Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. október / 10. szám

A szabványról... __________________________________________________ _________________________________________ A szabványok a világpiac fejlődésének kulcsát jelentik. Tartalmazzák a termékek, a szolgáltatások, a rendszerek, az eljárások és az anyagok műszaki előírásait vagy kö­vetelményeit, amelyek teljesítését vizsgála­tokkal igazolják. A széles körben, nemzetközi szinten elfoga­dott szabványok elősegítik a termékek és a szolgáltatások világpiaci forgalmát, mivel a piac a megbízható minőségre és a fogyasztók bizalmára épül. A különféle célkitűzések - mint a biztonság és a teljesítőképesség - meg­valósulását segítik. Alapvető és lényeges jel­lemzőjük, hogy bár különböző paramétereket tartalmaznak, mégis a világon mindenütt álta­lános műszaki alapot adnak a termékgyártás­hoz, a szolgáltatásokhoz és a rendszerekhez, mert a szabad piac közreműködői a bizalomra támaszkodnak az áruk és a szolgáltatások tisz­tességes cseréje érdekében. Hazánkban 1921-ben hoztak rendeletet a Szabványügyi Bizottság felállítására. A testü­let a mai Blaha Lujza téren, a KERMI-házban kapott egy szobát, ahol évekig nem történt semmi. Az érdemi munka 1926-ban indult meg, mikor Gellért Ede lett a bizottság veze­tője. Titkárnőjével leporolták a kibontatlan le­veleket, aktákat, és módszeresen hozzáláttak az anyagok feldolgozásához. Természetesen a megfelelő működés azonnal „kitermelte” a bi­zottság ellenségeit is, így csak jóval később nyílt mód arra, hogy a nemzetközi kapcsola­tok kiépítése után a bizottság hivatallá minő­süljön. Addig társadalmi munkában végezték a bizottság tagjai a munkájukat. Amikor 1946-ban, Londonban, október 14-én, 25 nemzet küldöttei elhatározták, hogy létre­hozzák a Nemzetközi Szabványügyi Szerve­zetet (ISO), céljukként az országok műszaki elszigeteltségének megszüntetését, közös szabványok elkészítését és alkalmazását jelöl­ték meg. Az ipar, a gazdasági élet ellenérde­kelt szereplői nem örültek e célkitűzésnek, minthogy ezzel behatárolódtak az akkori piaci lehetőségek. A szabványok a mindennapi élet tapasztalata­ira támaszkodnak, ezért hasznos a létük, kiter­jedt az alkalmazhatóságuk. A technika világ­méretekben vált kompatibilissé, ezért képesek a különféle gépek, rendszerek, készülékek együttműködni. Az ISO 1947 februárjában kezdte meg tény­leges működését. A Magyar Szabványügyi Testület a kezdetektől részt vesz tevékenysé­gében. Az ünnep emlékeztessen mindenkit arra, hogy önkéntes alkalmazásukkal megfelelhetünk a nemzetközi jogszabályoknak, és képesek le­hetünk gazdasági érdekérvényesítésre. Ezáltal javul versenyképességünk. S végül, nem utolsósorban a közmegegyezé­sen alapuló szabvány, egyfajta társadalmi szo­lidaritást is jelent. Gondoljunk erre is, miköz­ben becsavaq’uk a villanyégőt, összeillesztjük a kerti csapot, vagy betétet cserélünk a - vala­mely távoli országból kapott, ajándék -golyós- toliunkban. * -gyi Internationa! Organization for Standardization A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség első félévi jelentése A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az elmúlt félév során 14 682 (db, pár) minőségi reklamációs ter­méket vizsgált meg, melyet az alábbiakban termékcsoportonként mutatunk be. Termékcsop. megnevezése Összes (db, pár) Indokolt minőségi kifogások száma (db, pár) Indokolt minőségi kifogások aránya % Indokolatlan minőségi kifogások száma (db, pár) Indokolatlan minőségi kifogások aránya % Egyéb minőségi kifogások száma (db, pár) Műszaki 3.502 1.331 38 1.436 41 735 Élelmiszeripari 52 29 56 23 44­Könnyűipari 11.064 7.022 63,5 3.511 31,7 531 Vegyi- és építőipari 64 25 39 39 75­Összesen 14.682 8.407 57,3 5.009 34,1 1.266 A műszaki termékekkel kapcsolatos reklamációk a tavalyi kiugróan magas vizsgálati számhoz képest is igen komoly emelkedést mutatnak. Nőtt a mobiltelefonokra vonatkozó minőségi kifogások száma, igaz a legfrissebb kereskedelmi adatok szerint több mint 7,2 millió készülék van forgalomban, így az emelkedés nem meglepő, de azt is mutatja, hogy a készülékek minősége, illetve a szerviz-szolgáltatás kifogásokra ad alapot. Továbbra is magas a gépjárművekre és azok alkatrészeire beérkezett reklamációk száma. Az élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos reklamációk száma jelentősen nem változott. A tejipari ter­mékek közül a tej és a tejföl esetében minőségi kifogás, illetve jelölés miatt reklamáltak a fogyasztók. A vizsgált minták 60%-ánál tudtuk igazolni a fogyasztói reklamációkat. A sütőipari termékek esetében is jellemzően minőségi és jelölési problémákat jelentettek be a fogyasztók, amelyek szinte minden esetben indokoltak voltak. Megnövekedett a funkcionális tablettázott, kapszulázott) termékekre tett bejelentések száma, amelyeknél a kifogásokat a vizsgált minták 48%-ánál igazoltuk. A különféle könnyűipari termékre érkezett minőségi reklamáció 63,5%-a megalapozott volt. Bár a kereskedők az utóbbi időben igyekeznek saját hatáskörben elbírálni az eseteket, de ha valamilyen oknál fogva nem tudnak megegyezni, akkor szakvéleményünket kérik. Mégis az a tapasztalatunk, hogy a minőségi kifogások száma számottevően nem csökkent. A legtöbb reklamáció lábbelikre érkezett. Vegyi- és építőipari termékekre 26%-kal kevesebb bejelentés érkezett, mint az előző év azonos idősza­kában. Az indokolt minőségi kifogások aránya 39% volt. Fekete-fejtől a Fazekas hegyig. Találkozás október 4.: 9 órakor a Hűvösvölgyi villamos­végállomáson. Holdvilág ároktól Nagycsikóvárig. Találkozás: október 11.8,30 órakor a HÉV Batthyányi téri megállójában. József-hegy. Találkozás: október 18. 9 órakor a 191-es autóbusz Margit krt.5 sz. előt­ti megállójában. Hegyestető. Találkozás: október 25. 8 órakor a Nyugati pályaudvaron a 8,10-es Szobi vonatnál. Pilisszentlászlóról a Vöröskőre. Találkozás: november 1. 7,50 órakor a HÉV Batthyányi téri megállójában. A Nemzeti Torna Egylet Természetjáró Szakosztálya Felhívás A Vasas Amatőr Szimfonikus Ze­nekar (Bp. Kőfaragó u. 12.) új ta­gok jelentkezését várja. Bármilyen hangszerest. Próbák: kedd-péntek 18.30-20.30. Závodszkyné Melin­da 318-79-63. Ferencvárosi 21 2003■ október

Next

/
Thumbnails
Contents