Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. április / 4. szám
MINISZTERI BIZTOS A JÖVŐRŐL Szavak helyett a tetteken a sor Miként Halasi Mária ifjúsági regényének hőse, ő is az utolsó padban ült nyolc éven át a román határhoz közeli kis falu, Bedő általános iskolájában. Akkor természetesnek tűnt számára, hogy romaként ott a helye, s nem gondolt arra, hogy jó tanulóként előbbre is kerülhetne. Kitartásának és akaraterejének köszönhetően elvégezte a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészkarát. Tanulmányokat folytatott Washingtonban, dolgozott újságíróként. Két éve az Oktatási Minisztérium romaügyi miniszteri biztosa. Bernáthné Mohácsi Viktória e hivatal élén munkája legfontosabb céljának a diszkrimináció megszüntetését tartja.- Ferencvárosban elképzelhetetlen, de Magyarország egyes településein még előfordul, hogy a származás és a szociális helyzet dönti el, milyen osztályba kerüljön egy gyerek. Az önök hivatala mit tesz ezellen?- Alapvető feladatunk, hogy ezt a jelenséget megszüntessük. Azokba az iskolákba, amelyekben a hátrányos helyzetű gyermekek koncentrációja magas, aligha íratják be gyerekeiket a nem hátrányos helyzetű szülői. Célunk, hogy az iskolák között fokozatosan eltűnjenek a különbségek.- Miként lépnek fel a szegregációval szemben?- Ellenprogrammal. Egyes szakértők szerint Magyarországon a közel 3400 általános iskola közül mintegy 600-ban szegregált oktatásszervezési gyakorlat alakult ki. E szerint az „a” osztályban a jól szituált családok gyermekei kapnak helyet, a „b”-ben a középréteg, a „c”-ben a cigányok és a hátrányos helyzetűek. Ez nemcsak azért aggályos, mert így anyagi és családi körülményeik alapján szelektálódnak a gyerekek, hanem azért is, mert itt az oktatás színvonala jóval alacsonyabb, mint másutt. A régebbi fejkvóták, vagyis a romafelzárkóztató és nemzetiségi normatíva arra ösztönözték az iskola fenntartóit, vezetését, hogy ilyen formában szervezzék meg az osztálystruktúrákat. Pedig aki ilyen osztályban végez, annak a tudása jóval kisebb, mint a többieké, s ezzel csökkennek boldogulásának esélyei. Ezért eltöröltük a romafelzárkóztató normatívát, ami egyik eszköze volt a kirekesztésnek. Bízunk benne, hogy az integráció segítségével végképp eltűnnek a különbségek.- Mikor lépett életbe az integrációs normatíva, és mennyi pénzzel jár együtt?- Szeptembertől az alapnormatíva, ami minden gyermek után jár, 196 ezer forint. Az ehhez társuló integrációs normatíva, kiegészítő fejkvótaként, további 60 ezer forint. Információink szerint a közel 600 szegregált oktatási intézményből 329 fenntartó nyújtotta be igényét az új támogatási lehetőségre. Természetesen azok az iskolák is jelentkezhetnek, amelyek sosem különítették el a gyerekeket, de szeretnék növelni az esély- egyenlőséget, fejleszteni az oktatás minőségét. A normatíva az intézmények közötti együttműködésre épülve vehető igénybe.- Mit jelent ez a gyakorlatban?- Elsősorban a gyerekek keveredését két vagy több iskola között. Vagy ha egy iskolában túlnyomórészt roma gyerekek tanulnak, és a szülők ezt kérik, akkor nemzetiségivé nyilváníttathatják az intézményt. Ezzel a gyermekeknek olyan identitástudatot és kultúrát közvetítenének, amelynek alapján büszkén vállalhatják származásukat. A mostani generáció már tudja, hogy a cigány nyelvből vizsgát tehet, ami egyenértékű bármely más nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Ez is erősítheti a nemzetiségi hovatartozást.- A ferencvárosi önkormányzat sokat tesz a roma emberek helyzetének javításáért. Koncepciójának lényege, hogy fokozatosan kialakítsa és érvényesítse az új szemléletet, amely tiszteli a roma kisebbséget, a hagyományokat és kultúrát, együttműködésre és párbeszédre kész, nyitottság jellemzi, fellép a diszkrimináció ellen, ösztönzi az önálló identitás válblását, integrálni, és nem szegregálni akar. Vajon hogyan illeszkednek a ferencvárosi kezdeményezések az országos feladatokhoz?- Mindennek örülök, ami növeli a roma és a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeit, segíti boldogulásukat. Országjárásom során gyakran tapasztalom, hogy a kisebbségiek leginkább a környezet kitaszító magatartásától szenvednek. A ferencvárosi munkát érdeklődéssel figyelem, már csak azért is, mert magam is a kerületben lakom. Jól halad a tömbrehabilitáció, de gyakran gondolkodom: vajon hol találnak otthonra a szanált házak lakói, hová kerülnek a gyerekeik, hogyan él egymás mellett az újonnan betelepült és a régi lakóréteg? A felújítási programmal változott az iskolai osztályok összetétele?- Ferencvárosban van olyan óvoda és iskola is, amely az átlagosnál jobban segíti a roma gyermekek szocializációját, felzárkóztatását, speciális nevelését. Például ösztöndíjat kapnak a 3,5-es tanulmányi eredményt elért roma gyerekek. Hogyan szélesíthetők a regionális nevelési-oktatási, képességfejlesztési módszerek ön szerint?- A példák terjesztésével, ha mind szélesebb körben megismerik a ferencvárosi törekvéseket. Hivatalunk célja a közoktatási törvény 48. paragrafusának érvényesítése. E szerint nemcsak a kisebbségnek kell saját nemzeti kultúrájáról több ismeretet szereznie, de a környezetében élő többségnek is a kisebbségéről. Mindez persze már nemzetiségi kérdés, hiszen nemcsak a romákra vonatkozik. Főként az uniós csatlakozás miatt fontos ez, hiszen a határok képletes megszűnésével a társadalom is sokszínű lesz. S nekünk ehhez kell alkalmazkodnunk. Garamvölgyi Annamária Figyelem! Ingyenes ruha segélyezési nap! április 5-en (hétfőn) 9.00-12.0(1 Minden szociálisan rászorulót szeretettel várunk! MAGYAR VÖRÖSKERESZT (Mester u. 38.) Ferencváros 5 2004. április
