Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. március / 3. szám
2003. március O damegyünk lakni... Kétségtelen tény, hogy a Középső-Ferenc- város a főváros egyik legdinamikusabban épülő-szépülő része. Bontásokkal és építkezésekkel találkozhatunk mindenütt. Ugyanakkor a szanálandó házak lakói telve vannak bizonytalansággal, közülük többen is megkeresték szerkesztőségünket azzal a kéréssel, érdeklődjünk utána: mi lesz velük? Kérdéseinkkel dr. Hurbán Lajoshoz, a Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Vagyonkezelési Irodájának vezetőjéhez fordultunk. Dr. Hurbán Lajos: Az utóbbi években a magánbefektetők érdeklődése a Középső-Fe- rencváros iránt ugrásszerűen megnőtt, a magántőke bevonása pedig felgyorsította a rehabilitáció folyamatát. Bartha Zsuzsa: Miért változtak meg azok a korábbi tervek, amelyek az önkormányzati tulajdonban maradt házak felújítását célozták? H.L.: Minden nem számítható ki előre. Ön- kormányzati keretek között csak nagyon lassan tudnánk megvalósítani az önkormányzati tulajdonban maradt házak felújítását, ezért igyekszünk ehhez a feladathoz is befektetőket keresni. A fejlesztési tervek adottak, az ütemezés azonban változó aszerint, hogy mikor és mire találnak befektetőt. Sajnos a bérlőkkel szinte csak az „utolsó pillanatban” tudjuk közölni, hogy a házuk lebontásra kerül, akkor, amikor már megállapodtunk a befektetővel. B Zs.: És mire jogosultak a szanálásra kijelölt házban lakó bérlők? H.L.: A Ferencvárosi Önkormányzat a jogszabályi előírásnál jóval többet kínál. A kerület vezetése azon az állásponton van, hogy az a bérlő, aki arra kényszerül, hogy kiköltözzön a lakásából, mindenképpen jobb helyzetbe kerüljön. Általános kép, hogy a többség komfort nélküli, rossz állapotban lévő, kis lakásból kerül jobb komfortfokozatú, nagyobb méretű lakásba. A tapasztalatok szerint vannak olyan családok is, akik a saját erejükből semmit nem tettek a maguk boldogulásáért, de amikor ki kell költözniük, extra igényekkel lépnek föl az önkormányzattal szemben. Igyekszünk türelmesek lenni, és ha a bérlő végképp nem találja megfelelőnek a felkínált lakást, úgy felajánljuk, hogy keressen ő magának. Arra is lehetőség van, hogy a lebontásra váró bérleményt visszaadja a bérlő az ön- kormányzatnak. Ilyen esetben ingatlanszakértő felmérése alapján a lakás forgalmi értékének (piaci ár) 80%-át készpénzben kifizeti az önkormányzat. Dr. Hurbán Lajos ígérete szerint az idén is folytatódik a Középső-Ferencváros rehabilitációja úgy, hogy a kiköltöztetésre váró bérlők sem járnak rosszul. A bontásokkal együtt járó zaj, por és egyéb kellemetlenségek átmenetiek, az eredménye pedig a XXI. századnak megfelelő városrész létrejötte, ahol a ferencvárosiak otthon érezhetik magukat. Ehhez az állampolgárok türelmére és együttműködésére is szükség van. Bartha Zsuzsanna A képernyő veszélyei A televíziók, a számítógépek és a videojátékok katódsugárcsöves képernyői azonos elven működnek. Ezt úgy kell elképzelni, mintha finom vízsugarat irányítanánk a falra, a felgyorsított elektronnyaláb ugyanígy söpri végig a képernyő fluoreszkáló felületét, amelyen pontról pontra kirajzolja a fénylő képet. Nem is lenne ez probléma, ha az elektronok energiája csupán a képet hozná létre. A valóságban azonban ennek az energiának egy része alacsony és nagyon alacsony frekvenciájú sugárzás formájában elszökik, ami elektromágneses szennyeződést okoz. Napjainkban gyakran ki vagyunk téve ennek a pulzáló elektromágneses hatásnak. A képernyőn végigszáguldó elektron pulzáló elektromágneses sugárzást hoz létre, amely rövid távon felbontja az élő sejtek egyensúlyát. A tudományos kísérletek bebizonyították, hogy ez a káros hatás a képernyő teljes körzetében mérhető, különösen a képcső előtti és mögötti 110 fokos körzetben. És ezek a hatások még a készülék lekapcsolá- sa után több órával is fennállnak! Az Egyesült Államokban már 1991-ben bizonyítást nyert, hogy a katódsugárcsöves képernyők nagyfokú károsodást okoznak az élőlényekben. Egyre gyakoribb a felnőttek megmagyarázhatatlan fáradtsága, idegrendszeri zavara, munkahatékonyságuk csökkenése, a koncentráló képességük és a memóriájuk romlása. Azoknál a ^Ferencváros gyermekeknél, akik túlságosan sokat nézik a televíziót, ill. sok időt töltenek a számítógép monitorja előtt, gyakori az agresszív magatartás, a romló iskolai teljesítmény. Orvosok, tanárok és szülők egyaránt aggódnak amiatt, hogy gyermekeink mindennapi életében egyre nagyobb szerepet játszanak a képernyővel kapcsolatos tevékenységek. Ugyanez a helyzet jellemzi - korosztálytól függetlenül - a felnőttek életét is. Sajnos a képernyőkkel járó veszélyekről csak ritkán hallhatunk, jellemzőbb ezeknek a cáfolata. A megfigyelések szerint a hatások többféle tünetben mutatkoznak meg. Ilyenek, pl. a stressz, a fejfájás, az idegesség, az agresszivitás, az alvászavarok, a szem elfáradása és a látászavarok, a szervezet természetes védekező rendszerének csökkenése. Kísérletek igazolták azt is, hogy ha patkányokat ivarérettségük előtt katódsugárcsöves képernyő sugárzásának teszneíc ki, közülük sok felnőttkorára nemzőképtelen lett. A katódsugárcső frekvenciája mindenen keresztül hatol: a falon, az emberi testen, a képemyőszűrőn, és még az ólmon is. A katódsugárcsöves képernyő hatósugara a képcső átmérőjének nyolcszorosát teszi ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 50 cm-es képernyő esetében négy méteres távolságban érezhetjük magunkat biztonságban. A legerősebb a sugárzás a képernyő előtti és mögötti 110 fokos kúpban. Sajnos a folyadékkristályos képernyők sem kivételek, a káros hatások ezeknél is megfigyelhetők. Tíz éven át tartó kutatás eredményeként megszületett egy hatásos védőszerkezet, amely 100%-ban kiszűri a képernyők káros sugárzását. A képernyőn elhelyezhető, két kis gömbről van szó, melyeket Svájcban, egy nemzetközi hírű laboratóriumban fejlesztettek ki. A védőrendszer ritka földfémek elektromágneses rezonanciájának tulajdonságait használja fel. Lényege: az ellenfázisú hullámok interferenciája esetén a hullámok kioltják egymást. Ugyanígy az említett kis gömbökben lévő ritka földfémek a képernyő biológiailag káros frekvenciáival azonos formájú és amplitúdójú, de ellentétes fázisú hullámokat állítanak szembe, amelynek eredményeként a káros sugárzás megszűnik. A Svájcban kifejlesztett és az EU több országában már használatos kis gömbök hazánkban is kaphatók, megfizethető áron. Bartha Zsuzsanna