Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. június / 6. szám

Sokoldalú muzsikus Több kerek évforduló is aktuálissá teszi be­szélgetésünket a most ötven éves Kállay Gáborral, a kitűnő muzsikussal. Idén épp harmincöt esztendeje, hogy a Középső-Fe- rencvárosban, a Mester utcában lakik. Hu­szonöt éve mutatkozott be a Zeneakadémia Nagytermében a Camerata Hungarica együttesében. A sokoldalúsága mellett is szerény művész a keretes részben felsoroltakon kívül pont egy éve új szerepkörben mutatkozott be, Monteverdi Orfeóját vezényelte. Blockflőtét tanít a ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskolában és a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépis­kolában. Tanítványai nagyon szeretik, a szak­ma és a közönség egyaránt becsüli.- Villamosmérnökként hogyan került zenei pályára?- Édesapám is műkedvelő zenész volt, óriá­si hangszer és kottagyűjteménye volt otthon. Jól játszott klarinéton, hegedűn és fuvolán. Foton töltöttem gyerekkoromat. Onnan jártam be Újpestre zeneiskolába. Egészen tizenöt éves koromig, 1968-ig, amikor a Mester utcába köl­töztünk. Gyerekkoromban hegedülni tanultam, a Ferencvárosban már az áldott emlékű Badár Béla tanított. E mellett szerettem furulyázni, emlékszem iskolai ünnepségeken volt alkal­mam fellépni. A gimnáziumi évek alatt is foly­tattam a zenei tanulmányokat, sőt a Műszaki Egyetemen - már brácsásként - játszottam a zenekarban. Akkoriban az egy kitűnő együttes volt, Cser Miklós karnagy úr nagyon jó hang­szereseket váloga­tott be zenekarába. Többen voltunk olyanok, akik a mérnöki pályát a későbbiekben fel­cseréltük a zenei pályára. Fülöp At­tila operaénekes, Pattantyús Károly az V. kerületi Ze­neiskola vezetője, vagy Cifra János, aki most a salzbur­gi Dóm karnagya. Két évig dol­goztam az Erőműtervező Vállalatnál, majd magánének szakra felvettek a Zeneakadémiá­ra. A kezdetektől szombatonként Czidra Lász­ló fakultatív óráira jártam. Vele később benső­séges baráti viszonyba kerültem.- Hogy énekesi pályája mellett nem a hege­dűt és nem a brácsát folytatta, hanem a furu­lyát választotta, ebben Czidra Lászlónak volt elsősorban szerepe?- Mindenképpen. Már az első tanévben, 1978-ban hívott az együttesébe a Camerata Hungaricaba. Velük eljutottam a világ külön­böző részeire, Dél-Amerikától Japánig. Czidra Lászlóra mindig számíthattam. Na­gyon hiányzik és a mai napig, ha késő este megcsörren a telefon, egy pillanatig azt hi­szem, ő hív, de időnként ösztönösen hívnám, mert kérdezni szeretnék tőle valamit. Fontos­nak érzem, hogy amit megalapozott - régi ze­ne, furulyaoktatás - ezeket továbbvigyem. A kölcsönös szeretet mellett, mivel ő volt az idő­sebb, főleg én köszönhetek neki sokat.- Hogyan kötődik a Ferencváros zenei éle­téhez?- Itt folytattam zenei tanulmányaimat, 1969-től pedig a Haller téri templom kórusá­ban énekeltem. Az itteni kántornak, a nagy­szerű Kopeczky Alajosnak köszönhetem, hogy mélyebb kapcsolatba kerültem az egyhá­zi zenével, de ebben a kórusban ismertem meg a feleségemet is. Kopeczky, aki a közelmúlt­ban hunyt el - szinte hihetetlen - 80 évig volt a Középső-Ferencváros plébánia templomá­nak orgonistája és kántora. 96 évesen halt meg, és élete utolsó pillanatáig teljes szellemi frissességben orgonáit. Idén május 17-én tar­tottuk a második emlékkoncertet a tiszteletére. Amikor a gyermekeim kezdtek zenét tanul­ni a ferencvárosi zeneiskolában, és idejártak a Bakáts téri zenei általános iskolába az osztály­társaikból szerveztem egy kis együttest. Nagy sikerrel szerepeltek különböző rendezvénye­ken. Szentmáry Kálmán ezután hívott meg az Ádám Jenő Zeneiskolába. Ebben az időben ta­nítottam a VI. kerületi zeneiskolában is, majd később a Weiner „konziban”.- Lányait is alaposan „ megfertőzte " a zene szeretetével...- Kata lányom nemcsak brácsázik, hanem zenetudomány szakra jár a Zeneakadémiára, Ági pedig ugyanott harmadéves csellista. Ve­lük és Csáki András gitárossal megalapítottuk az Excanto együttest, mellyel már vettünk részt kerületi rendezvényeken, de játszottunk a Tavaszi Fesztiválon, a Művészetek Völgyében, az Egri Bor Napokon, sőt szere­peltünk Ausztriában és Angliában is. Dobrovits O.-Sziklai I. Kállay Gábor és tanítványa kottával Kállay Gábor blockflöte-művész, block­flőte- és énektanár, operaénekes, zeneszer­ző. Eredeti foglalkozása villamosmérnök. 1978 és 83 között a Liszt Ferenc Zeneaka­démián ének szakot, 83 és 85 között opera szakot végzett. 1978-tól, 25 éve az első ma­gyarországi régi zene együttes a Camerata Hungarica tagja, Czidra László halála óta vezetője. 1981-ben Mandel Róberttel, Mártha Istvánnal és Jakobi Lászlóval meg­alapították a méltán népszerű Mandel kvar­tettet, melynek ének és blockflőte szólistája. Mindezeken túl tenorszerepek avatott elő­adója is. Blockflőtét tanít a kerületi Ádám Jenő Zeneiskolában, valamint a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában. A Ma­gyar Állami Operaház magánénekese. 2003 június S fífpM»£»? i : ■

Next

/
Thumbnails
Contents