Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. július / 7. szám
2003. július- Az Istvánt keresi? Az egy aranyember, mindenkihez van jó szava - mondja a közösségi-ház irodáját takarító asszony. A népszerű, 39 éves Intzoglu István már a második ciklusban képviseli a görög kisebbséget a József Attila lakótelepen, s háromnegyed éve tevékenykedik az önkormányzati képviselőtestület Tulajdonosi, valamint Emberjogi-és Kisebbségi Bizottságában.- Édesapám a ‘48-as görög polgári forradalom idején menekült el az óhazából - meséli a fiatal helyi politikus -, több tízezer társával együtt, s lelt új otthonra és magyar feleségre a Ferencvárosban. Jómagam a belső „Franzstadban”, a Ráday utcában nőttem fel. Apám kazánfűtő volt, a mamám a vendéglátásban dolgozott. A József Attilára '78-ban költöztünk, majd megnősültem, s újra a Ráday utcában kötöttem ki, szükséglakásban. Autószerelő szakmát szereztem és hivatásos jogosítványt, szerelőként a BKV-nál, a vendéglátóban, majd gépkocsivezetőként az István Kórházban, ismét „hazai pályán” dolgoztam. Furcsa világot élünk, megkezdődtek az átszervezések, nyugdíj előtt álló kollégám helyett vállaltam a munkanélküliség nyűgjeit. Az ambiciózus fiatalember előrefelé menekült, elvállalta jelölését a képviselőségre és sikeresen felvételizett a Kodolányi János Közgazdasági Főiskolára, Székesfehérvárott. A diploma megszerzéséig még két éve van hátra, de nem kívánja azután sem felcserélni a politikai küzdőteret az üzleti élettel. Mióta a testület két bizottságának is tagja, kitágult számára a horizont, nem csak a görög identitást vállaló kétszáz ember ügyes-bajos dolgaiban intézkedik. Olykor a képviselőnek személyesen kell eljárnia a virágültetés, a parkosítás kisebb-na- gyobb gondjaiban, de felkeresik fogadóóráján szociális, lakás- vagy családi problémáikkal megbirkózni nem tudó emberek is, és nem csak görögök, sőt az utóbbi időben legtöbbször nem ők. A rászorulóknak már az is segítség, ha a fiatal politikus megfogalmazza helyettük kérvényeiket, kitölti a szükséges kérdőíveket, okmányokat, nyugodt hangon, türelmesen elmagyarázza, hol, mikor és kinél kell azokat benyújtani a siker reményében. Természetesen megtisztelő feladatnak tarja, hogy szűkebb közösségén belül segítse a görög kissebséghez tartozókat, hogy ápolni tudják nemzeti hagyományaikat, kultúrájukat az önkormányzat és a RÖNK anyagi, technikai támogatását is megszerezve. Havi rendszerességgel tartanak Görög Táncházat a Dési Huber Művelődési Házban, három éve utaztatják gyermekeiket görög honba nyelvi táborba. A hazai görögség nyitott és népszerű közösség, ezt jelzik társas táncaik, mediterrán zenéjük. Nem véletlen tehát, hogy a többi kisebbség szívesen rendez velük közös programokat, kirándulásokat. Legutóbb, ősszel az FMK-ban mind a kilenc frissiben alakult kisebbségi önkormányzat közös műsor keretében ismerkedett. Ezen az eseményen nem csak emberek, családok és gyermekek találkoztak egymással, de különböző szemléletmódok, kultúrák és hagyományok is, egymást kiegészítve, erősítve. Gyakoriak az országos, a kerületi görög önkormányzatok közös rendezvényei is. Büszkék vagyunk arra, hogy a demokrácia bölcsője Görögországban ringott - mondja Intzoglu István. - A görögség szabadságszerető, haladó gondolkodású, s túlnyomó többségében baloldali beállítottságú. Ezért nem véletlen, hogy a képviselőtestületben az MSZP frakciójába ültem be. Görögként és magyarként elvetek minden szélsőséget a politikai életben és magánéletben egyaránt. Önkormányzati képviselőként pedig leginkább az emberek hétköznapi gondjain szeretnék segíteni, mosolyt csalni az emberek arcára. (máray) KÖNYVSAROK Vathy Zsuzsa: Angyalhíd (Európa) Ennek a regénynek egy lány a főszereplője. Csakhogy ez az egy lány valójában öt lány, mert nem éri be azzal az egy élettel, ami adatna neki. Valószínűleg semelyik korban sem érné be, hogy érné hát be abban a szűkös és sötét korban, amelyikben éppen kamaszodra kezd: 1952-ben ismerkedünk meg vele Magyarországon. De szerencsére van neki egy őrangyala - kicsit izgága ugyan, alig érteni, olyan hadarva beszél, olykor még dadog is, de mégiscsak őrangyal -, Bódognak hívják egyébként, és hajlandó közbenjárni az égi hatalmaknál, hogy az Irénből Renivé önállósodott kíváncsi és mohó kislány megtapasztalhassa azt a négy másik életsorsot is, amelyiket megáhít magának. így kerül tizenhárom évesen Milánóba 1489-ben a nagybátyjával, aki Mátyás király követe. így futja be a népszínművek vidéki csillagának tüdővész által kurtára szabott pályáját 1859 és 62 között. így próbálja ki a sokgyerekes iparos-feleség szerepét a XX. század elején, egy kis módosítással; a német eredetű mészáros-vendéglős fia, apja nagy csalódására, tanár lesz a vidéki város tanítóképzőjében, neki szül hat gyereket a tündérszép Somló (Schmidek) Ilus, és viseli el az első boldog évek után egyre nehezebben félje mind sűrűbb italozásba hanyatló szakmai becsvágyát. Végül így merészkedik ki egyedül a nagyvilágba a század húszas éveiben, mint emancipált fiatal festőnövendék, s bukik bele kis híján a túlságos szabadság sza- kadékába. De Bódi őrangyal résen van, a gonoszság erői hoppon maradnak, és Reni is felnő. Hatvanéves, amikor megint találkozunk vele: az ország a végre valódi felszabadulásának tizedik évfordulóját ünnepli, és Renit még mindig a kíváncsiság élteti, az élet tarkasága nyűgözi le - akárcsak az olvasót, - Vathy Zsuzsa új regényében. Vathy Zsuzsa Pápán született, 1940. április 15-én. 1964-ben a veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, és 1970-ig a Százhalombattai Olajfinomítónál dolgozott, mint vegyészmérnök. Első novelláskötetének megjelenése után újságíró lett, majd 1990 és 92 közt a Kortárs-nál szerkesztő. Azóta szabadfoglalkozású író, József Attila-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. www.otpbank.hu OTP LAKÁSTAKARÉK-TEGYEN FÉLRE, HOGY FÉLRETEHESSE LAKÁSGONDJAIT! I Ferencváros Mosolyt csalni az emberek arcára
