Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. január / 1. szám
Hírek, információk 65 ÉVE ALAKULT MEG A LÉGOLTALMI LIGA Sokan néhány megszállott polgári védelmis utópisztikus ábrándjának tartották 1990-ben az az elhatározást, hogy a civil szervezet megalapításával újra önkéntes alapokra kell helyezni a magyar polgári védelem ügyét. Egy történelmi tapasztalat szülte az ötletet. Az első világháború befejezését követően a hadtudomány és a politika fokozott figyelemmel fordult az új fegyvernem, majd az új haderőnem, a légierő felé. Megkezdődött, illetve folytatódott a repülőgépek fejlesztése. A harmincas években nagyrészt a német, japán és olasz fegyverkezés hatására felgyorsult a légierők fejlesztése. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy eljövendő háború minden korábbinál nagyobb méretű lesz és a polgári lakosság tömeges méretekben lesz kitéve a támadó repülőgépek pusztító hatásainak. A kor katonai teoretikusai világosan látták, hogy a légifölény megszerzése, a katonai potenciál pusztítása, a lakosság demora- lizálása döntően befolyásolhatják egy leendő háború végső kimenetelét. Ezért törvényszerűen megkezdődött az ellenlépések tudományos kidolgozása is. Világossá vált, hogy „az ellenséges légitámadás elleni védekezésnek kétféle módja van. Az egyik a légvédelem, a másik a légoltalom. A katonai légvédelmet a Magyar Királyi Honvédség látja el, a polgári légvédelemről és a légoltalomról való gondoskodás pedig a polgári szervek feladata”: (dr. vitéz Fábry Dániel vkszt. ezredes, országos légvédelmi parancsnok beszédéből a Légoltalmi Liga alakuló közgyűlésén.) Az 1920-as évek végétől világszerte megalakultak a légoltalmi szervezetek. Hazánkban is felmerült e szervezetek létrehozásának gondolata, de az akkori politikai helyzet nem tette lehetővé a gyors lépéseket. A trianoni békediktátum által megcsonkított országnak szigorúan tilos volt légierőt fenntartani, ugyanakkor az országgal szemben határozottan ellentétes KISANTANT (Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia) nagy és jól felszerelt haderőt, ezen belül légierőt tartott fenn, amivel néhány tízperc alatt országunk bármelyik részét képesek lettek volna bombázni. A nemzetközi politikai helyzet változása lehetővé tette a magyar véderő fejlesztését és 1935-ben a XII. te. létrehozta a hatósági légoltalmat. A törvényhozók és a jogalkalmazók is jól látták azonban, hogy „az egyes polgárok ún. egyéni légoltalma, vagy önvédelme csak társadalmi úton, a társadalmi szervezkedéssel oldható meg eredményesen”. Szükség volt egy olyan önkéntesekből, társadalmi alapokon álló szervezetre, amelyik képes az ország lakosságát felkészíteni, és szükség esetén mozgósítani az önvédelemre, a légitámadások pusztító hatásainak csökkentésére, az élet és az anyagi javak mentésére. Ez a politikai, katonai és társadalmi igény hozta létre 1937. december 5-én a Légoltalmi Ligát. A Liga alakuló gyűlésére fényes körülmények között a Pesti Vigadóban került sor. A díszgyűlésen részt vett vitéz Horthy Miklós kormányzó, fővédnökként József főherceg, Petróczy István nyá. repülőezredes, a Légoltalmi Liga ügyvezető igazgatója, Teasdale Ottó tűzoltó másodföparancsnok, a Légoltalmi Liga főtitkára, vitéz Németh Károly nyá. tábornok a Liga budapesti főcsoportjának elnöke. Megjegyezzük az ország miniszterelnöke egyszerű tagként lépett be a Ligába. A felsoroltakból is kitűnik, hogy a Ligának támogatottsága lehetővé tette a társadalom széles rétegeinek mozgósítását. A légoltalmi Liga feladatait az Alakuló Közgyűlés az alábbiakban határozta meg:- a társadalom széles rétegeit kioktatni és kiképezni annyira, hogy a társadalom minden tagja önmagának, hozzátartozóinak és vagyonának, illetőleg hozzátartozói vagyonának légoltalmáról gondoskodhasson, és ezzel az ország együttes légoltalmát is eredményesen szolgálhassa;- a légvédelem és légoltalom gondolatát és intézményeit népszerűsíteni, irántuk az állandó érdeklődést fenntartani, ha szükséges fokozni, s a társadalmat a légoltalom iránt áldozatkészségre serkenteni;- a polgári légoltalom felépítésének és végrehajtó szolgálatának a hatósági feladatok körén kívül eső minden olyan részletében közreműködni, amire a hatóság a légoltalmi Ligát felkéri, illetve felhívja;- a légoltalmi házi-tűzoltó-, mentő-, elsősegély-, műszaki- és gázvédelmi szolgálat megszervezése és központi vezetése;- szakfolyóirat létesítése. A Liga 1938-1944. között százezreket készített fel az önvédelemre. Önkéntes tagjai, elsősegélynyújtó „leánygárdája” a bombatámadások alkalmával életüket nem kímélve segítették a bajbajutottakat. Helytállásuk a hivatásos szervezetek számára is példamutató volt. Munkájuk révén ezrek menekültek meg a haláltól, illetve részesült hatékony elsősegélyben. A magyar légoltalom tevékenységéről viszonylag kevés szó esett az elmúlt évtizedekben. Pedig keleti és nyugati történészek egyaránt kiemelik, hogy az európai országok között - hatékonyságát és áldozatkészségét tekintve - az elsők között volt a magyar légoltalom és ezen belül a Légoltalmi Liga. A liga igazi értékének megőrzését és megtisztítását tűzte ki céljának a 11 évvel ezelőtt megalakult Magyar Polgári Védelmi Szövetség. A Fővárosi Polgári Védelmi Szövetség 1998. december 2-án alakult meg, amelyet a Fővárosi Bíróság kiemelten közhasznú szervezetként jegyzett be. Büszkén emlékezik meg jogelőd szervezetéről, a Légoltalmai Ligáról. Elődeinek példáját követve határoztuk meg jelen szervezetünk feladatait is. December 5-én, a liga megalakulásának 65. évfordulóján abban a meggyőződésben hajtjuk meg fejünket elődeink emléke előtt, hogy a polgárok védelme csakis önmaguk, azaz a polgárok által valósítható meg eredményesen. Fővárosi Polgári Védelmi Szövetség FŐVÁROSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKAT VÁLASZTÓ ELEKTORI GYŰLÉSEK IDŐPONTJAINAK KITŰZÉSE KISEBBSÉG MEGNEVEZÉSE A FŐVÁROSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOT VÁLASZTÓ ELEKTORI GYŰLÉS IDŐPONTJA AZ ELEKTORI GYŰLÉS HELYSZÍNE A FŐVÁROSI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATz\ROZATÁNAK SZÁMA RUSZIN 2003. január 3. 16.00 óra FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052. BP. VÁROSHÁZ U. 9-11. I. EMELETI DÍSZTEREM 284/2002. (XII. 9.) FVB CIGÁNY 2003. január 6. 16.00 óra FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052 BP. VÁROSHÁZ U. 9-11. I. EMELETI DÍSZTEREM 285/2002. (XII. 9. FVB UKRÁN 2003. január 13. 16.00 óra FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052. BP. VÁROSHÁZ U. 9-11.1. EMELETI DÍSZTEREM 286/2002. (XII. 9.) FVB SZLOVÉN 2003. január 16. 16.00 óra FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052. BP. VÁROSHÁZ U. 9-11.1. EMELETI DÍSZTEREM 287/2002. (XII. 9.) FVB SZLOVÁK 2003. január 20. 16.00 óra FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052. BP. VÁROSHÁZ U. 9-11. I EMELETI DÍSZTEREM 288/2002. (XII. 9.) FVB NÉMET 2003. január 23. 16.00 óra FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052. BP. VÁROSHÁZ U. 9-11. I EMELETI DÍSZTEREM 289/2002. (XII. 9.) FVB HORVÁT 2003. január 27. 16.00 óra FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052. BP. VÁROSHÁZ U. 9-11. I. EMELETI DÍSZTEREM 290/2002. (XII. 9.) FVB ROMÁN 2003. január 28. 16.00 óra FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052. BP. VÁROSHÁZ U. 9-11. 1. EMELETI DÍSZTEREM 291/2002. (XII. 9.) FVB SZERB 2003. január 31.16.00 óra FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052. BP. VÁROSHÁZ U. 9-11. 1. EMELETI DÍSZTEREM 292/2002. (XII. 9.) FVB LENGYEL 2003. február 3. 16.00 óra FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052. BP. VÁROSHÁZ U. 9-1 1. 1. EMELETI DÍSZTEREM 294/2002. (XII. 9.) FVB BOLGÁR 2003. február 6. 16.00 óra FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052. BP. VÁROSHÁZ U. 9-11. I EMELETI DÍSZTEREM 295/2002. (XII. 9.) FVB ÖRMÉNY 2003. február 11. 16.00 óra FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052. BP. VÁROSHÁZ U. 9-11.1. EMELETI DÍSZTEREM 296/2002. (XII. 9.) FVB GÖRÖG 2003. február 14. 16.00 óm FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 1052. BP. VÁROSHÁZ U. 9-11. I. EMELETI DÍSZTEREM 293/2002. (XII. 9.) FVB Ferencvárosi 25 2003. január
