet, például a használaton kívüli kutakból. Ha egy kútból már nem vesznek ki vizet, visszafelé kezd el működni, és minden, ami belekerül, egyenesen megy a talajvízbe. Sajnos azonban hiába a bejelentési kötelezettség, az ön- kormányzati nyilvántartás, szinte lehetetlen a valós állapotot számon tartani és ellenőrizni, még az ipari kutak esetében is. A csapból folyó víz városunkban jórészt a talajvíztől elszigetelt, nagyon jó minőségű vízrétegekből származik, de ha ezek elkezdenek beszennyeződni, tényleg baj lesz. Szerteágazó és még ennél is bonyolultabb rendszerekről van szó tehát, ha környezetvédelemről és vízgazdálkodásról beszélünk. Ezért van szükség a Beszédes-programra, a különböző területek szakértői és a szakhatóságok együttműködésére, hogy unokáink is megihassák a csapvizet. Békefi Olivér Megjött a tél, a vizet szerető ember télen a jegére vágyik. Ahogy a nyári fürdési idénynek megvannak az áldozatai, az előírások nem ismerete, illetve be nem tartása miatt a jeges vizek is szedik áldozataikat. A vízi rendészeti szolgálat szeretné, ha ebben az évben csökkennének a balesetek, ezért felhívja a lakosság figyelmét a jégen tartózkodás és közlekedés legalapvetőbb rendelkezéseire. A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellően szilárd, nem olvad, nem mozog. Az állóvizek jege akkor tekinthető szilárdnak, ha vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert. Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével, a kikötők és veszteglőhelyek területén, valamint a folyóvizeken. A teherbírást csökkenthetik a fenékről előtörő kisebb-nagyobb források, a csatornabekötések, az áradás, apadás által kialakított jégmozgás. A felmelegedés a jégréteget elvékonyítja, ami a jégen tartózkodók számára veszélyes lehet. Folyóvizeken jellemző, hogy a már beállt jégmezőre újabb és újabb táblák torlódnak, ezek nem biztonságosak, rajtuk közlekedni életveszélyes és tilos! A folyóvizek jég alatti vízszintváltozásai jégmozgást idéznek elő. Apadás következtében a látszólag még szilárd jég állapota megváltozik, beroppanása várható. Többnapos melegben a felület mosódik, a jég vastagsága csökken, szilárdsága romlik, ezért tartózkodni, közlekedni, sportolni rajta veszélyes. Nagyobb jégfelületen különös veszélyeket rejthet a friss havazás, mert a jég tényleges állapotát nem lehet időben felismerni. Ez éjszaka különösen veszélyes. Felhívjuk azon gazdálkodóegységek, horgászegyesületek, horgászok és magánszemélyek figyelmét, akik valamely vízterület tulajdonosai, kezelői, hogy amennyiben a jégen léket vágnak, jégkitermelést folytatnak, kötelesek a jégmentessé vált területet távolról felismerhetően, egy méter magasságban elhelyezett, legalább 10-10 cm széles piros-fehér csíkozásé korláttal megjelölni, körülhatárolni! Jégkitermelés vagy más - jégen történő - munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni, és mentőeszközt biztosítani. Ajánljuk, hogy azokon a területeken, ahol felnőttek vagy gyermekek megjelenése várható - szabad strandok jegén, átkelési helyeknél -, tartsanak készenlétben a jégből mentéshez felúszó, nagy felületű tárgyakat, falétrát, pallót és megfelelő erősségű és karbantartott kötelet. Fontos, hogy a jeges vízből mentett embert ne vigyük azonnal túlfűtött, meleg helyre, hanem dörzsöléssel próbáljuk vérkeringését beindítani. Előzőleg a jeges ruházattól meg kell szabadítani. Az ilyen személyt minden esetben orvosi ellátásban kell részesíteni. Részletesebb tájékoztatást a Dunai, Tiszai és Balatoni Vízirendészeti szolgálatnál, az életmentéssel foglalkozó karitatív egyesületeknél kérhetnek. A belügyminiszter 46/2001. (XII.27.) BM-rendelete alapján a jégen tartózkodás szabályait a jégbeszakadások miatt bekövetkezett balesetek megelőzése érdekében a vízirendészet fokozottan ellenőrizni fogja! A Dunai Vízi rendészet információi szerint a Duna lassúbb folyású mellékvizein megjelent az egybefüggő, de még vékony jégtakaró. A gyorsabb mellékvizeken és a főmederben egyre nagyobb mértékben zajlik a jég. Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság VESZÉLYES VIZEKEN 12 Ferencváros
