Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. július / 7. szám

2004. július E GÉSZSÉGES EURÓPA Az egészségügy és a szociális ügyek az Euró­pai Unióban döntően tagállami hatáskörbe tartoznak. Nincs közösségi szabályozás arra, hogy a tagállamok milyen egészség- vagy szo­ciálpolitikát folytassanak, milyen ellátórend­szereket működtessenek. Az unió tagállamai szolidáris társadalmak, és olyan szociális mo­dellben gondolkodnak, amelynek keretében a tagállamok komoly erőfeszítéseket tesznek a lakosság biztonságának, védelmének biz­tosítása, megőrzése, fejlesztése terén. A tag­államok értéknek tekintik az egészséget. Az unió megalakulásától kezdve csak olyan közös normákat fogadott el, amelyek az emberi élet és egészség védelmét szolgál­ják. A gazdasági élet, a kereskedelem, a minőség, a fogyasztóvédelem, a foglalkoz­tatás, a munkahelyi egészségvédelem és biz­tonság, a környezetvédelem, a kutatás és sok más területen olyan szabályozásokat vezet­tek be, amelyek közvetett hatást gyakorolnak az egészségre. Egyre jobban kiteljesednek azonban a tagállamokon belül azok a stratégiák, közös­ségi szintű tevékenységek, amelyek az unió szociális védelmi célkitűzéseit közelítik. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az egységes belső piac - a személyek, a szolgáltatások, a ter­mékek és a tőke szabad áramlását biztosító, rendkívül kiterjedt közösségi jogszabály­rendszer alkalmazása, folyamatos fejlődése ­jelentős hatást gyakorol a tagállami hatás­körben lévő intézményrendszerekre, így az egészségügyi és a szociális ellátásra is. A tagállamok közötti együttműködés egyik formáját alkotják a közösségi akció- programok. A 2003 januárjában indult, hat­éves népegészségügyi akcióprogram három fő területen - az információ, a reagálás az egészséget fenyegető veszélyekre, illetve az egészséget meghatározó tényezők - irányoz elő közös akciókat. Az unió a társadalmi befogadás, a nyugdí­jak, az egészségügy és az idősek egészségügyi ellátása területén kezdett hozzá a nemzeti rendszerek összehangolásához. Ebben a kér­désben alapvető cél, hogy azonosan fontos szempontként kerüljön megítélésre a foglal­koztatás; a makrogazdasági megközelítés, a fenntartható finanszírozás, a szociális védel­mi célkitűzések, valamint a méltányos szo­ciális és egészségügyi ellátások. Megkezdődött egy európai betegség­megelőzési és -ellenőrzési központ létesíté­sének előkészítése, amely a fertőző betegsé­gek bejelentése, ellenőrzése, az egészséget fenyegető veszélyekre reagálás területén lát majd el koordinációs, szakmai tanácsadó feladatokat. Kidolgozás alatt áll egy gyer­mekközéppontú európai környezet-egész­ségügyi stratégia, amelynek bemutatására Budapesten került sor, 2004. június 23-25. között, a 4. Európai Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia alkalmá­val. Az unió a rákszűrésekre vonatkozóan ajánlást fogadott el, és szerződő félként csat­lakozott az Egészségügyi Világszervezet Do­hányzás-ellenőrzési Keretegyezményéhez. A szabad mozgás jogát szolgálja az európai egészségügyi kártya, amely egészségügyi ellátásra jogosít, ideiglenes tartózkodás alatt, egy másik tagállamban. Az alkotmányos szerződés tervezetének kialakítása kapcsán időről időre előtérbe ke­rül az a felvetés, hogy bizonyos egészségügyi területeken indokolt a közösségi szintű ha­táskörök bővítése. Úgy tűnik, bár lassú lép­tekkel, de könnyű egyezségre jutni az egész­ségvédelem közösségi kompetenciáinak bő­vítésében. Egyre több részterületen jelenik meg a közös stratégia vagy valamilyen aján­lás. Ez óhatatlanul az eltérő különböző nemzeti egészségvédelmi elképzelések köze­ledéséhez vezet. Magyarország a közösségtől esélyt és lehe­tőséget kap, hogy saját erőforrásait mozgó­sítva egészségügyi és szociális rendszerét felzárkóztassa az unió többi országának szín­vonalához. Rajtunk áll, hogy ehhez mennyi időre lesz szükség. Dr. Kökény Mihály országgyűlési képviselő Dr. Kökény Mihály és Pál Tibor Július és augusztus hónapban nem tartanak fogadóórát, ORSZÁGGYŰLÉSI legközelebb szeptemberben találkozhatnak velük. KEPTOLOK FOGADÓÓRÁI ' Budapest Főváros Önkormányzata a Köz­gyűlés 54/1993. (1994. II. 1.) sz., a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló rendeletének 14-17. §-a értelmében a rendelet hatálya alá tartozó épületek, épület- együttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik felújítása, rekonstrukciója érde­kében végzett munkák segítésére „települési értékvédelmi támogatást” hozott létre. A rendelet és a rendelet hatálya alá tartozó épületek listája először a Fővárosi Közlöny 1994. február 1-jei számában jelent meg. A védett épületek és épületegyüttesek, leg­frissebb listája a pályázati kiírással együtt ve­hető át. 6 / r k l Y Ä % A T Települési e as A támogatás célja hangsúlyozottan az erede­ti részek felújítása, restaurálása, vissza­állítása. A rendelet hatálya alá eső épületek tulaj­donosai, használói pályázhatnak mint épít­tetők. A támogatást pályázat útján lehet elnyerni. A részletes pályázati feltételek díjmentesen hozzáférhetők a fővárosi önkormányzat ügy­félszolgálati irodájában (Budapest, V. kerü­let, Károly körút 28. sz.) hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30, pénteken 8.00-14.00 óráig. A pályázatokat 2004. július 15-ig kell beküldeni vagy személyesen benyújtani a Fővárosi Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodájába. A pályázatokat zárt borítékban kell benyúj­tani - akár postai úton küldik, akár szemé­lyesen adják be -, a borítékra kérjük ráírni: „Települési Értékvédelmi Támogatás 2004.” A beküldött pályázatokat a kiírók 2004. szeptember 30-ig elbírálják. A Fővárosi Közgyűlés Várostervezési és Városképvédelmi Bizottsága és Kulturális Bizottsága '

Next

/
Thumbnails
Contents