Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. június / 6. szám
2003■ június K orunk „néma gyilkosa” Hazánkban a halálozási okok között első helyen a szív- és érrendszeri betegségek állnak. Ebbe a körbe tartozik a hipertónia, azaz a magasvérnyomás-betegség is, a- mely több mint egymillió embert érint. A Népegészségügyi Kormányprogram kiemelten kezeli a „néma gyilkosaként titulált magas vérnyomás megelőzését, és mielőbbi kezelését. Az elképzelésekről dr. Koós Csaba, az Egészség- ügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetője nyilatkozott.- Szeretnénk megvalósítani, hogy a háziorvosok mellett, a gyógyszertárakban, és a bevásárló- központokban is legyen lehetőség megméretni a vérnyomást. Akinél magas értéket mérnének, annak javasolnák, hogy keresse fel háziorvosát. A magas-vérnyomás betegség sarkalatos kérdése a táplálkozás és az életmód. A magyar lakosság nagy része túlsúlyos, túlságosan sózza az ételeket, és ez a két tényező is jelentősen emeli a vérnyomást. A konyhasó kiváltására ma már számos korszerű készítmény áll a háziasszonyok, a konzervipar és a közüzemi étkeztetés rendelkezésére. A kormányprogram kampányt kíván indítani az egészségesebb táplálkozás, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése érdekében. El kell érni, hogy fiatal és idős rendszeresen sportoljon, mozogjon. Ennek megvalósítását szolgálja az az elképzelés, hogy az iskolákban naponta legyen a diákoknak sportolásra egy-egy órájuk. Az idősebbeknek az is elegendő lenne, ha naponta legalább egy órát sétálnának. A kormányprogram a magasvémyomás- betegséggel összefüggésben figyelmet kíván fordítani a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítására is, mivel mindkettő szerepet játszik a hipertónia kialakulásában. Nem lesz könnyű az évtizedek óta beidegződött káros szokásokon változtatni, de feltétlenül hozzá kell fogni, mert a szív- és érrendszeri betegségek következményeként évente egy kisváros lakosságával (kb. 30 000 emberrel) leszünk kevesebben.- Mii kell tudni a hipertóniáról?-A magas vérnyomás okait pontosan még nem ismerjük, de egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az öröklés fontos szerepet játszik kialakulásában - mondta dr. Barna István, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának docense. Elképzelhető, hogy a távoli jövőben a génsebészet a magasvémyo- más-betegségre is gyógyír lehet. Természetesen az örökletes tényezők mellett az életmód is közrejátszik a hipertónia kialakulásában. A magas vérnyomás kezelhető betegség, a gyakran halállal járó szövődmények (infarktus, agyvérzés) megelőzhetőek lennének, ha a betegséget a lehető legrövidebb időn belül diagnosztizálnák, azonban a magas vérnyomásnak sokáig nincsenek tünetei. Gyakran csak a véletlennek köszönhető a betegség felfedezése. Örvendetes, hogy több mint 400 féle vérnyomáscsökkentő gyógyszer közül választhatja ki a kezelőorvos az egyénnek legmegfelelőbbet. A felmérések kimutatták, hogy a krónikus magas-vérnyomás betegségben szenvedők jelentős része nem szedi pontosan az előírt gyógyszereket, és nem tanúsít a kezelőorvossal együttműködési készséget.- Mennyi a normál vérnyomás érték?- A szakemberek körében elfogadott, hogy a normál vérnyomás érték 120/80 Hg/mm. Tévhit, hogy az életkor előrehaladtának megfelelően emelkedhet a felső érték! Amennyiben valamilyen krónikus betegségben szenved valaki (cukor- betegség, veseelégtelenség), úgy 130/85 Hg/mm a megengedett érték. A határérték pedig a 140/90 Hg/mm! Jól ismert jelenség az ún. „fehérköpenyes magas vérnyomás”, amikor az orvosnál a beteg vérnyomása akár 25%-kal is magasabb, mint az otthoni környezetben. Az esetleges szövődmények kivédésére az ilyen típusú embereknek is ajánlatos gyógyszert szedniük. Kizárólag a betegen múlik, hogy mennyire tud együtt élni betegségével, és ha ez sikerül, bízhat benne, hogy elkerüli a súlyos szövődményeket. -BZs22 jFerencváros A hiteles szó erejével Fájdalmas tény, hogy a civilizálódás következményeként pusztul környezetünk, gyilkos betegségek leselkednek ránk lépten-nyomon. A természet harmóniájának megsértéséért súlyos árat kell fizetnünk. A Rákbetegek Országos Szövetsége az egyre gyakoribb daganatos megbetegedésekre szerette volna fölhívni a társadalom figyelmét május 5- én, amikor „A hiteles szó erejével” címmel országos nyílt napot szervezett a Johan Béla Nemzeti Program daganatellenes céljainak megismertetésére. A fővárosban és több vidéki nagyvárosban kiállítások és előadások szóltak a hazai helyzetről és arról, hogy mit tehet az egyén egészsége érdekében. A nyílt nap során bemutatkoztak a Rákbetegek Országos Szövetségének önsegítő csoportjai és klubjai is, amelyek segítő kezet nyújtanak a daganatos betegségben szenvedőknek, és a gyógyultalak. Budapesten neves szakemberek tartottak előadást a daganatos betegségekről, az egyén felelősségéről a betegség korai felismerésében, a hazai onkológiai ellátásról, és végül az Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Programnak a daganatos megbetegedések visszaszorítására irányuló elképzeléseiről. A Program több területre összpontosít, így többek között a szűrésekre, a helyes táplálkozásra és az egészséges életmódra, a dohányzás visszaszorítására, a környezetvédelemre. A kémiai anyagok, a munkahely, a dohányzás okozta egészségkárosodás összefüggéseit kutatva szükségszerűen eljutottak az életszínvonal kérdéséhez. Korábban úgy gondolták, hogy a rák nem válogat szegény és gazdag ember között. Ma már nyilvánvaló, hogy a szociális helyzet és az életmódbeli különbségek alapvetően befolyásolják az esélyeket. Nemzetközi statisztikai adatok szerint bizonyos daganatok, pl. vastagbél-, hasnyálmirigy-, emlőrák- főleg a jómódúak betegsége, míg a tüdőrák, a nyelőcső-, gége- és szájrák a szegények között gyakoribb. A halálozási adatok szerint a rossz szociális helyzet valamennyi betegség, így a rák esetén is rontja a mortalitási arányt. A vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy Magyarországon „rákveszély” főleg az alacsony élet- színvonalú és kultúrájú embereket veszélyezteti, akik nem védettek a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben sem. A negatív tendenciát elsődlegesen az életmód, az orvosi ellátás, a környezet és a munkakörülmények, a társadalmi viszonyok romlása idézte elő. Európában a magyar férfiak rákhalálozásban az első, a nők pedig a harmadik helyen állnak. Az egészség romlása a volt szocialista országokban is megfigyelhető, de nem ilyen mértékben, mint hazánkban. A riasztó adatok visszaszorítása érdekében fontos lenne a megelőzés. Az Egyesült Államokban már bebizonyosodott, hogy a sikeres prevenció nem luxus, hanem jótékonyan ellensúlyozza a civilizálódásból eredő károkat. Azokban az országokban, ahol kellő hangsúlyt fordítanak a megelőzésre, az 1950-es évekhez képest csökkent a vastagbél, a máj és gyomor, a hasnyálmirigy, a végbél és a nőgyógyászati daganatok aránya. Ezzel szemben a tüdő- és az emlőrák világszerte - hazánkban is - folyamatosan emelkedik. Mindezt a dohányzással, az alkoholfogyasztással, és a felgyorsult élettempó okozta stresszel magyarázzák. Bartha Zsuzsanna PARLAGFŰ A parlagfű Eszak-Amerikából behurcolt gyomnövény, amely rendkívüli szaporodási képességgel rendelkezik. Magyarországon az 1920-as évektől alakult ki az élőhelye, és mára ez már a leggyakoribb gyomnövénnyé vált. Mintegy 5 millió hektár területen fordul elő. Budapest és környéke a legfertőzöttebb vidékek közé tartozik. A gyomnövény komoly népegészségügyi problémát okoz. A szezonális allergiák kialakulásában, mint pollent termelő gyomnövénynek jelentős szerepe van. A pollen levegőben előforduló mennyisége az időjárástól és a területen található parlagfű számától függ. A szennyezés fő oka a lakókörnyezet elhanyagolása, és a nem megfelelő gyommentesítés. Kérjük a kerület lakosait, figyeljék környezetükben ezeket a területeket, és a jelzést az ÁNTSZ vagy az Önkormányzat felé tegyék meg.
