Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. december / 12. szám

;U P^jtMÍjmqmvyinyn mKTT» I f%lHlu^UiikTw<rMIIW*I- - ,^ ^^^MaÉÉbBMHÉÉBÉflHBHBÉKslÉBÉÉfeÉ^ Az aprócska üzletbe lépve kis csengő jel­zi, hogy vevő érkezett. Mosolygós úr kö­szön és érdeklődik, mivel szolgálhat. Ki gondolná, hogy egy 85 éve, Losoncon ala­pított órásüzlet hírnevét ápolja Mega Klára és Dániel a Ferencvárosban, az Ül­lői úton?- Az üzlet alapítási éveként 1918 szerepel. Mit rejt ez a dátum? - kérdeztem Mega Dáni­elt.- Az órásmesterség nálunk családi hagyo­mány. Nagypapám volt az első, aki 1918-ban Losoncon nyitott óra- és ékszer üzletet.- Hogyan került a család a Felvidékről Bu­dapestre?- AII. világháború utáni kitelepítések kö­vetkeztében. Előbb az Üllői út elején dolgoz­tunk, majd az 1950-es évek második felétől a jelenlegi helyünkön, közel a Nagyvárad tér­hez.- A Rákosi rendszer nem arról volt híres, hogy kedvelte volna a kisiparosokat, az önök üzletét mégis meghagyták?- Az üzletet nem sajátították ki, de az ösz- szes ékszert államosították, és ami csak moz­dítható volt, azt mind lefoglalták. Nagyapám és édesapám sosem gondolták volna, hogy egyszer majd kizárólag az órák javításából kell megélniük, az élet azonban így hozta.-A húgával, akivel együtt vezetik az üzletet, nem gondoltak arra, hogy ismét áruljanak ék­szert is?- Ha nem is olyan szinten, mint eleink ide­jében, de már tettünk lépéseket profilunk bő­vítésére. A megvalósításra az ad reményt, hogy a húgom fia kitanulta az órás mesterség mellett az ötvös szakmát is, és majd ő viszi to­vább a családi hagyományt.-Ön és a testvére hol tanulták az órás mes­terséget?- Mindketten édesapánk tanítványai vol­tunk, és miután letet­tük a mestervizsgát, azóta órásmesterként keressük a kenyerün­ket. Jómagam már az 1970-es évek elejétől dolgozom itt. A húgom 1985-ben vette át, s az­óta családi kisvállalko­zásként működtetjük az üzletet.- Mikor dőlt az el, hogy önök ketten is az órásmesterséget tanul­ják ki?- Az én esetemben ez egyértelmű volt, a húgom azonban csak ké­sőbb döntött a szakma mellett, ugyanis a nagymama varrónőnek szánta.- Mennyire gyakori, hogy a szebbik nem képviselői az órás mesterséget választják?- Nem túlságosan, de vannak néhányan.- Mi adja napjainkban az órásmesterség szépségét?- Az ismét divatba jött mechanikus órák. Az egykor fiókba zárt időmérők előkerültek, és még a fiatalok körében is hódítanak. Ugyanígy feltámadt az érdeklődés a faliórák és az órakülönlegességek iránt is.- Milyen gondokkal küzd ma egy órásmes­ter?- Egyrészt a bevásárlóközpontok elszívják a vevőket, másrészt sokan másfél év után „el­dobják” az órájukat, és inkább vesznek egy újat az elemcsere helyett. A forgalom növelé­se érdekében apróbb ajándéktárgyak árusítá­sával is kibővítettük a választékunkat, úgy tű­nik, hogy erre volt is igény. A családias kis üzletbe vissza-visszajámak a régi ügyfelek, akik hajdan még a Mega test­vérek édesapjánál javíttatták óráikat. Mega Klára és Mega Dániel jól ismerik az üzlet törzsközönségét, mindenkihez van egy-egy kedves szavuk úgy, ahogy egykoron nagypa­pájuk és édesapjuk tanította őket. B. Zs. 4. Szent Borbála védőszentje a bányászok­nak, a tüzéreknek és a váraknak. A legenda szerint Kis-Azsiában élt, és keresztény hitéért fejezték le. Hajdan a lányok ezen a napon tet­tek cseresznyefaágat vízbe, s ha a Borbála-ág karácsonyra kivirágzott, házasságot jelentett. Délnyugat-Magyarországon e napon tilos volt mindenféle női munka. Egyes helyeken a férfi vendég nem volt szívesen látott, mert el­vitte a ház szerencséjét. 6. Szent Miklós a keleti egyház legjelen­tősebb szentje. A IV. században élt a kis- ázsiai Myrában. Segítette a szegényeket, nincsteleneket. A legenda szerint egyszer egy nyitott ablakon aranyakat dobott be há­rom hajadonnak, akik így tisztességgel férj­hez mehettek. Innen ered a szokás, hogy a gyermekek a mai napig az ablakba teszik kitisztított cipőjüket, s várják a Mikulást. 13. „Szent Lucának híres napja, a na­pot rövidre szabja.” A hagyomány szerint nem volt szabad e napon fonni, kenyeret sütni, lúgozni. Ekkor kezdték faragni a Luca-széket, amelyet karácsonyra kellett elkészíteni úgy, hogy minden nap csupán egy műveletet lehetett rajta elvégezni. In­nen ered a mondás: „Sokáig készül, mint a Luca széke.” Karácsony este aztán el­vitték a templomba, éjféli misére. Készí­tője ráállva megláthatta kik a falu boszor­kányai. 28-án Aprószentek napja. Heródes tö­megvérengzésének emléknapja. Mivel akkor a kisfiúk estek áldozatul, most a lányokon a sor. Aprószentek hajnalán a legények alig várták, hogy törleszthesse- nek. A korbácsot 8 fűzfavesszőből fon­ták, ezzel verték meg azt, akinek jót kí­vántak. Azt tartották, hogy akit apró­szentek napján nem korbácsolnak meg, a jövő évben beteges lesz, vagy nem fog férjhez menni. Ferencváros foto: Tilt tő

Next

/
Thumbnails
Contents