Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. május / 5. szám
2004. május Ü NNEP LOBOGÓK NÉLKÜL? A régi május elsejéket felzászlózva köszöntötték a lakótelepi házak. A rendszerváltás környékén egy ideig még - már a korábbi vörös lobogók nélkül - meg-megtöltötték a zászlótartókat, de aztán ez is abbamaradt. Az idei évtől a májusünnep - az uniós csatlakozás révén - újabb nevezetességre tett szert, de úgy látszik, ez sem segítette vissza a házfalakra a nemzeti trikolórt. A legutóbbi március 15-én, legnagyobb nemzeti ünnepünkön is riasztóan alacsony számban (még a Lobogó utcában is csak elvétve) láthattunk felzászlózott házat a lakótelepen, annak ellenére, hogy a főpolgármester évről évre felhívást tesz ilyenkor közzé. Fekete Tibor, a lakótelepi részönkormányzat (a RÖNK) tagja, aki maga is közös képviselő, elmondta, hogy a fővárosi közgyűlés által elfogadott 8/1991. számú rendelet szerint csak március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án, valamint - s ezt kevesen tudják - november 17-én, Budapest ünnepnapján kell fellobogózni a házakat, de Budapest főpolgármestere egyéb ünnepi alkalmakkor is elrendelheti a középületek és közterületek zászlódíszbe öltöztetését. A polgárokat azonban csak felkérheti, hogy lakóépületeiket az ünnepek alkalmával nemzeti lobogóval díszítsék fel. Valóban bosszantó jelenség - tette hozzá -, ha a belső és külső késztetés is kevés az ünnep látványosságához, de a nálunk is elharapódzó jelenség mögött elsősorban az húzódik meg, hogy társasházainkban nincs házmester, házfelügyelő, aki a zászlózással foglalkozna. Nem politikai hátsó szándékokra, többnyire csak oda nem figyelésre, lustaságra kell gondolnunk az üresen maradt zászlótartók láttán. TÁRSASHÁZAK - EURÓPAI ÉLETMINŐSÉG Az európai életminőséget a fővárosiaknak a társasházak tudják megteremteni - jelentette ki legutóbbi szokásos sajtótájékoztatóján Demszky Gábor főpolgármester. A városrehabilitáció során nagyban számítanak európai uniós forrásokra is. Közölte azt is, hogy a társasházi képviselőket rövidesen hivatalosan is tájékoztatják az idei pályázati lehetőségekről, amelyekkel pluszforrásokhoz juthatnak. Eszerint a 3,2 milliárd forintos városrehabilitációs pályázatra június 28-áig, az 1,4 milliárdos épületfelújítási keretre június 4-éig lehet pályázni. Megmarad a víz-, a csatorna-, a szemétszállítási és távfűtési díjhátralékosok rászorultsági alapon működő díjkompenzációs rendszere is. Elhangzott, hogy a társasházaknak év végéig szervezeti működési szabályzatot kell készíteniük, s hogy növekszenek a társasházak kiadásai, például az ügyvédi és közjegyzői költségek miatt. Ennek kapcsán Demszky megjegyezte: „A jogbiztonság pénzbe kerül.” TORONYHÁZAK ÁLMODÓJA Az emberiség általában nem különösen hálás. Ha megkérdeznénk, hogy ki volt, aki a fekete himlő, a váltóláz vagy a búbópestis elleni szérumot ajándékozta az emberiségnek, tízezer ember közül jó, ha egy választ tudna adni, miközben a határtologató vezérek tucatjait ismerjük mindannyian. Sokszor szűkebb lakókörnyezetünkben is így vagyunk ezzel, hiszen azoknak az emléke, akik a József Attila-lakó- telep arculatát alapvetően meghatározták, mára szinte feledésbe ment. Lakótelepünk beépítési tervét annak idején Mester Árpád készítette. A felhúzott épületek öt mérnök - Zöldy Emil, Cserba Dezső, Bakos Béla, Szőke Károly, Hittrich János tervező tevékenységét dicsérik. Közülük Bakos Béla (képünkön) éppen a közeli napokban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját, de már nyolc esztendeje nincs közöttünk. 1950-től előbb a Lakóépület-tervező Vállalat, majd a Típustervező Intézet dolgozója, osztályvezetője volt, majd 1967-től egy évtizeden át az Építésügyi Minisztériumban töltött be szintén osztályvezetői állást. Ezt követően haláláig a Vas Megyei Tanácsi Tervező Vállalat igazgatója volt. Számos lakóépületet tervezett, a tömeges lakásépítés témája foglalkoztatta. Munkásságának jelentős része az úgynevezett „középmagas pontházak” tervezésével telt. 1958-1961 között lakótelepünk pontházait (vagy ahogy errefelé elnevezték: toronyházait) tervezte, illetve azok kivitelezését ellenőrizte. 1960-ban az építészszakma legmagasabb elismerésével, az Ybl-díjjal tüntették ki. Ha a lakótelep Üllői úti szakaszán végig sétálunk, vagy a Toronyház utcai utcatáblákra vetjük tekintetünket, gondoljunk rá! KÖZÖTTÜNK ÉLT Áprilisi számunkban azt kértük olvasóinktól, hogy segítsenek feltérképezni a lakótelepen élt egykori hírességek lakhelyeit. A cikkben megemlítettünk néhány jeles személyiséget, akiről tudjuk, hogy közöttünk éltek, de nem tudjuk, hogy pontosan hol. Az egyik címnek - Wessely Gyuláné jóvoltából - nyomára jutottunk. Lükő Gábor, a neves néprajztudós-muzeológus az Aranyvirág sétány 7.-ben élt. „27 négyzetméteres garzonjában leírhatatlan mennyiségű könyv, szak- irodalom, feljegyzések, többnyire saját munkái vették körül. Igen szép kort élt meg teljes szellemi frissességben. Még hajlott, idős korában (80 éven felül) is egyetemi hallgatók sokasága látogatta, hogy mérhetetlen tudását átadja az ifjú nemzedéknek” - írta róla egykori szomszédja. Továbbra is várjuk a régi nevezetes lakótelepiek életéről szóló beszámolókat. MEGVANNAK AZ ÚJ HELYSZÍNEK Ritka élmény egy újságírónak, ha úgy érezheti, hogy cikke valamilyen kedvező fordulatot idézett elő. Legutóbb azon dohogtam, hogy megtorpanni látszik a szelektív szemétgyűjtés ügye, késnek az új szigetek kijelölésével. Nos, néhány napja megtörtént az újabb négy gyűjtőhely kijelölése. Hidasi Gyula, a RÖNK elnöke elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat az Ifjúmunkás u. 13.-ban működő iskolával szemben, a Toronyház és Ifjúmunkás utcák kereszteződésében, a Pöttyös utcai metróállomás mögötti parkolóban és a Távíró utca 21. számú házzal szemközt alakít ki új, korszerű, a cselekvő környezetvédelmet szolgáló, szétválasztásos szemétgyűjtő helyet. A FÖLD NAPJA A Föld napja alkalmából kiírt szokásos virágosítási pályázatra minden eddiginél több pályázat érkezett. Idén először nyílt lehetőségük a lakótelepen működő közintézményeknek is igényelni a kiosztásra váró háromezer örökzöld sövénynek valóból, hatezer vegyes egynyári virágpalántából és a száz kiló fűmagból. Az eddig feldolgozott pályá10
