Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. február / 2. szám
2003. február I nterjú Megyeri Zsuzsanna A Környezetvédelmi és Közterületi, valamint a Közbiztonsági Bizottság összevonásával jött létre, elnöke Tímár Gábor.- Kutyapiszokba botlunk lépten-nyo- mon, a tiltott helyen parkoló autók akadályoznak minket a közlekedésben, a vendéglátóhelyek késő éjszakáig vannak nyitva, zavarva a közelben lakók nyugalmát, nem közlekedhetünk nyugodtan este az utcán. Ezek mind olyan kérdések, melyek a lakossági fórumokon és az önkormányzathoz érkező panaszos levelekben állandóan felmerülnek. Joggal. Közérzetünk, biztonságérzetünk múlik ezen. Ön szerint milyen változásokra lenne szükség, és hogyan lehetne megvalósítani?- A közbiztonság és a környezet tisztasága talán a két legfontosabb dolog, amivel kapcsolatban feltétlen szemléletváltásra lenne szükség. A közbiztonságról most nem beszélnék, abban — nem önkormányzati hatáskörről lévén szó - kevésbé vagyok kompetens, de az biztos, hogy a térfigyelő rendszer kialakítása még nem old meg mindent, ezen a területen hatékonyabb rendőri közreműködésre van szükség. A közterületek tisztasága, a zaj- és környezetszennyezés ügye mindenképpen előtérbe kell, hogy kerüljön a közeljövőben, valamint fontosnak tartom a közterület-felügyelet jelenlegi működési gyakorlatának átszervezését.- Miben lenne szükség szemléletváltásra? Mit ért Ön szemléletváltáson?- Először is a közterület-felügyelet munkájáról beszélnék. Az, hogy abban merüljön ki minden tevékenységük, hogy a sofőr távollétében egy kis büntetőcédulát tesznek a szélvédőre, szerintem egyenesen botrány. A közterület-felügyelő nem ezért van. Bizonyos dolgok a polgárokat felháborítják. Ilyen például a parkrongálás, a kutyapiszok, a tiltott utcai árusítás, a közterületi alkoholfogyasztás. Szerintem a közterület-felügyelő feladata az lenne, hogy ezekben az esetekben eljárjon, hogy fellépjen a polgárok helyett, őket helyettesítve felvállalja a konfliktust. Amennyiben erre nem a hajlandó, és a konfliktusok elkerülése végett csak a rossz helyen parkoló autókkal foglakozik, nem látja el a feladatát. Remélhetőleg február közepétől életbe lép az új közterület-felügyeleti munkarend, és ennek értelmében a „szürke ruhások” 16 és 24 óra között is láthatók lesznek majd az utcákon, amikor a közfelháborodást kiváltó szabálysértések nagy részét elkövetik. Az autókkal csak akkor foglalkozzanak, ha azok már ténylegesen akadályoznak valakit a közlekedésben.- A másik téma, amit a szemléletváltás jegyében említett, a környezetvédelem. Ezen a téren milyen tervek vannak?- Tudom, nem hangzik valami szépen, de szerintem, ami eddig környezetvédelem címszó alatt zajlott a kerületben, nem volt igazán annak nevezhető. Igaz, hogy a kerület dicséretesen sokat fordított parkfenntartásra, parkfelújításra, iskolák virággal ellátására, de ennek a környezetvédelemhez nem sok köze van. Mindannyian tudjuk, hogy ezekre szükség van, csakúgy, mint a kutyafuttatókra, és hogy a közérzet javításában milyen nagy a szerepük, de a környezet védelme nem merülhet ki ebben. Itt hadd mondjam el, hogy szervezeti változás is történt, önkormányzatunknak van egy környezetvédelmi tanácsnoka Dr. Bácskai János személyében. Ezzel a környezetvédelmi lobbi igencsak megerősödött, hiszen ő a Fidesz-frakció vezetője, jómagam pedig a bizottság elnöke és az MSZP-frakció vezetője vagyok. Visszatérve a kérdésre: célunk az, hogy ezt a városrészt egészségügyi szempontból élhetőbbé tegyük. E tekintetben a két legnagyobb veszélyt a levegőszennyezés és a zaj jelenti. A talajszennyezés csak kisebb mértékben és specifikusan a rozsdaövezetet érinti elsősorban, ezért erről most nem beszélnék.- Mi az, ami a lakosságot közvetlenül érinti, ami láthatóan, hallhatóan és érzékelhetően pozitívan befolyásolhatja az életüket?- A zaj-és levegőszennyezés, amit a nagy átmenő forgalom okoz, fővárosi és nem csak kerületi probléma. Szeretnénk elérni, hogy a Soroksári út lakott területi részén, valamint a Vágóhíd utcában ne legyen kamionforgalom. Az Üllői út is nagyon szennyezett minden szempontból, de sajnos azzal nem tudunk mit kezdeni. Én személy szerint elégedett lennék, ha a ciklus végéig sikerülne elérni, hogy a kamionforgalom kikerüljön legalább a Máriássy útig, de még jobb lenne a Könyves Kálmán körútig, ami ugyan a Főváros hatáskörébe tartozik, de már ez ügyben folynak a tárgyalások. Hasonló kaliberű problémának tartom az ipari zajszennyezést, ami a Ferencvárosi pályaudvar környékét és a Vágóhíd utcai iparterületet érinti leginkább. A zaj télen nem okoz akkora gondot, hiszen az ablakokat általában zárva tartják az emberek, de nyáron, ha valaki nem a megengedett időhatárokon belül (szombat-vasárnap, valamint 19 és 7 óra között nem megengedett a zajt okozó tevékenység) üzemelteti a gyárat, üzemet, akkor meg lehet bírságolni, ez ugyanis hatósági jogkör.- Ki az, aki ezt ellenőrzi, kihez lehet fordulni panasszal, ha valaki mégis megszegi a szabályt?- Ezúton is arra szeretnék kérni mindenkit, aki tapasztal ilyet, hogy forduljon hozzánk, írja le mikor, hol, milyen jellegű zajt tapasztalt. Címezhetik a jegyző úrnak vagy Dr. Göbel Mária környezetvédelmi referensnek, kimegyünk ellenőrzésre, és hatósági szabálysértési eljárás keretében intézkedünk. Ezt másképp nem lehet megoldani. KÖZELKÉP Tímár Gábor 36 éves geofizikus, az ELTE tudományos munkatársa A Környezetvédelmi, Közterületi és Közbiztonsági Bizottság elnöke 1996 óta képviselő a Ferencvárosban 1998-2000 között a Vagyonkezelési Bizottság és a Házbizottság elnöke 1998 óta az MSZP-frakció vezetője Környezetvédelmi szempontból két olyan terület van a kerületben, ahol az eredeti, városépítkezések előtti állapot megtartása egyáltalán felmerülhet: az egyik a József Attila lakótelep melletti kiserdő, a másik az úgynevezett Büdös-árok, ami az Illatos úton van. Ez utóbbi egy természetes vízfolyás, de sajnos nem csak a mi kerületünkön folyik át, hanem Kőbányán, és az ipari szennyezés ott a jelentősebb. Megoldásként felmerült az árok befedése, de ezzel az alapvető probléma, a környezetszennyezés kérdése nem oldódik meg. Az uniós csatlakozással elérhetővé váló források, fővárosi források igénybevételével és Kőbányával összefogva meg lehet oldani ezt a kérdést is. Én optimista vagyok, mert ha már nem ömlik bele ipari és kommunális szennyvíz, érdemes elkezdeni a kitisztítását, és az uniós csatlakozás ezt ki fogja kényszeríteni.- A kiserdő miért szorul védelemre?- A kiserdő nem a kerületé, a Pilisi Parkerdőgazdaság kezelésében áll. Jelenleg hajléktalanok otthona és illegális szemétlerakó hely. Együtt kell tennünk azért, hogy a lakótelepieknek felfrissülést nyújtó pihenőhellyé váljon. Véleményem szerint, bár ez kissé drasztikusan hangzik, a cserjeszintű növényzetet gyepre kell kicserélni, ahogy azt a budai hegyekben is megtették már. Ez a köz- biztonság szempontjából is pozitív változást jelentene, és az amúgy is fejlődésnek indult lakótelep környezetét javítaná egy parkerdővel és egy tiszta vizű patakkal.- Van erre forrás a kerületben?- Egyelőre külön forrás nincs, de megoldhatónak látom a rendelkezésre álló pénzek átcsoportosításával.- Mekkora összeg áll a bizottság rendelkezésre a költségvetésből?- A kerület költségvetése 9 és 11 milliárd között mozog évente. Ennek töredéke, 50-60 millió jut útfelújításra, 120-130 millió park- felújításra, kifejezett környezetvédelemre 20 millió, közbiztonságra 70-100 millió. Sajnos a lakosságnak szembesülnie kell azzal, hogy a közeljövőben parkfenntartásra nem jut majd annyi pénz, mint az elmúlt években. Ez azért van, mert a parkfenntartással kapcsolatos tevékenységeket a kormány 12 vagy 25 % áfával tervezi terhelni. Ebből mindenképpen teljesítménycsökkenés következik. Az átcsoportosításnak más oka is van, ugyanis az uniós és a fővárosi pályázatok önrészt feltételeznek, melynek előteremtésére szintén nincs külön forrás. Ha a lakosság azt érzékeli majd, hogy nincs olyan ütemű fejlődés parkosításban, parkfelújításban, ez azért lesz, hogy a lakótelepet körbevevő erdősávot tegyük élvezhetővé, élhetővé. Ferencváros A Környezetvédelmi, Közterületi és Közbiztonsági Bizottság munkájáról