Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. szeptember / 9. szám
2004. szeptember R endőrségi hírek TOLVAJOK A PIROSBAN A nyáron is bőven akadt munkájuk a ferencvárosi rendőröknek. Két kiemelt területen, szinte minden héten történt valami bűntény. Az Illatos út—Gubacsi út kereszteződésében már állandósulni látszik a „piros lámpás lopás”. Ez azt jelenti, hogy míg az autós a lámpánál várakozik, a nemritkán fiatalkorú elkövetők feltépik a kocsi ajtaját, és elrohannak a tulajdonos táskájával a Dzsumbuj irányába. Gyakran akad arra is példa, hogy teherautók platójáról tűnnek el hasonlóképpen könnyen mozdítható műszaki cikkek, szerszámok. A rendőrség feltételezése és az eddig előállítottak vallomása szerint a pénz leggyakrabban kábítószerre kell a fiataloknak. A bűnténnyel szemben - utólag - szinte tehetetlen a hatóság, így jobb megelőzni azt, az autó ajtaját, ablakát legalább a várakozás idejére ajánlatos gondosan bezárni. A másik színhely a Ráday utca, ahol a figyelmeztetések és felhívások ellenére még mindig sok lopás fordul elő. A történet itt is egyszerű: a tolvajok kifigyelik a gazdátlan táskákat, és lecsapnak rá. Előfordult, hogy több százezer forint volt a zsákmány. A kárvalott pedig legfeljebb futhatott a pénze után. ÜTÉS, RÚGÁS, VÉGÜL RABLÁS Az alábbi eset sem egyedülálló, bár brutalitása miatt figyelmet érdemel. A rablást - feltehetően - alig 18 évesek követték el, a zsákmány csekély, a vér viszont sok. Tinódi utca, egy nyári meleg éjszaka, 23.30 perc. Az áldozat sétál, talán hazamegy egy mámoros randevú vagy egy jó mulatozás után tele emlékekkel, vágyakkal, gondolattal. Telefonja cseng, felveszi. Tudja, ki hívta, szeret vele trécselni, ezért ülőhelyet keres. A közelben kis park, padok, leül. Nem is nagyon néz körül, arra koncentrál, amit a telefonban hall. Nem veszi észre a három fiatalt, akik a tér másik oldalán beszélgetnek. Ok viszont kifigyelik a férfit. Talán nem is várták, nem is tervezték előre, egyszerűen alkalom szüli a tolvajt. Először ismerkednek, majd lecsapnak. A rendőrségi jegyzőkönyv szerint a három támadó tettleg bántalmazta C. L. budapesti lakost, majd a sértett védekezésképtelen állapotát kihasználva elvették Nokia 3410-es mobiltelefonját és ezüst karláncát. Az egyik tettes 19 év körüli, 160 centiméter magas, izmos, arca ovális, kreol bőrű, rövid, barna hajú, egyik fülében kisméretű fülbevalót viselt. A sértettnek Péterként mutatkozott be, de társai „Fekának” szólították. Sötét farmert és barna „izompólót” viselt. A második tettes 17 év körüli, 175 centiméter magas, átlagos testalkatú, fehér bőrű férfi. Haja rövid, barna, bal fülében ezüst karika-fülbevaló csüngött. A támadáskor sötét, koptatott farmernadrág volt rajta, és sötét pulóver. A harmadik tettes: 19 év körüli, 175 centiméter magas, sportos testalkatú férfi. Bőre fehér, arca feltűnően ragyás. Haja rövid, barna, zselézve viselte. Egyik fülében arany karikafülbevalót hordott. A támadás napján ő is sötét, kopott farmer- nadrágot, fekete pólót, és sötét „pufi”-kabátot viselt. ÁLRENDŐRÖK Lopás megalapozott gyanúja miatt nyomoznak a kerületi rendőrök egy férfi után. A körülbelül 40 éves, 160-165 centis, zömök testalkatú, az átlagosnál barnább bőrű, fekete hajú férfi azzal csengetett be K. L-né félemeleti lakásába, hogy rendőr, és olyan tettesek után nyomoz, akik nyugdíjasokat szexuálisan zaklatnak, pénzüket elveszik. K. L-né jóhiszeműen hallgatta a férfit, és beengedte lakásába. A sötét pulóvert viselő csaló továbbra is szóval tartotta, majd elterelte a figyelmét, mialatt készpénzét és a sértett férjének karóráját ellopta. Ismét a gyanútlanság és az elővigyázatlanság szedte áldozatát. A rendőrök kérik azon lakosokat, akik napközben is otthon tartózkodnak, legyenek óvatosak! Ne engedjenek be senkit, vagy ha mégis, először kérjék a személy igazolványát, és ellenőrizzék telefonon, hogy az adott hatóság vagy szervizszolgáltató küldött-e valakit a címükre. Mindezeken túl, ha bárki felismeri a képen látható arcot vagy arcokat, a rendőrség kéri, hogy haladéktalanul értesítse őket bármelyik rendőrségen vagy rendőrön keresztül. Kisdi GONDOLATOK A ROKKANTAK NAPJÁN Rokkantnak elsősorban a mozgássérülteket nevezi a köznyelv, pedig sokkal szélesebb körről van szó. Jogi értelemben rokkant az, akinek testi vagy szellemi épsége jelentősen csökkent. A magyar lakosság egészségi állapotát jól tükrözi, hogy mintegy fél millió ember rokkantsági nyugdíjas. A rokkantak növekvő száma egyre nagyobb anyagi terhet ró a társadalomra. Rehabilitációjukat követően, mint megváltozott munkaképességű munkavállalók, csak kevesen tudnak elhelyezkedni. Hazánkban is vannak azonban úgynevezett védett munkahelyek, ahol a rokkant embereknek igyekeznek könnyű fizikai munkát biztosítani, mert a munkahelyek általában igyekeznek „megszabadulni” tőlük. Említést érdemelnek még mindazok, akik a háborús vagy a forradalmi harcok során váltak rokkanttá. Érdekeik érvényesítésére szövetséget hoztak létre. A sajátos problémákkal küzdő megvakult hadirokkantak is önálló egyesületbe tömörültek. Szeptember 18-án, a rokkantak napján egy pillanatra jussanak eszünkbe azok, kiknek rokkantán kell helyt állniuk a hétköznapokban. Bartha Zsuzsanna
