Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. május / 5. szám
Zsolnay Vilmos - „a legnagyobb magyar fazekas” Pécsett született Zsolnay Vilmos, a magyar kerámiaipar és iparművészet egyik nagyszerű személyisége. Az Iparművészeti Múzeum épületében - melynek teljes külsejét Zsolnay-kerá- mia bontja a kicsiny, de reprezentatív Díszteremben látható az emlékének szentelt kiállítás. A fiatal Zsolnay festőművész szeretett volna lenni, de apja örökébe lépve, ke- reskedőként kezdte pályáját. Pécs főterének sarkán ma is áll egykon áruházának Bazár feliratot viselő épülete, amelyben minden kapható volt, ami egy polgári otthon és háztartás felszereléséhez kellett. Bátyjától, Zsolnay Ignác- tól 1864-ben vette át az akkor még kicsiny Kőedény és Terracotta Gyárat, amelyet évtizedek munkájával világhírűvé tett. Saját neve alatt, 1868-ban jegyeztette be a cégbíróságnál az addigra már gépesített üzemet, „Első Pécsi Cement és Chamott és Tűzálló- agyagáruk Gyára” néven. Ekkortól nemcsak edényeket, építészeti díszeket gyártott, hanem a kerámiaipar valamennyi ágával foglalkozott, a kereslethez rugalmasan igazodva. Három gyermekét, Terézt, Júliát és Miklóst már a hetvenes évek közepétől maga mellé állította, a lányok kitűnő tervezők lettek, fia az értékesítés feladatai látta el. Az 1868. évi angliai útjának tapasztalatai és az 1873. évi bécsi világkiállításon elért első sikerek erősítették meg abban, hogy a díszmű- és luxusáru-gyártás irányába forduljon, versenyre keljen kora vezető cégeivel. Olyan alapanyagokat, mázakat kísérletezett ki, amelyekhez hasonlót csak az élenjáró angol Minton-gyár, a francia Theodor Deck és a teljes állami támogatást élvező Sévresi Manufaktúra, vagy a Berlini Királyi Porcelángyár volt képes előállítani. 1874-78 között magastüzű zománctechnikát dolgozott ki, porózus, világos cseréptesten, mely a „porcelánfajansz” néven vált ismertté, és az 1878-as Párizsi Világ- kiállításon aranyérmet hozott a gyárnak, őt pedig a francia Becsületrenddel tüntették ki. Legismertebb találmánya a híres eozinmáz lett, melynek kísérleteit 1891-től folytatta 1900. március 23-án bekövetkezett haláláig. Kezdetben Petrik Lajos és dr. Wartha Vince kémikusok voltak a társai. 1897-ben az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta azokat a tárgyakat, amellyel a Millenniumi Országos Kiállításon mutatta be technikai fejlődése történetét. Ezek szemléltetik útját az emlékkiállításon is, kiegészítve a Zsolnay-gyár és a család eredeti gyűjteményét őrző pécsi Janus Pannonius Múzeumból kölcsönzött műalkotásokkal és dokumentumokkal. A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJA 2003. SZEPTEMBER 20-21. szombat-vasárnap A KÖZPONTI TÉMA: ZSOLNAY-HÁZDÍSZNÉZŐ Az Európa Tanács védnökségével idén negyvennyolc országban rendezik meg az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő örökségi napokat. A program célja az, hogy a nagyközönség figyelmét ráirányítsuk az épületek értékeire, szépségeire, azokéra is, amelyek máskor csak a társadalom egyes rétegei által látogathatók, esetleg zárva vannak. A szeptemberi hétvégén országszerte sok száz ilyen épület kapuja nyílik meg. A megnyitandó épületeknek nem kell feltétlenül védett műemlékeknek lenniük, korukra, funkciójukra nézve sincs semmilyen követelmény, de természetesen nagyobb számú érdeklődőt vonzanak akkor, ha sajátos esztétikai vagy jelentős történeti értékük van. Fontosnak érezzük a kortárs építészet kiemelkedő alkotásainak megismertetését is, mivel ezek válhatnak a következő generációk számára a XX. század épített örökségévé. Az épületekben folyó tevékenység, az ott található művészi alkotások, bútorok és eszközök, esetleg a különleges épületszerkezetek, díszes homlokzatok fokozhatják a látogatás élményét. Mindezek ismertetésére érdemes az épületekben és a megtervezett útvonalon vezetést tartani. Egy épület látogathatóságát bárki kezdeményezheti. A vendégek fogadása önként vállalt szolgálat, a kezdeményezőknek természetesen 1 * A A i* A pnq * * * szabad döntésére van bízva, hogy az épület mely és mekkora részét teszik bejárhatóvá. Az értékőrzés nem csak egy szűkebb szakma érdeke és feladata, hanem mindenkié. Fontos eleme a helyi közösségek, a döntéshozók, a szakmai és a civil szervezetek bevonása. Az örökségi hétvége megszervezése és az eseményeken való részvétel mind a szervezők, mind a közönség számára jó alkalom a társadalmi önszerveződésre. Kérjük, hogy aki ezúton tudomást szerez a Kulturális Örökség Napjai rendezvényről, népszerűsítse azt és vegyen részt a szeptember 20-21 -i események megszervezésében! Kulturális Örökség Napjai 2003. évi magyar témája: A 175 évvel ezelőtt született Zsolnay Vilmos (1828-1900). Gyárának termékei - homlokzatok, tetők és belső terek újszerű díszítésével - markánsan meghatározták a XIX. század végi és a XX. század eleji Kárpátmedencei építészet arculatát. Ezúton szeretnénk kérni mindazok segítségét, akiknek határon túli kapcsolatai vannak, és a Zsolnay-gyár termékeivel díszített épületekről tudnak, tájékoztassanak minket, illetve továbbítsák a FELHÍVÁST. Természetesen minden egyéb, az éves témához közvetlenül nem kapcsolódó értékes épület megnyitását is örömmel vesszük! A jelentkezési lapot 2003. július 15-ig az alábbi címre kérjük küldeni: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Tel: 06-1-224-55-79,06-1-224-55-86, fax: 06-1-224-55-81 E-mail: omvhl7nko@mail.datanet.hu Honlap: www.koh.hu Ferencváros 19 2003■ május
