Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. december / 12. szám
á MI SlIlfjJIINI A kereszténység kétezer éves történetének legkiválóbb alakjait tisztelik szentként a katolikus és ortodox egyház hívei. Az első szentek a kereszténység mártírjai voltak, később azoknak a nevét és cselekedeteit is följegyezték, akik példamutató keresztényi életet éltek, és bátran megváltották hitüket. Ekkor még elegendő volt a püspöki jóváhagyás ahhoz, hogy az illető nevét felvegyék a szentek jegyzékébe, ezt nevezik kanonizációnak. Csak 1170-ben vonja III. Sándor kizárólagos pápai szentelték azt a monostort, amelyet ma Kazinczy Ferenc jóvoltából Pannonhalmának hívnak. I. István volt az első európai szent király. 1038-ban bekövetkezett halála után azonnal megkezdődött a kultusza. Épségben maradt jobb kézfejéhez („Szent Jobb”) liturgikus tisztelet kapcsolódott. 1083-ban (Szent) László király avattatta szentté. László király Erzsébet, II. András és Merá- niai Gertrúd lánya. (A szülők szomorú történetét a Bánk bánból ismerhetjük.) Erzsébet a betegápolásnak szentelte életét. Huszonnégy évesen halt meg, és már életében szentnek tartották. 1235-ben, halála után négy évvel már kanonizálták. Ünnepnapja november 19. A tatárjárás után az országot újjáépítő IV. Béla király két leánya, Margit és Kinga is az Árpád-házi szentek sorába tartozik. Margi- tot a tatárok elől menekülő szülei már szülÁrpád-jházi magyar szentek Simone Martini (1284-1344) falfestményein az Assisi Szent Ferenc-bazilikában: Szent Erzsébet Szent Margit Szent Imre Szent István Szűz Mária a gyermek Jézussal Szent László hatáskörbe a kanonizációt. A következő évszázadokban kialakulnak a szentség kimondásának alapvető kritériumai: a keresztények imádkoznak az illető személy közbenjárásáért Istenhez, s az ezt követő csodák igazolják, hogy Isten is pártfogolja a közbenjárót, tehát szent. A pápa a jelöltet 50 évvel halála után avathatja szentté. VIII. Orbán pápa az 1600-as években vezette be a boldoggá avatást, mely azóta mindig megelőzi a szentté avatást. A boldogok is bekerülnek a szentek névjegyzékébe, de tiszteletük korlátozottabb. Már a Római Birodalomban is éltek Pannóniában szentté vált keresztények. Köztük a legismertebb a 317 körül Savariában (Szombathelyen) született Szent Márton, akit november 11-én ünnepelünk. Az ő tiszteletére nagyságát bizonyítja, hogy régi családi sérelme (nagyapját, Vazult István vakíttatta meg) elé helyezte az ország érdekét, ami akkor egyet jelentett a kereszténységgel. Szent István ünnepét, mely nálunk augusztus 20., másutt augusztus 16., 1686-ban XI. Ince pápa az egész egyházra kiterjesztette. László király közbenjárására avatta szentté VII. Gergely pápa ugyancsak 1083-ban Imre herceget, István király 1031-ben, vadászbalesetben elhunyt fiát, valamint Gellértet, a Velencéből ideszármazott remetét, majd püspököt, Imre herceg nevelőjét, aki az egyik utolsó keresztény vértanú. 1046-ban a fellázadt po- gányok letaszították kocsiját a Kelen (Gel- lért)-hegyről. Magát Lászlót 1192-ben avatták szentté, ünnepnapja június 27. Európa legnépszerűbb magyar szentje Szent KEZDEMÉNYEZÉS AZ ÖT VAGY TÖBB KATONÁT - KATONANŐT - NEVELT ÉDESANYÁK ELISMERÉSÉNEK A Magyar Köztársaság honvédelmi mininisztere és a HM Honvéd Vezérkar főnöke anyák napja alkalmából erkölcsi és anyagi kitüntetésben részesíti azokat az édesanyákat, akiknek öt vagy több gyermeke teljesített katonai szolgálatot. Az elismerésre - a területileg illetékes önkormányzat egyetértésével - a hadkiegészítő parancsnokság terjeszti fel a szükséges okmányokat. Az elismerés feltétele, hogy az édesanyák öt vagy több gyermekének - bármilyen időtartamú - becsülettel teljesített katonai szolgálata legyen. Kérjük mindazokat - családtagokat, barátokat, szomszédokat -, akik a környezetükben még elismerésben nem részesült, öt vagy több katonát, katonanőt nevelt édesanyát ismernek, jelezzék az önkormányzat vagy a hadkiegészítő parancsnokság felé. Magyar Honvédség Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnoksága etése előtt apácának ajánlották föl. A Nyulak (ma: Margitj-szigeti domonkos kolostorban élt, szigorú aszkézist gyakorolva. Szentté avatását már 1276-ban kezdeményezték, végül 1943-ban kanonizálták. Kingát, aki férjével, Szemérmes Boleszláv krakkói fejedelemmel szűzházasságban élt, majd férje halála után kolostorba vonult, 1690-ben boldoggá avatták. Később XII. Ince pápa Lengyelország egyik patrónájává nyilvánította. 1999-ben vették fel a szentek sorába. 1997-ben Krakkóban avatták szentté Nagy Lajos király lányát, Hedvig lengyel királynőt, akit már életében szentként tiszteltek. 1399- ben halt meg, és a krakkói Wawel-székesegy- ház főoltára alá temették, olyan biztosak voltak szentté avatásában, melyre végül csaknem hatszáz év múlva került sor. Végül említsük meg, hogy 2004. október 3- án a római Szent Péter téren II. János Pál pápa boldoggá avatta az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt. Nincs még egy ország, melynek első királya szent, az utolsó pedig boldog volna. Ferenci Zsuzsa *8 Ferencváros 2004. december A Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1 százalékát felajánlották számára. Az: így befolyt 212 921 formtot az. alapítvány a családterápiás rendelés fenntartásának költségeire használta fel.
