Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. augusztus / 8. szám
Az ember földhöz kötött lény, ezért ősidők óta szállni szeretne, mint a madár, feljutni a magasba, élvezni a szabadságot, az erőt, a végtelenséget. Ezért megalkotta az ehhez szükséges eszközöket, a repülőgépet és az ejtőernyőt. A Budapest IX. Kerületi Ejtőernyős Sportklub 1955-ben alakult meg. Jelenleg a Ferenc körút 28.-ban működik. A klub vezetője, Géczi János csaknem 30 éve az ejtőernyős sport szerelmese. Többszörös magyar bajnok. Társadalmi munkában a Magyar Ejtőernyős Szövetség elnöke. A Magyar Repülők Napja augusztus 15. Ez a beszélgetés kicsit része az ünnepnek.- Hány tagot számlál a klub?- Hetvenen vagyunk, sokan tanuló fiatalok, illetve nyugdíjasok, de akad közöttünk mérnök, jogász és cégvezető is.- Miből tartják fenn a klubot?- Alpinista, illetve magasépítési munkákat vállalunk, kiállításokat szervezünk. Legutóbb a Vatikánban, A kereszténység ezer éve című nagy sikerű tárlat megrendezése fűződött a nevünkhöz. A bevétel teljes egészében a sportklubé, ebből vásárolunk új felszerelést, és ebből fedezzük a tagdíjak egy részét is.- A budaörsi reptérről indulva hajtják végre az ejtőernyős ugrásokat?- Nemcsak onnan, hanem Gödöllőről, Kecskemétről és az ország más tájairól, ahonnan erre lehetőségünk nyílik. Készülünk már nagyon a magyar ejtőernyős-bajnokságra, amit a szövetséggel közösen Budaörsön rendezünk augusztus 24-30. között.- Hogyan lehet valaki ejtőernyős?- Alapfeltétel a betöltött 16 eszvalamint a tesztugró, aki új ejtőernyőket próbál ki.- Az ejtőernyősök között híresen nagy az összetartás. Miként tudják megőrizni a jó közösségi szellemet?- Nagyon figyelünk egymásra, hiszen itt mindenki egymásra tendő. Szükséges egy repülőorvosi vizsgálat, aztán kezdődhet a kiképzés!- Ez miből áll?- Húsz óra elméleti tananyagból és 16 óra repülőtéri foglalkozásból. A tanulók első ugrásához az oktatók hajtják az ejtőernyőt. Az első hat ugrás bekötött, azután jöhet a kézi, azaz a késleltetett ernyőnyitású ugrás. Én 25 éve tanítom ezt a sportot, vezetem a továbbképzéseket, s tudom, hogy kétféle ember létezik: az egyik, aki sohasem ugrik, a másik, aki kipróbálja. Az első ugrás választóvonal: ettől függ, marad-e közöttünk az újonc.- Mennyien maradnak?- A jelentkezők tíz százaléka marad. A tanulók állandó ellenőrzés alatt állnak, s rádióval irányítjuk őket a célterület felé. Aki velünk tart, elhivatottságot érez e sport iránt, szinte a megszállottjává válik. Volt idő, amikor divatból hirtelen sokan jelentkeztek hozzánk, aztán nagy részük lemorzsolódott.- Mennyibe kerül egy ugrás?- Közel négyezer forintba, s ezt mindenki saját zsebből fedezi. Aki jól áll anyagilag, egy hétvégén akár tíz ugrást is vállalhat. A többség beéri kettő-néggyel.- Ön hány ugráson van túl?- Ezerhétszázhuszonkettőn, de akad, aki négyezerszer is ugrott már. Ameddig orvosi akadálya nincs, ezt bárki elérheti.- Milyen magasról ugranak?- Ezer-négyezer méterről. Általában a keddi találkozóinkon szoktuk megbeszélni, melyik reptérre megyünk legközelebb. A klubnak van egy Ford Tran- sitja, azzal visszük a felszerelést mindenhová.- Milyen ejtőernyőket használnak?- Körkupolás és sikló, vagyis paplanejtőernyőt. Fizikailag sem kis teljesítmény a hajtogatásuk. Jól ismerem valamennyit, mert én vagyok a székesfehérvári ejtőernyőgyártó és -javító üzem konstruktőre, így szakmailag ügyelek minden fontos részletre.- Ön látott már tragédiát?- Igen, de ennek mindig emberi mulasztás az oka. Van úgy, hogy a cselekvőképesség beszűkül, és hibák tömkelegé vezet a tragédiához. Egyébként nem veszélyes sport ez. Még nagyon nagy bátorság sem kell hozzá. Mindenkinek két ejtőernyője van a biztonság kedvéért. A tartalékon automata készülék nyitja az ernyőt, s ez akkor lép működésbe, ha netán valaki ugrás közben rosszul lesz. A fegyelmezetlenséget viszont súlyosan bünteti a sors. Általában barátságos vagyok az emberekkel, de nem tűröm a lazaságot! Az apróbb mulasztások is komoly szankciókat vonhatnak maguk után, akár el is tilthatják az ugrót egy időre. Ilyesmi szerencsére az utóbbi tíz évben nem fordult elő nálunk.- Milyen ejtőernyős kategóriák léteznek?- A tanuló után a középszintű ugró, az ugrómester és oktató, A „Fakerekű” utalt. Hagyomány, hogy megünnepeljük az első ugrást, aztán a többit, az első kézit, majd a századikat, az ezrediket, és így tovább. Apró ajándékokat is szoktunk készíteni egymásnak. Olyanok vagyunk, mint egy család.- A sportnak milyen hagyományai vannak a Géczi családban?- Testvérem, Géczi Erika kajak négyesben világbajnokságot nyert. Én pedig azért költöztem az Angyal utcába, hogy közel legyek a klubomhoz. Mert nekem ez nem a második otthonom, hanem az első. Garamvölgyi Favilla, fakanál, fatányér... és most már fabiciklit is énekelhetünk a nótába. Létezik ugyanis a kétkerekű fa változata. Létezik, és ráadásul működik is. Lehet rajta kerekezni, annak ellenére, hogy váza, kerekeke, kormánya, nyerge és rajta szinte minden fából készült. A hajtáshoz elengedhetetlen csapágyak és lánc ugyan fémből vannak, de ez könnyen megbocsátható a biciklit megálmodó, nagy fantáziával megáldott mesternek. A fakerekűt bárki megcsodálhatja, ugyanis kültéri, azaz utcai dekorációja, vendégcsalogatója egy Ráday utcai sörözőnek. Mindennap ott parkol, hűségesen, mint „fejlettebb” társa, egy motor, aminek önmagában nem lenne hírértéke, de így, a fakerekű mellett állva, kiemeli annak abszurd voltát. Ferencváros 2004. augusznis szöveg és fotó: Kisdi
