Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. február / 2. szám
2003. február F erencváros Politikai hirdetés Miért jó nekünk (ferencvárosiaknak is) az EU-csatlakozás? Régi bölcsek azt tanácsolták, hogy mielőtt valaki meghoz egy fontos döntést, írja le egy papírra egymás mellett két oszlopban, hogy az milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár. Ha az előny több és elsősorban lényegesebb, mint a hátrány, akkor döntsünk pozitívan. Próbáljuk meg a címben feltett kérdésre ilyen mérlegelés alapján megadni a választ. Milyen legfontosabb előnyökkel jár a csatlakozás? Mit jelent az ország és annak minden lakosa számára? • BIZTONSÁGOT • LEHETŐSÉGET, ESÉLYT • TEKINTÉLYT, MÉLTÓSÁGOT A BIZTONSÁGOT nem elsősorban katonai téren, hiszen azt a NATO garantálja, Hanem életünk minden területén. Jogbiztonságot, biztonságosabb közlekedést az infrastruktúra fejlesztésén keresztül, biztonságot a kisebbségeknek és a testi/lelki fogyatékkal élőknek, biztonságot a szabad munkavállalás és letelepedés terén, biztonságos szolgáltatást, árucserét és biztonságos árut. Itt mindjárt álljunk is meg. Igaz, sokan nehezményezik, hogy például pacalt a csatlakozás után sem az üzletekben, sem a vendéglőkben nem tudnak beszerezni, de ugyanakkor abban biztosak lehetünk, hogy a csatlakozás után a vásárolt minden más élelmiszerben az van, ami rá van írva és olyan minőségben, amilyenben szeretnénk. Egy nemrég elhunyt, nagyszerű magyar humorista, aki évtizedekig Angliában élt, egyik novellájában egy udvarlásának a történetét írta meg. Ebben már majdnem célhoz ért az áhított leánynál, amikor az arra a kérdésre, hogy mi az édesapja foglalkozása azt felelte „huhogó a szellemvasúton”. A szerelemnek ez tett pontot a végére. A mi ügyeletes „hu- hogóink a szellemvasúton” többek között ázzál is riogatnak, hogy a csatlakozás után minden sokkal drágább lesz. Ezzel szemben mit hallottunk az egyik TV csatornán január 19-én este? A riporterek kimentek a szomszédos, már az „euró zónához” is csatlakozott Ausztriába, végig követték két fiatal, a határ mentén lakó lány heti nagy-bevásárlását, majd ugyanezeket az árukat megvásárolták a még nem csatlakozott Magyarországon. És láss csodát, itthon hétezer forinttal fizettek többet a kb. harmincezer forintot kitevő számláért, mint a lányok Ausztriában. Persze hallom a további, jogos felvetést, hogy ugyanakkor a fizetések és a nyugdíjak is többszörösek "Szomszédainknál. Igen, ez is igaz, s így még jobban élhetnek, mint például a mi nyugdíjasaink, de miért? Mert csatlakoztak Európához, s ezzel megteremtették a LEHETŐSÉGET, AZ ESÉLYT az ország és az egyének számára egyaránt a gazdasági fejlődéshez. Ez a fejlődés persze nem ment egyik napról a másikra az EU tagországokban sem, s nálunk sem várhatunk csodát a csatlakozás pillanatától. Sőt. Lesznek, akik valamilyen okból nem tudnak az eséllyel, a lehetőséggel élni, s ezért a csatlakozás vesztesei lehetnének. De épp a szolidaritás európai elve, a lemaradók kötelező közösségi felkarolása adhat reményt mindnyájunk számára. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekeink, a jövő generációi már úgy nőnek fel, hogy élni tudjanak az esélyekkel, s így életminőségük is azonos legyen a jelenlegi EU tagállamokéval, beleértve azok folyamatos fejlődését is, amelyet követni tudnak. A csatlakozás talán legfontosabb eredménye az, hogy az emberek számára méltányosságot és MÉLTÓSÁGot, az ország számára a TEKINTÉLY megnövekedését és megszilárdulását jelenti. Az EU tagállamának lenni rangot jelent, hiszen a felvételnek szigorú feltételei vannak az állam berendezkedése, a demokrácia, a jogegyenlőség és jogbiztonság és még sok más, fontos területen. A már említett „huhogok” a nemzetet féltik a tagságtól, holott az épp a nemzet megerősödését segíti elő, hiszen akár a kisebbségek egyenlő jogait is biztosítja. Persze tény, hogy bizonyos jogalkotási területen át kell vennünk a közösség normáit, de épp ezek a normák biztosítják minden ország számára a nyelv, a kultúra, a sajátosságok megmaradását, sőt megerősítését. Azáltal pedig, hogy a közeljövőben már 24 magyar tagja is lesz az Európai Parlamentnek, ezeknek a normáknak a kialakításában a mi képviselőinknek is komoly szerepe lesz. Képzeletbeli papírom képzeletbeli két oldalára csak a leglényegesebb hatásokat írtam le, hiszen számtalan részlet még nem is lehet világos előttünk. Az EU tagságot éppúgy, mint az embereket lakva lehet megismerni, de mielőtt összeköltözünk, azt már meg tudjuk ítélni, együtt tudunk-e, érdemes-e élni. Az emberi lét talán legfontosabb elemei, a biztonság, az esélyegyenlőség és a méltóság szempontjából úgy látszik, hogy az EU csatlakozás mérlege az ország és az egyének számára egyaránt pozitív. Próbáljuk meg! x Ferencváros 53 Fe Kutyák és macskák féregtelenítéséről A fonál- és galandférgek a kedvenceink leggyakrabban előforduló élősködői. Egyes férgek a vemhes állatok méhlepényén áthatolva, mások az anyatejen át fertőzik az újszülötteket. A fertőzött állatban a férgek a test különböző részeibe vándorolnak, a fertőzés módjától, a féreg fajtájától, az állat korától, nemétől, stb. függően. Egyes férgek a bélcsatomában élős- ködnek. Felnőtt állatokban a lenyelt féregpeték a bélbe kerülnek és lárvákká fejlődnek, ezek a lárvák a test különböző részeibe vándorolnak. A férgek károsító hatása a lárvavándorlás során bekövetkező károsodásra (pl. májgyulladás, tüdőgyulladás, stb.) és a felnőtt férgek káros hatásaira (pl. bélgyulladás, táplálékelvonás, stb.) osztható. Egyes férgek fejlődéséhez szükséges köztigazdák bolhák, így a bolhák elleni kezelés, illetve a rendszeres megelőzés fontos része a férgek elleni védekezésnek. A megelőzés, illetve gyógykezelés lényege a féregtelenítés. Mindenképpen javasolható, hogy a felnőtt állatokat negyedévenként, a tenyészállatokat a fedeztetés előtt, félidős vemhesen (kb. 30 nappal a várható ellés előtt) és a várható ellés előtt 1-2 nappal, a kölyköket 2, 4, 6, 8 és 12 hetes korukban, majd 4, 5 és 6 hónapos korukban féregtelenítsük. Meg kell előzni az újrafertőződést is, a fertőzött állatok bélsarát össze kell gyűjteni, el kell távolítani, meg kell semmisíteni, különösen féregtelenítés után, hiszen a peték a környezetben akár hónapokig is fertőző- képesek lehetnek. Ha a háztartásában több kutyája, esetleg macskája van, valameny- nyit egyszerre féregtelenítse. Fontos része a megelőzésnek, hogy nem szabad adni nyersen húst, főleg sertés, nyúl, juh, kecske belsőségeket az állatoknak. Égyes férgek emberi megbetegedéseket is okozhatnak. Általában gyerekek fertőződnek, miután állati bélsárral szennyezett kezükkel szájukba nyúlnak. Ennek megelőzésére gyermeke kutyával és macskával való játék után mindig mosson kezet, az ürüléket össze kell takarítani és el kell távolítani, és lehetőleg a kutyákat tartsuk távol azoktól a játszóterektől és parkoktól, ahol gyerekek játszanak. A féregtelenítés mindig teljes spektrumú, állatgyógyászati szerrel történjen, a testsúly szerinti adagolást pontosan tartsuk be. Megjegyzendő, hogy kutyák évenkénti féregtelenítése kötelező. Dr. Horváth Dávid állatorvos Knézich állatorvosi rendelő és Ferencvárosi Kutyatartók Érdekvédelmi Civil Szervezete 1092 Budapest Knézich utca 4. Telefon: 2175-720 (rendelési időben) Fax: 476-8207 (egész nap) Mobiltelefon: 06-20-3373-953 (rendelési időn kívül) Homepage: www.cats.hu E-mail: drhorvathdavid@hotmail.com Rendelési idő: H-P 17-20 h, Szó 10-12 h, vasárnap és ünnepnap 17-19 h
