Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. január / 1. szám
2003■ január R ÖNK ÜLÉSEZETT A RÖNK December 20-ai ülésén a József Attila Lakótelep Városrészi Önkormányzata (a Rönk) megvitatta és elfogadta a társasház-felújítá- si pályázatokon elnyert támogatások, a közutak fenntartására szánt keret és a lakótelepi parkok fenntartására előirányzott költségvetés 2002. évi felhasználásáról szóló beszámolókat. A dokumentumok szerint tavaly a József Attila lakótelep társasházasak felújításaira - pályázat keretében - 22 681 162 forint támogatást nyújtott az ön- kormányzat. Parkfenntartásra 53 966 898, parképítésre 11 998 917 forintot fordítottak. A Rönk által 2002-ben elvégeztetett - a balesetveszélyes út- és járdaburkolati hibák elhárítását, illetve a helyreállítást célzó - munkák 4 299 686 forintot emésztettek fel. (E burkolatjavítási munkák többsége az Ifjúmunkás, Napfény, Dési H., Csengettyű, Távíró, Epreserdő és Toronyház utcákban, az Üllői út belső szervizútjain, illetve a Kosárka és az Aranyvirág sétányon történt meg.) Az útburkolati jelek felújítása és a prizmák telepítése 810 ezer, az 54-es BKV autóbuszjárat számára kiépített szigetperon pedig 596 ezer forintba került. Az elmúlt évben, a lakóövezetben járdaburkolatok felújítására is sor került. Az Ifjúmunkás u. 22., az Epreserdő u. 36., a Lobogó u. 7. és az Üllői út 161. számú házak előtt teljes szélességében felújították a járdaszakaszokat, a Dési Huber u. 1. előtt pedig úgynevezett szegélykorrekciót hajtottak végre. Mindez 4 289 972 forintba került. A részönkormányzat szinte fillérre kihasználta a rendelkezésére álló valameny- nyi anyagi lehetőséget. SZABADEGYETEM A FRISS UTCÁBAN Éppen most, januárban van egy esztendeje annak, hogy a Lengyel Gyula Szakközépiskola épületében (Friss utca 2.) megkezdte működését a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem. Mint azt dr. Vanek Zsuzsanna, a szabadegyetem egyik szervezője, előadója - maga is egyiptológus — elmondotta: az ötlet és a helyszín dr. Pécsi Ágnes egyiptológusnak köszönhető, aki közel húsz éve tanít a Friss utcai szakközépiskolában, és másfél évtizede szervezi a Mahler Ede Művészettörténeti Kör programjait. A szabad- egyetemnek immár két évfolyama - egy kezdő és egy haladó - is működik. A szombati napokon zajló állandó foglalkozásokon az említettek mellett - olyan neves személyiségek adják át ismereteiket a hallgatóknak, mint például Kákosy László profesz- szor, Varga Edit, a Szépművészeti Múzeum egyiptomi részlegének egykori vezetője, Győri Hedvig, az óegyiptomi orvoslás szakértője, Gaboda Péter nyelvész, de meg kell említeni Szirbek Istvánt is, aki egyenesen a Sorbonne Egyetemről, Párizsból érkezett megtartani az előadását, illetve Dr. Saber el-Adly-t, aki az arab nyelv szakértőjeként vesz részt az oktatásban. Rendkívül érdekes témákat ölelnek fel a foglalkozások. Az ókori Egyiptom története, az óegyiptomi nyelv és írás, a hieroglifák, az ókori Egyiptom régészete, az egyiptomi orvoslás, betegségek diagnosztizálása múmiákon, a női fáraók története, az iszlám civilizáció, az arab nyelv, egyiptomi vallástörténet, a mágia, az óegyiptomi naptár keletkezése és használata egyaránt szerepel a programban. A résztvevők között akad 19 éves fiatalember, de a 70-es éveit taposó nyugdíjas is. Csicsmann László vezetésével az iszlám kultúra mai jelenségeiről szóló politológiai jellegű kurzus is folyik, amely ugyancsak népszerű a hallgatóság körében. A foglalkozások alkalmanként is látogathatók. Dr. Vanek Zsuzsanna elbüszkélkedett azzal is, hogy a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem számára az egyiptomi hatóságok két ásatási lehetőséget is biztosítanak: egy luxon sír feltárása és egy - a nyugati deltánál - levő Kom Truga nevű lelőhely várja őket. Idén két alkalommal is nyílt szombatot tartanak, március 1-jén és május 24-én, amikor minden alkalmi kíváncsi környékbelit is szeretettel várnak. A nagy érdeklődésre való tekintettel csütörtök délutánonként is tartanak költségtérítéses előadás-sorozatokat, különösen népszerű témákban. Ilyenek például a „Félelem nélküli élet, félelem nélküli halál az ókori Egyiptomban”, „Az iszlám civilizáció és a művelt Nyugat összecsapása”. Terveik között az indiai és a tibeti kultúrkörrel kapcsolatos témák is szerepelnek. NŐTT AZ OLVASÓKEDV A mögöttünk levő esztendő - 2002 - „az olvasás éve” volt. Országos odafigyelés, kampányfilmek, plakátok, és seregnyi akció igyekezett a könyvek felé terelni az olvasástól már elszokott, vagy a szórakozás-művelődés ezen fajtáját meg sem kedvelt embereket. Volt-e érezhető hatása az országos törekvéseknek? Változott-e lakótelepünkön az olvasási hajlandóság, növekedett-e az olvasók tábora? - tettem fel kérdéseimet Horváth Istvánnénak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Börzsöny utcai fiókkönyvtára vezetőjének.- Noha a beiratkozott olvasóink száma a legutóbbi évben emelkedett, ezt nem feltétlen tartom az országos kampány következményének, valamelyest nyilván összefügg azzal is. Arra gondolok inkább, hogy az internetes hozzáférések könyvtári biztosítása volt az igazi ösztönző erő. A beiratkozott könyvtári tagok ugyanis naponta háromnegyed órán keresztül térítésmentesen kalandozhatnak a világhálón a könyvtár öt - erre a célra fenntartott - terminálján. Ezt a szolgáltatásunkat egy évig (idén augusztusig) tudjuk biztosítani egy megnyert pályázat jóvoltából. Amikor tavaly nyáron megkezdődött könyvtárunkban a szabad internetezés, húsz órás alapfokú tanfolyamon készítettük fel a számítástechnika és a világháló használatára az érdeklődőket. Mintegy félszázan kapcsolódtak be ebbe a képzésbe. Azóta is hallatlanul népszerű ez a lehetőség.- Utoljára három éve beszélgettünk a lakótelepi olvasói szokásokról. Változtak-e az olvasói igények azóta? Tart-e még a bestseller-korszak?- Alábbhagyott az érdeklődés a bestsellerek iránt, de természetesen ma is vannak, akik kifejezetten ezekért a könyvekért keresnek fel bennünket. A könyvpiac kínálata is sokat változott, s ez - ahogy tapasztaljuk - új olvasói igényeket is képes teremteni. Örvendetesen megnőtt a valóban szép és igényes ifjúsági és gyermekkönyvek, valamint a korszerű ismeretterjesztő munkák száma, amelyeket szívesen kölcsönöznek is a megcélzott korosztályokhoz tartozó olvasóink. Továbbra is sok fiatal érkezik hozzánk a tanuláshoz szükséges ismeretbővítő könyvekért.- Tavaly volt egy nap, amikor ingyenesen lehetett beiratkozni önökhöz...- Valóban. A Fővárosi Könyvtári Napok keretében egy szombati napon meghirdettük, hogy aki aznap iratkozik be, annak nem kell befizetnie az éves tagdíjat. Abból indultunk ki, hogy lehetnek olyan felnőttek lakótelepünkön és annak környékén, akiknek ez az ezer forintos összeg is sok (ami egyébként ma már sajnos egyetlen valamire való könyv megvásárlásához sem elegendő). Az aznapi beiratkozások száma jelezte: jól feltételeztük, hogy vannak ilyen könyvbarátok. Hangsúlyozni szeretném, hogy a könyvtár használata a 16 éven aluliak számára ingyenes. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szabályzata értelmében az ennél idősebb diákoknak és a nyugdíjasoknak ötszáz forintot kell fizetniük egy évre. Ez nálunk azonban nem egészen így van. Ferencváros önkormányzata jóvoltából ugyanis a IX. kerületi lakcímmel rendelkező nyugdíjasok és a Gyesen lévő kismamák ingyen kölcsönözhetnek. Az ő tagdíjukat az önkormányzat utalja át nekünk. A múlt évtől kezdődően a pedagógusok számára is ingyenes a könyvtár.- Most, hogy megszületett az első magyar irodalmi Nobel- díj, megnövekedett-e a kortárs hazai szépirodalom iránti érdeklődés? Sokan keresik és olvassák Kertész Imre könyveit?- Többen kölcsönöznek szépirodalmat. Kertész Imre kötetei eddig is ott sorakoztak a polcokon, olvasták is őket. Most azonban természetesen jóval nagyobb népszerűségnek örvendenek. Előjegyzéseket kell felvennünk a Sorstalanságra, a Kaddisra és a Gályanaplóra is.- Mit tart a könyvtár szempontjából 2003 legfontosabb feladatainak?- Fel kell készülnünk a számitógépes kölcsönzésre. Előbbutóbb az olvasóteremben is biztosítani kell az Internet-hozzáférést. Augusztusban lejár az ingyenes internetezési lehetőségünk. Nagyon jó lenne közösen elérnünk, hogy valamennyi nyilvános könyvtárban mindenki számára megfizethető legyen az Internet használata. A könyvtár lehetne az a színtér, ahol az információszerzésnek ezt a legkorszerűbb módját bárki igénybe vehetné. Fontos a számítógép, és kár félteni tőle a könyveket. Békésen megférnek egymás mellett. - Hegedűs Sándor n Ferencváros
