Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. március / 3. szám

Folytatás a 3. oldalról Ok többnyire valamilyen fogyatékkal él­nek, de ugyanolyan támogatást kapnak, mint a kerületben tanuló társaik. Szintén számíthat­nak segítségünkre a Ferencvárosban lakó, azonban más kerületben tanuló, szociálisan hátrányos helyzetű diákok. Ők az ottani tan­könyvcsomag árának a felét kaphatják támo­gatásul. A szociálisan rászoruló iskolások 25-50 százalékos étkezési hozzájárulásban részesül­hetnek. Ezt a kerületen kívül tanulók is meg­kaphatják, ha családjuk nem részesül kiegé­szítő családi pótlékban. Az elmúlt önkormányzati ciklus óta a kerü­letben lakó és tanuló diákok számára a jogosít­vány megszerzéséhez szükséges tanfolyam költségeit és a vizsga díját az önkormányzat ki­fizeti. A nyelvvizsga díját szintén megtérítjük.- Milyen helyzetben vannak az önkormány­zat oktatási intézményei és a pedagógusok?- Intézményeinkben közel hatszáz pedagó­gus és 130 óvodapedagógus dolgozik. Úgy gondolom, hogy a központi béremelés jelentő­sen javított a pedagógusok helyzetén, ám a ke­rületnek van egy specialitása, a ferencvárosi pótlék, ami 20-40 ezer forint kiegészítő jöve­delmet jelent havonta minden tíz évnél régeb­ben itt tanító pedagógusnak. Mértéke a szol­gálati évek számától függ. Az idei költségvetés sajnos nagyon „szi­kár”, ez azt jelenti, hogy év közben korrekci­óra lehet szükség, ha az oktatási intézmények dologi kiadásait nem tudjuk finanszírozni.- Lehet, hog}’ iskolabezárásra, vagy peda­gógus létszám leépítésre is sor keiiilhet? Iskolaválasztás előtt- Nem, ilyesmire nem gondoltunk, egyik sem indokolt a Ferencváros esetében.-A Bakáts téri nyári szabadtéri előadásokat sokan pártolják, de néhány kerületi politikus sokallja az erre fordított összeget, úgy gondol­ják, hogy másra kellene költeni ezt a pénzt.- Szerintem ezt a rendezvényt fenn kell tar­tani. A nyári játékok a kerület egyik legfonto­sabb kulturális eseménye. Azt gondolom, a rendezvény körüli viták sem arról folytak, hogy megszűnjön vagy sem, inkább az volt a kifogás, hogy a képviselő-testület által jóvá­hagyott pénzügyi keretet a szervezők túllép­ték. Jelenleg a Ferencvárosi Nyári Játékok Kht.-nak olyan vezetője van, akinek személye garancia a keretek betartására.- A Ráday utca a kerület egyik kulturális központjává kezd válni. Azonban az ott lakók nem mindegyike örül maradétalanul. Érzé­kelhető ez az önkormányzatban?-Az alapvető gond, hogy az önkormányzat és az utcában dolgozó vendéglátósok elképze­lései nem minden esetben egyeznek. Ez abból is adódik, hogy az önkormányzatnak elsősor­ban a közszolgálat a feladata, az üzlettulajdo­nosok pedig érthető módon a minél nagyobb haszonra törekszenek. A kettőt össze kellene hangolni. A kialakult kulturális sokszínűség védendő érték, ugyanakkor a lakosság tűrőké­pességét is figyelembe kell vennünk. Vonat­kozó rendeletünk szerint este 11-től az utcai vendéglátást be kell fejezni.- Miképpen támogatják a helyi sportot?- Eddig az FTC egyes szakosztályait támo­gattuk, elsősorban az ifjúsági sporttal foglal­kozókat. Ezenkívül a tömegsportot és a diák­sportot részesítjük előnyben. A nem régen elfogadott sportrendeletünk egységes keretbe foglalja a kerületi sportélet támogatását. A rendelet hatálya kiteljed a he­lyi testnevelés és sporttevékenység résztvevő­ire, az önkormányzat sportintézményeire, sőt mindazon társadalmi és civil szervezetekre, magánszemélyekre, akikkel az önkormányzat megállapodást köt. A bizottság szerepe a sportéletben tovább növekszik, hiszen a rendelet szerint az önkor­mányzat a sport feladatait az általunk biztosí­tott - a képviselő-testület által elfogadott - feladatterv alapján végzi. Az ezzel kapcsola­tos irányítást és ellenőrzést az önkormányzat a bizottságon keresztül valósítja meg. Az önkormányzat a László Kórház sportte­lepének helyén egy korszerű szabadidő és sportcentrum építését tervezi. A költségvetés­ben már tavaly elkülönítettük a tervezésre szánt összeget, és létrehoztunk egy - csak ez­zel a feladattal foglalkozó - kft-t. Azóta már elkészült a létesítmény engedélyezési terve és a kivitelezési tervdokumentáció. A még vitás kérdések tisztázása után a léte­sítmény a tömegsport, szabadidős tevékeny­ség céljait fogja szolgálni. Kleer László Fellner és Helmer - Közép-Európa színházépítészei Az 1848 és az I. világháború közötti bő fél évszázadot polgári korszakként tartjuk számon. A XIX. században egyre több met­ropolisz lakossága lépte át a milliós határt, s Európa virágzó városaiban. Ebben az idő­ben közel 1500 színház épült fel. Minden nagyobb európai város - számos más köz­épülete mellett - legalább egy új színházat is építtetett. A színháztervezésre szakosodott műhelyek közül Ferdinand Fellner és Hermann Helmer irodája volt a legjelentősebb, s a bécsi építész- iroda számos színházépületével vált ismertté. Negyvenhárom év alatt 48 színházépületet, hangversenytermet és varietét tervezett. Mű­ködése földrajzi határai Hamburgtól Rijekáig és Zürichtől Ogyesszáig terjedtek. New York­nak is elkészítették egy hatalmas operaház ter­vét. Ma összesen mintegy százötven olyan épületről tudunk, amelynek tervei a Fellner & Helmer-féle műhelyben születtek meg. A Történe­ti Múze­um kiál­lítása a grazi opera­ház 100 éves ju­bileuma alkalmá­ból lét­rehozott vándor- kiállítás. A tárlat gerince 24 db színes tablóból álló színháztörténeti és kultúrtörténeti összeállítás, melyet eredeti dokumentumokkal és tárgyak­kal, mint pl. a grazi operaház, vagy a budapes­ti Vígszínház tervei, vagy Blaha Lujza kosz­tümje egészítenek ki. A tablókon nyomon kö­vethetjük a szinházépítés története mellett a Fellner és Helmer építésziroda műveinek do­kumentációját, sikerük titkát és kor társada­lomrajzát is. A kiállítás: 2003. március 10-ig tekinthető meg. Ferencváros 5 2003■ március

Next

/
Thumbnails
Contents