Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. szeptember / 9. szám
A CS El II) mÁffiÁlA N A hangok, a madarak csivitelé- se, a tenger morajlása éppúgy, mint az emberi beszéd és a zene, életünk szerves részei. Mindez oly természetes, hogy csak akkor értékeljük, ha hallásunk csökken, vagy elveszítjük. A siketen születetteknek a csend szorításában kell megbirkózniuk az élet számos kihívásával. Az előítéletek pedig megnehezítik a munkába állást, a bekapcsolódást a társadalom vérkeringésébe. Szeptember vége a siketek nemzetközi hete. Ennek apropóján beszélgettem Nyírő Zsoltnéval, Gabriella asszonnyal, aki a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének halló munkatársa, jelnyelvi tolmácsa. Mióta van a hallássérült embereknek érdekvédelmi szervezete?- 1907-ben alapították szervezetüket Cházár András Országos Siketnéma Otthon néven. A siketek oktatása jóval korábban, már 1802-ben megkezdődött az előbb említett Cházár András kezdeményezésére. Ma kilenc szegregált iskola van az országban, ahol a siket gyermekeket 8 éves koruktól tanítják, míg a nagyothalló kisdiákok oktatása - ugyancsak speciális intézményben - 7 éves korban kezdődik. Ma a tagság kétharmadát a nagyothallók teszik ki. Mikor vállalták fel képviseletüket?- A szervezet 1950-ben újjáalakult, majd két évvel később alapszabályában rögzítették a nagyothallók érdekvédelmének ellátását is. Ennek megfelelően Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) lett az új név. A rendszerváltás óta független társadalmi szervezetként működik, de fő célja nem változott: a siketek és nagyothallók társadalmi integrációjának és e- gyéni érvényesülésének segítése. Az esélyegyenlőségi törvény a siket és nagyothalló embereknek is biztosítja az információkhoz való akadálymentes hozzáférést. Mi a helyzet e téren?- Elsősorban a jelnyelvi tolmácsolás terén történt elmozdulás. Ez teljes értékű, természetes emberi nyelv, amelyet a szakemberek önálló nyelvnek tekintenek. Létezik egy nemzetközi jelnyelv is, a nemzetközi konferenciákon ezt használják. A televízió műsorok tolmácsolása, a filmek feliratozása azonban még csak gyerekcipőben jár. Általánosan elterjedt, hogy a siketek kitűnően olvasnak szájról.- Nem mindenki, mert ez nem velük született képesség, hanem hosszas tanulás eredménye, és inkább a siketen születettek esetében fejlődik ki. Akik felnőttkorukban veszítik el hallásukat, azoknak nem gond a beszéd, mivel hallóként elsajátították a hangokat. A beszéd elsajátításához hallásra van szükség, a siketen születettek legtöbbször némák is. Azonban az iskolában bizonyos szinten ők is képesek a hangokat megtanulni, és többé- kevésbé érthetően elmondani gondolataikat. Egymás között természetesen a jelnyelvet használják. A siket és a nagyothalló emberek életét is nagyban megkönnyítette a fax, az e-mail és az SMS, mert így sok információhoz hozzáférnek, és a baráti kapcsolatok ápolása is könnyebbé vált. Az orvostudomány olykor csodákra képes. Lehet-e a siketséget gyógyítani?- Van olyan halláskárosodás, amit tökéletesen meg tudnak gyógyítani. Szegeden az úgynevezett implantátum beültetése sok siket embernek visszaadta a hallását. A siketségnek és a na- gyothallásnak azonban sokféle oka van, és többségük egyelőre nem gyógyítható. A kutatások azonban folynak tovább. Sokan azí gondolhatják, hogy egy siket emberrel könnyű élni, mert ő még veszekedni sem tud.- Az én férjem kisgyerekkorától nem hall, de az érzelmeit, a nemtetszését ugyanúgy ki tudja fejezni, mint a halló ember. B. Zs. DISZKRIMINÁCIÓ HATÁROK NÉLKÜL? Az angyalföldi Tesco Áruház fennhangon hirdeti: vásároljon laptopot a CIB hitelével. Az informatikus szeme felcsillant ezt olvasván, már régóta szeretett volna egy ilyen praktikus eszközt. Elment tehát az áruházba. Ott az eladó meghallgatta kérését és elküldte az épületben lévő CIB kirendeltségre. És máris ment minden, mint a karikacsapás: kitöltötték a nyomtatványt, a vásárlójelölt igazolta jövedelmét, sőt a CIB-nél vezetett számlaszámát is megadta, Azután várt, várt és várt... legalább 40 percet. Ez idő alatt a központban valaki elbírálta és döntött: havi nettó 250.000 forint jövedelem nem elégséges, az illető nem hitelképes. Hogy miért? Indoklást nem kapott. Felesége nem volt rest felhívta a bank ügyfélszolgálatát, de ott sem tudtak válaszolni a kérdésre, kapcsolta a hitelbírálati osztály egyik munkatársát. Arra azonban ő sem tudott válaszolni, hogy kiknek, milyen feltételekkel adnak hitelt, mennyi az a jövedelemhatár, amely eléri a hitelképesség határát. Úgy tájékoztatta az értetlen feleséget, hogy nem csak a jövedelmet nézik, hanem egyebeket is. Mit? Talán a kérelmező szemének színét, a magasságát...? Mert hogy mellesleg semmiféle rendezetlen hitelügye nincs és nem is volt. Lehet, hogy csak a millión felüli jövedelemmel rendelkezők kaphatnak hitelt egy laptopra? Lehet, a többi meg igyekezzen legalább ennyit keresni, és akkor majd kopogtathat a CIB-nél. De akkor már minek? Bartha Zsuzsanna FOLYTATÓDIK AZ ALLERGIASZŰRÉS. Az Egészséges és biztonságos életmódra nevelés program keretében a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat fül-, orr-, gégész és allergológus szakorvosa, dr. Fényi Ágnes vezetésével mintegy kétszáz általános iskolásnál allergiaszűrő vizsgálatot végeztek. Töröcsik Judit egészségügyi tanácsnok beszámolója szerint az eredmény elkeserítő: a szűrésen részt vett tanulók 60 százaléka allergiás valamilyen fűféle, fa vagy virág pollenjére. Ősztől kiterjesztik az allergiaszűrést a kerületben működő, önkormányzati fenntartású középiskolákra is annak reményében, hogy az időben felismert és kezelt allergia nem vezet súlyosabb megbetegedéshez. B.Zs. Ferencváros 19 2004. szeptember
