Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. február / 2. szám
Interjú A Zenekar A korabeli Postás Zenekar alapítását Kossuth Ferenc miniszter engedélyezte 1907. július 5-én. Nem sokkal ez után a Magyar Posta Altisztek és Szolgák Országos Egyesületének támogatásával 40 taggal kezdte meg működését. 1908-ban volt az első nyilvános budapesti fellépésük Kraul Antal vezényletével. 1920- ban jótékonysági hangversenyeket adtak a szegény postás családok megsegítésére. 1925-ben hangzott el először élő adásuk a Magyar Rádióban. 1931-től Rubányi/Roubal Vilmos, 1937-től Eördögh János vezette a zenekart. 1940- ben a Zenekar 46 hangversenyt adott a rádióban, és a Rádióélet című lap pályázatán 100 000 szavazattal kiérdemelte az „Ezüsthegedű” díjat. 1948-ban Gergely Pál vezetésével alakult újjá az ekkor már 80 tagú Postás Szimfonikus Zenekar. 1958-tól dr Vasady Balogh Lajos, 1983-tól Lukács Ervin, 1987-től Medveczky Ádám vette át a karmesteri pálcát. 1990-től alapítványi formában tevékenykednek (Postai és Távközlési Zenei Alapítvány) új nevük Magyar Szimfonikus Zenekar. 1992-től egyedüli fenntartóként a Matáv vállalja fel. 1995- re elkészült a zenekar önálló otthona. 1997. február elsejétől a zenekar új zeneigazgatója Ligeti András Az átalakulás folyamata lezárult, sok kiváló muzsikusunk van, járhatjuk a saját utunkat. Meggyőződésem, hogy nem másokat kell utánozni, nem rivalizálni kell, hanem minden zenekarnak „ki kell találnia saját magát”.- Mi ez az említett saját út?- Nagy sikernek az ifjúsági bérleteink, melyek évek óta - tripla előadásban - mennek, a Mesélő zenék, illetve a Zenei műfajok. Népszerű - főleg az idősebbek körében - a 18 órakor kezdődő koraesti sorozatunk az MTA dísztermében. Idén a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulója alkalmából a múzeumban is adunk három hangversenyt. Bár valamivel kevesebb a koncertünk a Zeneakadémián, de ott is A B és C sorozatot adunk el. Eredetileg tartottam tőle, de a közönség igen jó fogadta közös fellépésünket a Ghymes együttesel, ami a nagy érdeklődésre való tekintettel kétszer ment teltházzal a Kongresszusi Központban. Elsőre ez bizonyára a műfajok furcsa találkozásnak tűnik, de nem egyedülálló. Angliában a Royal Filharmonikus Zenekar gyakran lép fel nagy közönségsikerrel a Pink Floyddal. Ferencvárosi 13 2003. február n i, ami csak egy szalonzenekarnak elég. Nagyzenekari műveket nem tudtunk volna előadni. Végül sikerült meggyőzni őket és hetvenkét főben - úgy néz ki - stabilizálódott együttesünk létszáma. Végül az eredmények sem maradtak el, a hazai elismertségen túl már nemzetközi rangot is kivívtunk magunknak. A közelmúltban Kölnben megkockáztattuk, hogy német zeneszerzőtől, Beethoventől játsz- szuk az Eroicát. A kockázatos programválasztást siker koronázta, mert a közönség három ráadást is igényelt, ami egyébként ott általában nem divat.
