Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. július / 7. szám
Átépül a Kálvin és a Fővám tér Több mint három évtizedes tervezgetés, reménykedés és súlyos politikai viták után a Fővárosi Közgyűlés június 12-ei rendkívüli ülésén döntés született a 4-es metró megépítéséről. A városvezetéssel most együtt voksolt a Fidesz-MKDSZ és a MDF frakció is. A közgyűlés egyetértett a Medgyesy-kormány május 28-i határozatával, hogy az új metró első szakasza a Kelenföldi-pályaudvar és a Keletipályaudvar között épüljön meg, 195 milliárd forint költséggel, az állam 70, a főváros 30 százalékos teherviselésével. A városvezetés számára kedvező, hogy a kapcsolódó felszíni beruházások felét az állam beszámítja, ezért Budapestnek csak 41 milliárd forintot kell vállalnia. Az építés költségét háromnegyed részben az Európai Beruházási Bank (EIB) kölcsönéből finanszírozzák. A hitellel kapcsolatos szerződéseket várhatóan októberben terjesztik a közgyűlés elé. Egy kis történelem A 4-es metrót, Dél-Buda és Rákospalota között, 1972-ben, közlekedésfejlesztési terv fogalmazta meg. Két év múlva az OMFF tanulmánya véglegesítette a vonalvezetést, építéstechnológiai megoldással. A rossznyelvek szerint nagyon életrevaló koncepció volt, ma sem született jobb, de hiányzott a pénz, pedig az akkori Minisztertanács nagyvonalúan 1,1 milliárd forintot irányzott elő 1976-ban. Az Állami Tervbizottság egy évvel később jóváhagyta a tervet, majd két évig gondolkodott, s az építkezés megkezdésének időpontját 1981- re módosították. Közben változott a városfejlesztési koncepció is, s persze a nyomvonal. Újabb és újabb tervek, előterjesztések készültek, a gépkocsiforgalom nőtt, a tárcák egyeztettek - metró nem épült. A szovjet adó- ságok kiegyenlítésének egyik alternatívájaként merült fel 1988-ban keleti szomszédunk bevonása a metróépítésbe. Ők viszont közölték, csak szovjet műszaki tervek alapján tudnak kivitelezni, mérnökeik azonban nem tudták tartani a határidőket. Közben külhoni közreműködők is jelentkeztek - 1989-ben - a Mátra Transport, a Siemens, az AWG és a SKANSKA. Addigra már terveztek, szerveztek szovjet, francia, német szakemberek és cégek is. Az évek múltak, az árak emelkedtek, készült nemzetközi tender, tanácskozott az éppen aktuális kormány, a főváros, csak a metró nem épült. Két megálló a kerületben A ferencvárosiaknak van egy jó, és egy rossz hírünk, melyikkel kezdjük? Nyilván a rosszal. A Fővám tér és a Kálvin tér lakói felkészülhetnek egy hosszabb építkezés kellemetlenségeire. A jó hír, túl azon, hogy lesz egy új metróvonal, átalakul a két tér közlekedési rendje. A Fővám téri metróállomás a Közgazdasági Egyetem előtt épül majd meg, kijárata a téren kialakítandó gyalogos aluljáró szintjére vezet. A 2-es villamos pályája feljebb lesz, s az állomás föld alatti része a Duna és az alsó rakpart alá kerül. A Kiskörút kétszer egysávos közúttá válik, a felszabaduló területen parkoló, rendezett járda lesz fasorral. Dekoratív, széles járdán lesz megközelíthető a Vásárcsarnok, a színvonalhoz méltó közvilágítással. Jelentősebb változások várhatók a Kálvin téri metrómegálló kialakításakor. Itt a föld alatti állomás a Ráday utca-Lónyai utca felé eső oldalon, a jelenlegi aluljáró-folyosó helyén épül meg. Az elbontott aluljárószakaszt pótolja majd, az állomás új felső szintje. Az így megépült közlekedési rendszer teszi lehetővé a kapcsolatot a felszínnel, és a 3-as metró mozgólépcsőjével. A felszínen, a mostani zűrzavaros helyzettel szemben „T” alakú csomópont alakul ki a közúti pályák jelentős csökkentésével. A Baross utca és a Ráday utca között csak egy kereszteződés lesz, ezzel jócskán megnő a gyalogosok mozgástere. A felszabadult területen nagyvonalú parkosításba kezdenek, igazi zöldövezetté válik majd a Kálvin tér, sok fával, virággal. Máray István A Garabonciás Együttes 2003. június 11-én tartotta jubileumi évadzáró ünnepségét a Ferencvárosi Művelődési Központban. Néhány hónapja Tündérvilág címmel adtunk hírt kerületünk GARABONCIÁS Együttesének barokk premierjéről. Közel három órás előadásuk a táncművészet fellegvárában, a Nemzeti Táncszínházban volt. A tizenöt év legsikeresebb műsorai váltogatták egymást, egy-egy régebbi előadás felvételeit is láttatva egy óriás kivetítőn. Az ünnepi hangulatból még az sem maradt ki, hogy az egykori tagok, az „öregfiúk” és azóta felnőtt (ám öregnek mégsem mondható) lányok akkori legkedvesebb számaiból próbáljanak egyet-kettőt felidézni. A jubileum alkalmából fotókiállítást is láthattunk: Vas János fotóművész munkáit. Megrendezték az „öreg garabonciások” találkozóját, és jubileumi társulati ülésen adták át a jubileumi elismeréseket gyerekeknek, művésztanároknak és támogatóiknak. Jutalmat is adott át, és megkapta a jubileumi emlékplakettet az esemény fővédnöke: dr. Gegesy Ferenc polgármester. Voltak alkotótáborban és nyáron történelmi táborba készülnek. Ősszel Prágában mutatkoznak be reneszánsz és barokk műsorral. Eközben zajlanak a garabonciás táncházak, a történelmi társastánc tanfolyam (a Fővárosi Pedagógiai Intézet szárnyai alatt), és a két szakkönyv (Reneszánsz táncok és Barokk táncok) után „Történelmi tánctár” címmel elkészült táncoktató videójuk az iskolák használatára. Volt az idén Történelmi Társastánc Találkozó gyerekcsoportok számára, amelyen vidéki csoportok mellett erdélyi gyerekek is bemutatták tudományukat. Mindezt a sok figyelmet igénylő tevékenységet a Garabonciás Alapítvány rendezi össze, melynek kuratóriumi elnöke, Bognár Zsóka is köszöntötte a megjelenteket és az év ösztöndíjasait. Az ünnepségen részt tudott venni a Magyar Köztársaság Ezüst Er- demkeresztjével kitüntetett Váradi Ferencváros: 19 2003■ július A tizenhatodik évükbe léptek István, az együttes vezetője, aki ragaszkodott hozzá, hogy erre a jeles alkalomra elhagyja a kórházat és Ritoók Zsigmond akadémikus, a kuratórium tagja. Szakmai nívódíj alapításával állítottak emléket Vadady Ágnes koreográfusnak. d.o.
