Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. szeptember / 9. szám

OTTHONNÁ TETT LAKÓHELYÜNK Egy 2001-es kerületi közvélemény-kuta­tásból az derült ki, hogy a József Attila lakótelep legközismertebb személye Hi­dasi Gyula, a városrészi önkormányzat elnöke. Elismertségét a legutóbbi válasz­tás is igazolta. A tizenhat egyéni válasz­tókerületben bizalmat szerzett képviselő közül szám szerint ő kapta a legtöbb sza­vazatot, s 71,22 %-os eredményével győ­zelme arányát tekintve is első lett.- Milyen út vezetett idáig?- 1982—83-ban költöztem a lakótelepre. Nem volt tudatos a választásom - egy hár­mas lakáscsere révén kerültem ide, egy is­merősöm megürült lakásába -, de soha nem bántam meg az akkori döntést.- Milyen volt akkor ez a lakótelep?- Javában zajlott a metróberuházás. Minden fel volt túrva. Teljes hadiállapot volt az építkezések miatt. A házakhoz nem voltak utak, pallókon kellett átkelni a sár­tengeren, az óriási gödrök között. Akkor nem hittem, hogy valaha így fog kinézni a környék, mint ma. Költözésemkor már rendezettebbek vol­tak a viszonyok. A járdákat, utakat rendbe tették, s látszottak a facsemeték. Szeren­csére nem sajnálták rá a pénzt, ezért tízezer fa vesz minket körül. A bolyhodzó nyárfá­tól - amit nem nagyon kedvelünk - a gesz­tenyén át a kőrisig, a gömbakáctól a fenyő­kön át a tujákig mindenféle található ná­lunk. Akkoriban jobban odafigyeltek az építkező vállalatok és szolgáltatók arra, hogy a bontási munkálatok után helyreállí­tási kötelezettségük is van. Bizony, ma ke­ményen utánuk kell menni, hol a hivatal­nak, hol nekem. Újabban fényképezőgép­pel járok, lefotózom munkavégzés közben és után őket, hogy bizonyítékom legyen ar­ról: mit dolgoztak, és mit hagytak maguk után. Ez így ugyanis nem mehet tovább...- Mi volt a foglalkozása mielőtt részön- kormányzati elnök lett?- Kereskedő voltam. Huszonegy évig dolgoztam a TÜZÉP-nél, utoljára mint te­lepvezető. Hajnalban mentem és este jöt­tem. NB I/B-s labdarúgó-játékvezetőként sokszor a hétvégeken sem voltam itthon. Mint a legtöbben, én is csak laktam itt, de igazi életet nem éltem a lakótelepen. Ám amikor a gyermekem megszületett, óvodá­ba, majd iskolába kezdett járni, és megfor­dultunk vele a játszótereken, a könyvtár­ban, nagyokat sétáltunk, kerékpároztunk. Szép lassan mindent felfedeztem. A vállalati politikai szervezetek megszű­nése után a lakóhelyi MSZP-be igazoltam át. Az 1994-es választáson képviselőjelölt­ként elindítottak a körzetben. Saját tapasz­talataimból kiindulva abban akartam köz­reműködni, hogy lakóhelyünk minél töb­bünknek otthonává váljon, s hogy az itt élőkből valamiféle közösség formálódjék. Tizenhat szavazattal nyertem.- Akkor még nem volt részönkormányzat.-A Rönk 1996-ban alakult. Dicséret ille­ti az akkori kerületi SZDSZ-Fidesz koalíci­ót, hiszen annak ellenére támogatta a létre­hozását, hogy a négy lakótelepi képviselő­ből három az akkor ellenzéki MSZP-hez tartozott. Az első elnök, Nagy László is MSZP-s volt.- Mennyire maradt jellemző ez a felül­emelkedés a pártpolitikán?- 1998 óta, amióta tagja és elnöke va­gyok a városrészi részönkormányzatnak, üléseinken egyszer sem folyt pártcsatáro­zás, vagy ebből adódó személyeskedés. A Rönköt - néhány mostani külsős tagtól el­tekintve - végig lakótelepiek alkották. Tiszteljük, becsüljük egymást, hiszen min­dig ügyek mentén folynak a véleménycse­rék, a lakótelepiek érdekében kívánunk cselekedni. Mindenki hozzátesz valamit a csapatmunkához. Az első években kéthe­tente kellett ülésezünk, ma már „félszavak­ból is megértjük egymást”. Most már prog­ramokban dolgozunk. Mindig elhatározunk valamilyen nagyobb projektet, amelyet az­tán következetesen végigviszünk. A teljes­ség igénye nélkül ilyen volt például a lakó­telepi sebességkorlátozás bevezetése, „Tempo 30”-as övezetté alakítása. Az „Egy iskola - egy intézmény” felújítási program, amely a közintézményeink homlokzatfel­újítását célozta, mára szintén végéhez ért. Lényegében a lakótelepi társasházak külle­mének megszépítése is megvalósult. A „fa- fiatalítási” program is beindult, de ez átível a választási ciklusokon. A bosszantó nyár- favattázás a múlté. Évekkel ezelőtt elhatá­roztuk, hogy bővíteni kell a helyi kulturális és sportkínálatot. Újra lett művelődési há­zunk, uszodák épültek, van egy remek mű­jégpályánk, ifjúsági irodánk, a felújított Közösségi Ház pedig további kulturált szó­rakozási lehetőséget nyújt. Az évről-évre visszatérő virágosítási akciók, és lakótelepi napok egyre inkább közösséget formálnak az itt élőkből. A játszótér-felújítás is halad (már a legkisebb játszóhelyek vannak so­ron), és most vesz igazán lendületet a par­kolók kialakítására szolgáló programunk. Folyamatosan épül és szépül a lakótelep. A köztisztasági kutyaszettek kihelyezését már a főváros is eltanulta tőlünk, s hírlik, hogy az idén befejeződött mozgásérzékelő lámpák felszerelésére kiírt pályázatunknak is lesz majd követője.-Jó Rönk-elnöknek lenni?- Bár kétségkívül rengeteg munkával jár, jó látni a gyerekeket a nemrég átadott hin­tákon, figyelni a kis előkerteket kapáló em­bereket, vagy a karonfogva sétáló fiatalo­kat. Higgye el, még az is örömet okoz, ha napjában vagy hússzor megállítanak, sorol­va a tapasztalatokat. Fontos nekik a lakóte­lep, otthonuknak érzik. Ez jó! Ezen akar­tunk és akarunk a jövőben is munkálkodni. Hegedűs Sándor Mediátor kerestetik Várjuk a kerületben élő, szociálisan érzékeny, jó kommunikációs készséggel és mini­mum érettségivel rendelkező 18-28 év közötti roma fiatalok jelentkezését, akik eseti megbízási szerződéssel szívesen vállalnának szerepet a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete által elfogadott romakoncepció végrehajtásában, mint roma mediá- torok. E mediátorok (közvetítők) az önkormányzat családsegítő szolgálatával együtt­működve eseti megbízási szerződéssel a roma családok körében végeznek majd munkát, napi 2-3 órában. Kérjük, hogy szakmai önéletrajzát szíveskedjen 2003. szeptember 15-ig Paál Kálmán alpolgármesternek megküldeni. Cím: Ferencvárosi Önkormányzat, 1092 Budapest, Bakáts tér 14. A mediátorokat személyes beszélgetés után választjuk ki. Ferencváros^ 2003■ szeptember m fotó: liiitó

Next

/
Thumbnails
Contents