Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. október / 10. szám

Magas vérnyomás, csontritkulás és prosztatarák A Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat elnyerte a Fővárosi Önkormányzat pályázatát a ma­gas vérnyomás, a csontritkulás és a prosztatarákos megbetege­dések lakossági szűrővizsgálat­ára. Az intézmény munkatársai a háziorvosokkal összefogva meg­szervezték a szükséges vizsgála­tok gyors és kényelmes lebonyo­lítását. A magas vérnyomás és a csontrit­kulás népbetegség. A hipertónia a lakosság 20-30 százalékát érinti. A paciensek fele - mivel a meg­betegedés panaszmentes - nem tud arról, hogy ebben a kórban szenved. A betegség korai felis­merés esetén, gyógyszeres keze­léssel, valamint megfelelő élet­mód kialakításával karbantartha­tó, a súlyos és sokszor halálos szövődmények kivédhetőek. Csontritkulással - az ismert ada­tok szerint - 900 ezer ember él hazánkban. A nő-férfi arány kettő az egyhez, tehát az oszteoporózis nemcsak a nők betegsége. A csontritkulást néma járványnak, hallgatag gyilkosnak is nevezik, hiszen csak előrehaladott állapot­ban okoz mozgásszervi panaszo­kat. Az idős korban gyakran halá­los szövődményekkel járó csípő- és combnyaktörésekért, valamint a következményeiben kevésbé fe­nyegető csigolya-, felkar- és csuklótörésekért ez a megbetege­dés felel. Hazánkban évente har­mincezer csigolyatörést, tizenhat- ezer csípőtáji törést regisztrálnak. A kockázati tényezők feltárásá­val, csontsűrűség-méréssel, egy­szerű laborvizsgálatokkal (vér-, vizeletvizsgálat) ez a betegség időben észrevehető. Korszerű, kedvezményesen felírható gyógyszerekkel, mozgásterápiá­val, megfelelő diétával súlyosbo­dása csökkenthető, illetve megál­lítható. A prosztatarák a férfiak daganatos betegségeinek 10 szá­zalékát képezi. A halálozási sta­tisztikák szerint Magyarország e vonatkozásban a harmadik he­lyen áll Európában. A betegség az idősebb férfiakat érinti, ötven év alatt ritkán fordul elő. A prosztatarák esetében is an­nál jobbak a sikeres gyógykeze­lés esélyei, minél korábban isme­rik fel a daganatot. Önvizsgálati módszer a prosztataráknál nincs. A kór korai megállapítására egy­szerű kérdőív és laborvizsgálat szolgál, amivel biztosan megálla­pítható, hogy a paciensnek szük­sége van-e urológiai szakvizsgá­latra. A háziorvos kollégák né­hány perc alatt megállapítják, hogy a páciens idejéből érdemes- e harminc percet a szűrővizsgá­latra szánnia. Amennyiben a házi­orvos javasolja a szűrésen való részvételt, a kitöltött kérdőívvel a reggeli órákban - előzetes idő­pont-egyeztetés után - célszerű felkeresni a szakrendelés csont­sűrűség-mérő laboratóriumát. Itt két alkalommal megmérik a je­lentkező vérnyomását, és vért vesznek. A csontsűrűség mérés­hez sem kell levetkőzni. Három gépen végzik a szükséges csont­sűrűség-mérést, illetve az ultra­hangos vizsgálatot. Az érkezéstől számítva a teljes eljárás 25 percet vesz igénybe. A leleteket orvos csoportok értékelik, és a szüksé­gesjavaslatokkal visszajuttatják a háziorvosnak. Dr. Bors Katalin Igazi esélyegyenlőségre vágynak Október 15. - a fehér bot nemzetközi napja Az ENSZ 1971-ben október 15-ét a fehér bot nemzetközi napjává nyil­vánította, hogy felhívja a társadalom figyelmét a vak és gyengénlátó embertársainkra, akik az élet számos területén akadályokba ütköznek. Az előítéletek ma is erősek, a fehér bottal közlekedő ember a legtöbb­ször szánalmat ébreszt bennünk, mert úgy gondoljuk, a fény és a látás nélkül lehetetlen élni. Október 15-én sokféle híradás szól a mintegy 45 000 vak és alig látó ember mindennapjairól, a gondokról, amelyek­kel naponta meg kell birkózniuk. A vakon születettek és a felnőttként látásukat vesztettek társadalmi beilleszkedésének problémái különbö­zőek, de a szánalmat egyöntetűen elutasítják. Elsősorban arra az értel­mes segítségre várnak, amely a látásfogyatékosságból fakadó hátrá­nyok leküzdését teszi lehetővé. Segédeszközökre (beszélő mérleg, óra, vérnyomásmérő és számítógép) lenne szükségük az önálló életvitelhez, a tanuláshoz, a munkavégzéshez és az információ-áramláshoz, kom­munikációhoz. Ezek az eszközök méregdrágák, és az állam semmiféle támogatást nem biztosít beszerzésükhöz, annak ellenére, hogy legfőbb érdekvédelmi szervezetük, az idén 85 éves Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége ezt évek óta szorgalmazza. Sok vak ember óriási akaraterővel és kitartó munkával leérettségizik, szakmát tanul, diplomát szerez. Állást azonban csak nehezen találnak, mivel hazánkban még nem érvényesül maradéktalanul a pozitív diszk­rimináció. Ez azt jelenti, hogy ha két azonos végzettségű és képességű jelentkező közül az egyik vak, akkor a munkáltatónak őt kellene alkal­maznia. A munkáltató is csak ember, benne is élnek előítéletek: el sem tudja képzelni, hogyan lehet vakon közlekedni, jogi vagy tanári pályán, tolmácsként, fordítóként, informatikusként, gyógymasszőrként, kéziszövőként dolgozni. Az igazi esélyegyenlőség akkor fog megvaló­sulni, ha a vak ember is megkapja a lehetőséget a végzettségének meg­felelő munkára. A vak és gyengénlátó emberek bíznak abban, hogy egyszer eljön ez az idő, amikor a látók belátják, hogy vakon és gyengénlátóként is lehet teljes értékű életet élni. Embertársaiktól azt kérik, hogy ne csak október 15-én, hanem az év minden napján, figyel­jenek rájuk! Bartha Zsuzsanna Először szólítsa meg a vakot. A hang alapján értesül az Ön jelenlétéről és helyzetéről. Ezt követően adhat számára egyértelmű eligazítást, segítséget. Helyfoglalás Érintesse meg a vakkal az ülőhely hátlapját, ezáltal a vak megérti annak elhelyezkedését és irányát. Ezután hagyja, hogy a vak helyet foglaljon. A lépcsőnél hangosan jelentse be: felfelé vagy lefelé mennek. Ez sokat segít. Ha a vak kéri, kísérje végig a lépcsőn, de botjával ő is érzékeli a lépésmagasságot. Ferencváros

Next

/
Thumbnails
Contents