Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. június / 6. szám
Modern művészetek - modern érzések Ebben a szezonban, úgy látszik, az időjárás kér főszerepet a Ráday utcai fesztiválokon. Ha az eső megkímélt is néha bennünket, fázós napokon zajlott május 14-16. között a 6. Kortárs Művészeti Fesztivál. A galériák eseményeit persze semmi sem zavarta, a színpadok előtt azonban nem tolongott a közönség. Ez persze betudható annak is, hogy a modern, posztmodern, poszt-posztmodern kultúra soha sehol nem vonz tömegeket. Mégis a Plein Art volt az első kulturális rendezvény a Ráday utcában öt évvel ezelőtt, emlékeztetett megnyitójában Gegesy Ferenc polgármester, hozzátéve, hogy ilyenkor általában esni szokott. Kiemelte, hogy ezen az ünnepen a modern képzőművészet színe- java megjelenik kerületünkben, mely erre az időre valóságos kulturális fellegvárrá változik. Rövid megnyitó beszédet mondott Klaus de Rijk, a Holland Királyság Követségének kulturális- és sajtóattaséja is abból az alkalomból, hogy idén Hollandia volt a fesztivál díszvendége. A diplomata elmondta, hogy nem csak megtisztelő, de igen kellemes is számára itt lenni a Ráday utcában, mely egyre szebb, hangulatosabb és gazdagabb, és a holland művészek is jól érzik itt magukat. Idén három holland képzőművész (köztük két magyar származású) kiállítását láthattuk a fesztivál keretében. Az attasé üdvözölte hazánkat az Európai Unióban, és bejelentette, hogy hamarosan magyar kulturális rendezvénysorozatot tartanak Hollandiában Partra, magyar! címmel, és ezzel egy időben holland művészek mutatkoznak be Magyarországon. A megnyitó után a Marschall Kvintett adott koncertet; a harsona-együttes vezetője, Marschall Norbert volt egyben a Plein Art zenei szakértője is. Elkélt volna a „szakértés” az újságírónak is, aki kissé idegenkedve hallgatta péntek este a Tudósok koncertjét. A vájtfülű és edzett fiatalabb korosztály persze jól ismeri, a legelszántabbak pedig szeretik is DrMáriás és együttese különös dalszövegeit és még bizarrabb zenéjét. Mint ahogy Szombathy Bálint performansza is a minden újra és szokatlanra nyitott nézők- hallgatók érdeklődésére tarthatott számot. Aki szombat este megnézte a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzőseinek vizsgafilmjeit, annak sok örömben nem lehetett része. Nem a filmek szakmai színvonala miatt. Riasztóan hatott az az érzelmi üresség, szexuális nyomorúság, ami ezekből a filmekből áradt. Ami elől elfordíthatjuk ugyan felháborodott tekintetünket, mégis inkább el kellene gondolkodnunk saját felelősségünkön: miért, hogyan jutottak ebbe a helyzetbe a fiatal generációk, gyermekeink és unokáink. Ferenci Zsuzsa A kerület fejlődésének építészetileg is legfontosabb időszaka a XIX-XX. század fordulója. Ekkortájt írt ki a város vezetése a kerület emblematikus épületeinek kivitelezésére pályázatokat. „Meg nem valósult Ferencváros” címmel ezen épületek felépítésére benyújtott tervekkel találkozhat a betérő a Helytörténeti Gyűjtemény kiállítótermében. Pályázatokkal, melyek ugyan nem nyertek, ám a kor nagy építészei fémjelezték őket. A kiállítást Ráday Mihály nyitotta meg. Kiemelte, hogy az építmények kivitelezésének joga szigorú pályázatokon volt csak Meg nem valósult Ferencváros megszerezhető, sőt gyakran a már győztes terveken is módosítani kellett a városképi illeszkedés érdekében. Ferencváros polgármestere, Gegesy Ferenc és a gyűjtemény történész-muzeológus vezetője, Gönczi Ambrus a lokálpatriotizmus fontosságáról szólt. A kiállítás a kerület hat jól ismert építményének terveit mutatja be olyan gegekkel fűszerezve, mint a templomtoronyban járó óra, vagy egy nem nyert építész tükörbe vágott rajzkészlete. Feltűnő, hogy az egyes építmények bemutatott tervei nagyon hasonlóak. A Központi Vásárcsarnok egy - a piacok hiányosságait kiküszöbölő - rendszer-elképzelés állomása volt. Az eredeti gondolat a mai plázákhoz hasonlít, szálloda és éttermek is helyt kaptak a tervekben, ám ezek nem valósultak meg. A hatóságilag is jól ellenőrizhető Közvágóhíd megépítését a város növekvő lélekszáma tette szükségessé, amikor a húsigényt a magánvágóhidak már képtelenek voltak kielégíteni. Az egyik beérkezett pályázat készítője magyar volt. A Bakáts téri templom elődje a XIX. század elején épült, ideiglenes jelleggel, 1865- ben zárták be. Ekkor döntött a város a kerület központi terén építendő katolikus templomról. Az Iparművészeti Múzeum építése a londoni és bécsi műintézmény megnyitása után határoztatott el, az 1860-as években, sőt a műtárgyak gyűjtése is nyomban megkezdődött. A kiírás 1890-ben jelent meg, számos pályamű érkezett rá. A múzeum 1897-ben nyitotta meg kapuit. A kis kiállító térben sok mindent nem lehet bemutatni, például azokat a terveket, amelyek szerint a Főmvámpalota lebontása után tízemeletes lakóházakat építettek volna annak helyén. A kiállítás az utolsó a Pipa utca 4-ben. Év végétől új, nagyobb helyen látogathatók az állandó és időszaki kiállítások, amelyek célja a tudat erősítése, „Ferencvárosiak vagyunk!”. Szovegésfotó: Steiner Gábor Ferencváros
