Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. január / 1. szám

Ferencváros SŰRŰBBEN JÁRŐRÖZNEK MAJD A RENDŐRÖK Ferenc téri áldatlan állapotok Szinte segélykiáltásnak tűnt az a levél, amit nemrégiben juttattak el szerkesztőségünkhöz ti­zenegyen a Ferenc téren és környékén lakók közül. A levélírók arról panaszkodnak, hogy a Ferenc téren, feltehetőleg a környező városré­szekben kialakított térfigyelő rendszereknek köszönhetően, elszaporodtak a lumpen, hajlék­talan, csavargó, valamint magyarul egy szót sem tudó emberek. Jórészük életvitelszerűen la­kik itt, a tér teli van a hálóhelyül szolgáló kar­tondarabokkal és a kukákból kiszedett ron­gyokkal, szeméttel, összetört sörösüveggel, az emberi ürülékről nem is beszélve. Szükséglete­iket fényes nappal is ott végzik el, ahol éppen állnak, mit sem törődve az ott élő tisztességes polgárokkal, akik sokszor kénytelenek azt is végignézni, miként adják be maguknak a dro­got a kábítószeresek. Hiába takaríttatja az ön- kormányzat minden hétköznap a területet, az néhány óra alatt ismét szemétlerakó hellyé vál­tozik át. Az éjjel-nappali folyamatos italozás hatására, a durva duhajkodás, az artikulátlan, vonyító komyikálás, amely nagyon gyakran ve­rekedéssé fajul. A levél kezdeményezője, Szántó Sándor öt­ven éve, születése óta kerületi lakos, huszonegy esztendeje él az egyik Ferenc téri házban. Kéré­sünkre feleleveníti a negativ jelenségek kezdeti időszakát:- Három éve kezdtek a téren feltűnni céltala­nul csavargó emberek, akik főleg a Balázs Béla utcai házakból vándoroltak ide. Esténként az addig hangulatos park szinte vendéglővé válto­zott, a nappal feketemunkásként dolgozó embe­rek túlkiabálták egymást a bamabőrű etnikai ki­sebbséghez tartozókkal. Éjjel például arra éb­redtünk, hogy csövesek arról vitatkoznak, ki­nek adják el a lopott mobiltelefont vagy han­gos, részeg éneklésük riasztott fel legmélyebb álmunkból bennünket. Békés polgárokhoz illő­en egy ideig tűrtük a randalírozást, legfeljebb egymásnak panaszkodtunk. De amikor a csa­vargók belekötöttek a lakókba, s szándékosan zavarták a nyugalmunkat, betelt a pohár. Több­ször is kihívtuk a rendőrséget, akik ki is jöttek, de hosszútávon nem szűntek meg az említett je­lenségek. Sőt, feltörték a téren parkoló autókat, ellopták a lépcsőházba kitett virágokat. A kapu­ról rendszeresen megpróbálják lefeszíteni a réz­lemezt, a belső kilincset, a liftről elemelik a fémtáblát. Úgy véljük, jogos óhajunk, ha mi nem zavarunk senkit, minket se zavaijanak má­sok. Én kutyakiképzéssel foglalkozom, sok he­lyen megfordulok a fővárosban. Szeretném, ha például a Ferenc téren is olyan nyugalom, tisz­taság és rend lenne, mint a Tungsram lakótele­pen. Most, télen, átmenetileg csend van, de ahogy tavasz lesz, újra úgy fogjuk magunkat érezni, mint az ókori görögök az amfiteátrum­ban, csak éppen a „színházi előadás” élvezhe­tetlen a számunkra. Bakonyvári Csaba szintén aláírója volt a panaszos levélnek. Tizenegy évvel ezelőtt köl­tözött abba a Ferenc téri házba, ami akkor a nyugalom szigetének látszott.- Azóta sok minden megváltozott - mondja. - Hármas csoportba foglaltam össze a legége­tőbb gondjainkat: nagy a zajterhelésünk, mert a téren zajló viták, verekedések a lakásainkba is behallatszanak; a szemét közegészségügyi problémákat vet fel, mint ahogyan az is, hogy ezt a teret használják WC-nek a csavargó, alko­holizáló életvitelűek; s nagyon veszélyesnek tartjuk a kábítószerezést is, ami nyíltan, gyer­mekeink szemeláttára folyik a Ferenc téren. Úgy vélem, a helyzet itt fokozatosan romlik. Rendszeresen negyven-ötven ember hangosko­dik a környékünkön, s hajnali két óráig nem si­kerül elcsendesíteni őket. A gyerekeket nappal sem metjük egyedül elengedni otthonról, mert ki tudja, milyen atrocitás érné őket, amíg csak áthaladnak a téren. De közlekedni mégiscsak kell, s van úgy, hogy mi, felnőttek is alig tudunk átjutni a hangoskodó csoportokon vagy a kapu­ban öntudatlanul fekvő részegeken. Meggyőző­désem, hogy mindenféle hivatalos irat nélkül tartózkodik itt jónéhány ember, akit éppen ezért lehetetlen felelősségre vonni. Az elmondottak­ból érzékelhető, hogy problémánk akuttá vált. Elkeseredésünkben arra gondoltunk, hogy meg­próbálunk majd létrehozni egy saját önkor­mányzati képviseletet, mint amilyen a József Attila-lakótelepen is van, hiszen akkor olyanok képviselnének bennünket, akik a saját bőrükön tapasztalnák a helyzet tarthatatlanságát. Lapunk feladata a hiteles, sokoldalú tájékoz­tatás, ezért elsőként dr. Ormossy Attila rendőr­ezredest, a IX. kerületi rendőrkapitányság veze­tőjét kérdeztük arról, mi a véleménye az el­hangzottakról:- Együttérzek a levélírókkal, mert tudom, hogy a térség intenzív építési terület, ahol szép számmal alkalmaznak külföldi vendégmunká­sokat is. Ez az építkezések mellékterméke. Per­sze, ha csak ott tartózkodnak a környéken ezek az emberek, azzal még nem követtek el tör­vénybe ütközőt. Látni kell: a térségben két vi­lág találkozik egymással, a felújított és a még felújítatlan területek lakossága, s ez bizony fe­szültségtényező. A rendőrség ezt a jelenséget nem is tudja megszüntetni. De megígérem, hogy a lakók biztonságérzete helyreállításának érdekében intenzívebben és váratlan időpont­okban ellenőrizni fogjuk a teret és környékét. Fekete Antal, a Ferencvárosi Közbiztonsági Közhasznú Társaság (rövidítve: kht) ügyvezető igazgatója kissé túldimenzionáltnak véli a le­vélben foglaltakat.- Természetesen ez nem azt jelenti, hogy amit a lakók érzékelnek, nem súlyos gond - fej­tegeti. - De összehasonlítva a Éerenc teret és térségét a IX. kerület többi közterületével, nem hinném, hogy rosszabb itt a helyzet, mint má­sutt. A kerületőrség a közbiztonsági kht.-n belül működő városrendészeti egység. Nagyon szo­ros, zárt járőrözési rend alapján, gyalogosan és most már két gépkocsival látják el feladatukat, persze, nemcsak a Ferenc téren, hanem a kerü­let egészében. Éjszaka egy járőrpár teljesít szol­gálatot, amelynek egyik tagja rendőr. De hát nem tudnak egyszerre mindenhol jelen lenni. Ezért dolgozunk azon, hogy a térfigyelő rend­szert ki tudjuk terjeszteni a veszélyeztetettebb területekre.- Ez milyen módon képzelhető el?- A ferencvárosi önkormányzat egy területen kiépített már egy nagykapacitású alaphálózatot és fogadóközpontot. A továbbiakban a térfigye­lő rendszer bővítése vállalkozói, lakossági ösz- szefogással lenne megoldható azokon a ponto­kon, ahol azt a helyi viszonyok megkövetelik. Már megkerestük az Amerikai Ház Kft.-t, amely a Bokréta utca és Ferenc tér sarkán épít­kezik, valamint a Páva Hotelt is, hogy legyenek partnereink. Egy vagy két kamera felszerelése a Ferenc téren azonnal megoldaná az ottélők köz- biztonsági gondjait.- Mennyibe kerül egy kamerapont létesítése?- Mintegy hárommillió forintba. Ennek az összegnek az egyharmadát az önkormányzat állja, azzal, hogy az alap- és védőcsőhálózatot a kábelek lefektetéséhez biztosítja, és a közbiz­tonsági kht-n keresztül az összes beruházás-bo­nyolítási, szervezési, technikai infrastruktúrát megteremti. A többi költséget kellene állniuk az új lakásokat építő vállalkozásoknak. Ez, tudjuk, nem egyszerű feladat. Mert addig, amíg enélkül is el tudják adni a lakásokat csaknem 300 ezer forintos négyzetméterenkénti áron, nem tartják feltétlenül fontosnak a területi közbiztonságot. De a jövő mindenképpen afelé mutat, hogy ez fontos kérdés. Mert ha a közterület veszélyezte­tett, azzá válnak az új házak lakásai, garázsai is. Mivel kht-nk kiemelten közhasznú szervezet, el tud fogadni befizetéseket, ki tud adni adójóvá­íráshoz igazolásokat, s vátja az itt élők egyszá­zalékos adófelajánlását is.- Önök lakásokba szerelhető biztonsági rendszereket is kínálnak a lakosságnak?- Valóban. A közbiztonsági kht.-n keresztül nagyon kedvezményesen juthatnak a társashá­zak, de akár egyénileg a lakók is különböző va­gyonvédelmi eszközökhöz, riasztó-berendezé­sekhez. A ferencvárosi önkormányzat a közbiz­tonsági közalapítványán keresztül jelentős mér­tékben, százezrekben mérhetően nyújt segítsé­get a társasházaknak egy ilyen beruházáshoz. Vajda György, a közbiztonsági közhasznú társaság igazgató-helyettese, a kerületőrség ve­zetője szerint tudomásul kell venni, hogy a la­kost senki sem védheti meg, csak saját maga. Ha ő nem fordít pénzt, energiát a saját javainak a megőrzésére, akkor azt önmagában a közbiz­tonsági kht. nem képes megoldani.- A Ferenc tér most éppen azon a mezsgyén helyezkedik el, ahol a két különbözőképpen szocializált réteg, vagyis a múlt és a jövő talál­kozik - vélekedik Vajda György. - Gondoljunk azokra az emberekre, akik itt laktak, itt volt az életterük, de a rehabilitációs program keretében lebontották a házukat, ám ők mégis visszavágy­nak abba a makroközösségbe, ahol korábban a mindennapjaikat töltötték. A hajléktalanok problémája pedig nem a kerületőrségre tartozik. Mi rendszeresen értesítjük azokat a karitatív szervezeteket, amelyek közvetlenül segítséget képesek nyújtani, gondoskodjanak a fedél nél­kül maradtak ellátásáról. Nekünk nincs módunk a téren fagyoskodóknak teát, takarót hozni. Egyébként nem biztos, hogy a hajléktalan ké­szülne bármire is például a Ferenc téren sétá­lókkal szemben, de az ilyen emberek látványa félelmet kelthet, s ez-nem mindig indokolt. A konkrét bűnügyi statisztikai adatok nem igazol­ják ezeket a feltételezéseket.- A hajléktalanok jelenléte hasonlít a grafiti- jelenségre is - veszi át a szót Fekete Antal. - így ugyanis a rendezetlenség érzete erősödik, s ettől a biztonságérzet romlik.- Vannak olyan problémák, amelyek nem a kht, hanem az önkormányzat által gyorsan, eredményesen kezelhetők - folytatja Vajda György. - Ilyen például az utcai, boltok körüli alkoholfogyasztás visszatérő ellenőrzése. A közterületfelügyelet hatósági jogkörben jár el a közterületi alkoholfogyasztás tekintetében, ami szabálysértést jelent. Az, hogy valaki fekszik egy pádon, még nem szabálysértés. De ha már isznak, dobálják egymáshoz az üvegeket, az már garázdaság, ami ellen fel kell lépni. Itt is felhívnám az olvasók figyelmét arra a közbiz­tonsági zöldszámunkra, ami vonalas telefonról a nap huszonnégy órájában ingyenesen hívható, s a kerületi rendőrkapitányság ügyeletén műkö­dő közbiztonsági diszpécserközpontba fut be. Ez a szám: 06-80-204-162. De van egy mobil- telefonról hívható számunk is: 215-0515. Végül, de nem utolsó sorban kíváncsiak vol­tunk dr. Gegesy Ferenc polgármester állás­pontjára a panaszos levéllel kapcsolatban, aki így válaszolt:- A randalírozó, italozó embereket csak a rendőrség képes hatásosan megfékezni. Az álta­lunk fenntartott, de hatósági jogkörrel csak mérsékelten rendelkező kerületőrség csak fi­gyelmeztetni tud. Érthető a lakosság azon igé­nye, hogy a kerületőrök éjszaka is járőrözze- nek. Korábban erre csak alkalmanként került sor. De mivel egyre inkább szükség lenne a közterületeken a kerületőrök éjszakai jelenlété­re, elhatároztuk, hogy ezt az önkormányzat 2003-as költségvetésében szerepeltetni fogjuk. Igaz ugyan, hogy ezáltal lényegesen többet kell fizetni ugyanazoknak az embereknek, de úgy véljük, mindez a lakosság megnyugtatása szempontjából fontos lépésnek tekinthető. Garamvölgyi Annamária Ferencváros 17 2005. január

Next

/
Thumbnails
Contents