Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. január / 1. szám

BOLDOG ÚJ ÉVET! Egyesek szerint a 13-as szám szerencsétlen­séggel, mások szerint szerencsével jár. Van­nak szállodák, ahol nincs 13-as szoba, és él­nek olyan emberek, akik előszeretettel teszik meg ezt a számot a lottón. Mi a 13. évet zártuk 2003-ban, és joggal mondhatjuk, hogy sikeresnek bizonyult. A költségvetésünkből rendben kijöttünk. A hiva­tal, és azon belül az adócsoport jól végzi mun­káját, ezért biztonságos és fizetőképes az ön- kormányzat. A kerület intézményei - az egészségügytől az oktatáson át a vállalatokig - rendelkeznek minőségbiztosítási tanúsít­vánnyal. Egyre vonzóbb a kerület, nemcsak a polgárság, hanem a vállalkozások számára is. Ennek egyik alappillére a világszínvonalú tömbrehabilitáció, amely 15. éve folyamato­san halad. Lassan kezdik követni példánkat a szomszédos kerületek is. Kulturális életünk pezsgő, egymást túllici­tálva szaporodnak a rendezvények, esemé­nyek. Elnyertük 2003-ban a „Múzeum Párto­ló Önkormányzat” kitüntető címet, megnyi­tott a Ráday Könyvesház, amely a hét szinte minden napjára nyújt programot, és új szín­foltja lett a kerületnek a Merz kortárs művé­szeti központ. A kerületben működő színhá­zak, művelődési házaink, iskoláink gazdag kínálattal állnak a lakosság és az ifjúság ren­delkezésére. Lehet mégis valami abban a 13-ban, hiszen elmaradt a Ferencvárosi Nyári Játékok. Ez kissé fájdalmas volt. Idéntől minden másképp lesz, mert más­képp kell lennie. Tudom, hogy Önöknek is a könyökén jön ki, hogy „mert megyünk az uni­óba”, de az elkövetkezendő négy hónap már nem csak felkészülés, afféle botladozva pró­bálkozás lesz, hanem testet öltött valóság. Már nem csak szemlélődni fogunk, hanem tel­jesítenünk is kell. Olyan ez, mint az olimpia - az is lesz ebben az évben - nem juthat oda akárki. Eveken át „futottuk a jobbnál-jobb időket”, hogy elnyeljük a jogot az indulásra. Most itt van, és bírni kell a mások diktálta ira­mot. Ez a kerület - büszkén mondhatom - méltó versenytársa lesz az uniós fővárosok, bármely kerületének. Ezt fogalmazta meg a párizsi főpolgármester és a világbank elnöke is, amikor itt jártak Ferencvárosban. Európa szinte minden nagyvárosa ugyan­azokkal a gondokkal küzd: városfejlesztés - hová, merre, meddig lehet terjeszkedni? Köz­lekedésfejlesztés: a megnövekedett tömeget naponta szállítani kell a munkahelyére, főleg a történelmi városrészek szenvedik az agglome­ráció és az állandó lakosság mozgását, a meg­sokszorozódott gépjárműforgalmat. Munka­helyteremtés: egyre többen keresnek a fővá­rosban állást, nem feltétlenül, mert vidéken nincs, de pályáznak a nagyobb lehetőségekre, vágynak a pezsgőbb életre. Nekünk 13 év az előnyünk azokkal szem­ben, akik csak most kezdenek hozzá a fejlesz­téshez. Új lakások épülnek, új üzletek nyílnak, új vállalkozások indulnak, amelyek új munka­helyeket teremtenek. A ferencvárosi ember már nem a város peremén él. Ezzel a vállalha­tó lokálpatriotizmussal indulunk a 14. évnek, az uniós megmérettetésnek; „lássuk Uramis­ten, mire megyünk ketten!” Sikerekben gazdag, boldog újévet, jó egészséget kívánok a lap valamennyi olvasó­jának, a kerület minden lakójának! Dr. Gegesy Ferenc polgármester Drámapályázat a Nemzeti Színházban A pályázatára 230 pályamű érkezett. Az öt­tagú zsűri - Ascher Tamás, Balikó Tamás, Jordán Tamás, Kertész Ákos és Osztovits Levente - tagjai egyetértettek abban, hogs magas színvonalú, nagyszerűen megírt dara­bokkal találkoztak. Jordán Tamás szerint a művek mennyisége és színvonala minden vá­rakozásukat túlszárnyalta. A magyar drá­makultúra nem áll nagyon rosszul - fogal­mazta meg Kertész Ákos. A kiírók elsősorban jó darabokat kerestek, te­hát nem csak a Nemzeti színpadán előadható műveket, hiszen a kiírásban sem műfaji, sem te­matikai követelmények nem szerepeltek. A pá­lyázat képet adott a magyar dráma útkeresésé­ről. Kosztümös, történelmi darabok, parabolák, a primitív, nehezen beszélő, a létezés alján élő emberek világa jelenik meg a müvekben. De volt, aki musical-librettóval, verses drámával jelentkezett. Előzsűrizés után 11 alkotás került a bírálók elé, és öt díjat ítéltek oda Mivel kiemelkedő, a reveláció erejével ható művet nem találtak, a 2 millió forintos első díjat nem adták ki. Így a ren­delkezésre álló 4 millió forintot három második (1-1 millió forint), és két harmadik helyezett (500-500 ezer forint) nyerte el. Az eredményhirdetés - hangulatos, rögtön­zött irodalmi matiné - során a díjazott pályamű­veidről rövid részleteket adtak elő a színház mű­vészei, majd az igazgató felbontotta a jeligés borítékokat Második díjat nyert Horváth Péter (Blikk c. darabjával), Munkácsi Miklós (Tiberius) és Nényei Pál (Ők). Harmadik díjas Háy János (A Senák) és Thuróczy Katalin (Boszorkány­domb). Az eddig ismeretlen, huszonhét éves pan­nonhalmi tanár, Nényei Pál sikere bombameg­lepetés! Élete első drámájával került a legjob­bak közé. A díjazott művek bemutatási joga 2005. má­jus 31-ig a Nemzeti Színházat illeti meg. Közü­lük egyet a színház még ebben az évadban mű­sorára szeretne tűzni. A további bemutatásra, publikálásra alkalmas darabok címe az inter­neten olvasható. Ferencz Zsuzsa Pro Patria et Libertate A Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. év­fordulója tiszteletére a Ferencvárosi Önkor­mányzat és a Független Kisgazda Párt kerületi szervezete emléktáblát avatott december 3-án, a Kinizsi utca 22. számú ház falán. Az emléktáb­lát a domborműves Rákóczi-portréval Gulácsy- Horváth Zsolt szobrászművész készítette. Ferencvárosi 3 2004. január F otó: Tüttő

Next

/
Thumbnails
Contents