Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. április / 4. szám

A József Attila Társaság Tverdota György a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Tudományos Tanácsadója, valamint az ELTE Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének fomunkatár- sa. A Ferenczi Sándor Egyesületben április 18-án tart előadást, József Attila és a pszicho­analízis témakörben.-A közelmúltban alakultak. Mi indokolta ép­pen most egy ilyen társaság létrehozását?- Magyarországon nagy a hagyománya an­nak, hogy különböző irodalmi társaságokat hoz­nak létre. Az első ilyen jellegű csoport a Kisfa­ludy Társaság volt. Ezek a társaságok akár 50- 100 évet is elélhetnek, de ennyi idő elteltével szellemükben megmerevednek, konzervatívvá lesznek. Ma is működnek irodalmi társaságok, mint például az Ady, a Berzsenyi, a Németh László Társaság, de vannak más jellegűek, mint például a Ferenczi Sándor Egye­sület, amelyik pszichoanalitiku- sokat tömörít. Szerencsére József Attilát mind a szakma, mind az olvasóközönség elismeri, népsze­rűsége töretlen, így nem emiatt alakultunk. 2005-ben lesz a költő születé­sének 100. évfordulója. Ilyen ha­talmas írók, költők, zeneszerzők születésének vagy halálának ke­rek évfordulójáról igyekeznek méltóképpen megemlékezni. Egyebek mellett ennek előkészí­tésében vállalunk szerepet. Az UNESCO-nak is tettünk javasla­tot arra, hogy a 2005-öt nyilvánít­sák József Attila évnek. Fontos, hogy a századik évforduló ne le­gyen kampányszerű, rendezvé­nyeinkkel a nagyközönséget lel­kileg, szellemileg ráhangoljuk a közelgő József Attila évre.- Hogyan alakultak meg?- Tavaly júniusban volt egy József Attila- konferencia, ahol felvetettem, hogy jó lenne megalakítani a költő nevéhez fűződő társaságot. Decemberben már a költő halálának évforduló­jára rendezett Gát utcai koszorúzás után ki is nyilvánítottuk a társaság megalakulását, a Fe­rencvárosi Művelődési Központban. Persze, a jogi procedúra még nem zárult le. Az, hogy még nem vagyunk bejegyezve, egyetlen szempontból hátrányos: nem pályázhatunk. A vezetőség tag­jai között van Bókay Antal, Beney Zsuzsa, N. Horváth Béla, Szőke György, Agárdi Péter, Rigó Béla, Valachi Anna, Veres András, Losonczy At­tila és Illés Klára, a Ferencvárosi Művelődési Központ részéről.- Pályázat híján hogyan lesz pénzük?- Vannak intézmények, melyek felkarolják ezt az ügyet, mint a Ferencvárosi Művelődési Központ, a Petőfi Irodalmi Múzeum, de költsé­gesebb dolgokat, például országos középisko­r Újra pezsdül Ráday utca A Művészeti Tanács február 18-án megtartott ülésén a testület ( Gegesy Ferenc polgármester, Paál Kálmán al­polgármester, Bérezés László - Bárka Színház, Gőz László - Budapest Music Center, Szilágyi Márta - Eriin Galéria, Vásárhelyi Antal - Galéria IX., Orbán György - Ráday Könyvesház, Grunvalszky Ferenc filmrendező, Závada Pál író, Gönczi Ambrus - Ferencvárosi Helytörté­neti Gyűjtemény) megjelent tagjai több idei Ráday utcai programról tanácskoztak. Véglegesnek tekinthető, hogy 2003-ban Mester-Krzus címen 12 alkalomból álló iro­dalmiest-sorozatot tartanak a Ráday Könyvesházban. Április 11—13-án a költészet napja kapcsán háromnapos eseményre, május 10-12-én immár negyedszer a Plein-Art Kortárs Mű­vészetek Fesztiváljára, május 30-a és június 1. között az Ünnepi Könyvhét Ráday utcai könyvfesztiváljára kerül sor. Július 12-14. között a francia kultúra ün­nepének helyszíne lesz az utca, kora ősszel pedig a Művészetek Völgye Balaton-felvidé- ki programjainak bemutatkozására nyílik le­hetőség a Bárka Színház szervezésében. lai pályázatokat kiírni és azokat finanszírozni, dijakat fizetni saját erőből nem tudunk.- Hogy tudják a tevékenységüket úgy üte­mezni, hogy még 2005-ben is fenntartsák az ér­deklődést?- Változatossággal. Vannak eleve ciklikus programok, például az évente megrendezett jú­niusi konferenciák. Más programjainkat az ér­deklődéshez és az igényekhez igazítjuk. Példá­ul most láthattak a nézők két filmet, az egyiket már a februári filmszemlén is bemutatták, Jó­zsef Áronról. A másikon Simon Péter versmon­dó ad elő, s előadását a filmvásznon poétikus képek kísérik. További filmtervekről is tárgya­lások folynak. Április közepén a Ráday utcá­ban - Orbán György Könyvesházában - lesz egy találkozó József Attila és a mai magyar költészet címmel, jeles költők részvételével, mint például Beney Zsuzsa, Lator László, Bállá Zsófia, Parti Nagy Lajos, Ferencz Győző, Várady Szabolcs. Ez a rendezvényünk jó alka­lom a nagyközönséggel való találkozásra is. Szűkebb szakmai közönséget érintenek a Jó­zsef Attila leveleinek és az egyéb dokumentu­mok kiadását megelőző eszmecserék. Kialaku­lóban az együttműködésünk a Magyartanárok Egyesületével, már idén velük tervezünk egy vetélkedőt a középiskolás korosztály számára. A határon túli magyarlakta területekkel is felvesszük a kapcsolatot, de minden olyan or­szágban megpróbáljuk fenntartani a költő is­mertségét, ahol már adtak ki József Attila köte­tet. 2005 decembere után nyilvánvalóan ritkít­juk a programjainkat.-Az utóbbi egy-másfél évtizedben módosult- e József Attila költészetének megítélése?- A József Attila-kép viszonylag stabil a hat­vanas, hetvenes évektől. A júniusi konferenci­ánk témája a József Attila-kutatás dilemmái lesznek. Feldolgozzuk, hogy melyek ma a vele kapcsolatos élő kérdések, módszerek, témák, szemléletek. Vannak olyan kezdeményezések, amelyek szerint József Attilát posztmodem szellemben újra kell értelmezni. Én személy szerint vitatkozni fogok ezzel a felfogással, mert nem gondolom, hogy a köztudatban élő József Attila-képet gyökeresen meg kellene változtatni. Dobrovits Orsolya Ferencvárosi 9 2003■ április D r. Orbán György kimilihsiifittiíd

Next

/
Thumbnails
Contents