Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. április / 4. szám
2003. április N ekünk ferencvárosiaknak is... Régi bölcsek azt tanácsolták, hogy mielőtt valaki meghoz egy fontos döntést, úja le egy papírra egymás mellett két oszlopban, hogy az milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár. Ha az előny több és elsősorban lényegesebb, mint a hátrány, akkor döntsünk pozitívan. Próbáljuk meg a címben feltett kérdésre ilyen mérlegelés alapján megadni a választ. Milyen legfontosabb előnyökkel jár a csatlakozás? Mit jelent az ország és annak minden lakosa számára? BIZTONSÁGOT, LEHETŐSÉGET, ESÉLYT, TEKINTÉLYT, MÉLTÓSÁGOT. Nem elsősorban katonai téren, hiszen azt a NATO garantálja, hanem életünk műiden területén. Jogbiztonságot, biztonságosabb közlekedést az infrastruktúra fejlesztésén keresztül, biztonságot a kisebbségeknek és a testi/lelki fogyatékkal élőknek, biztonságot a szabad munkavállalás és letelepedés terén, biztonságos szolgáltatást, árucserét és biztonságos árut. Itt mindjárt álljunk is meg. Igaz, sokan nehezményezik, hogy például pacalt a csatlakozás után sem az üzletekben, sem a vendéglőkben nem tudnak venni. Ugyanakkor abban biztosak lehetünk, hogy a csatlakozás után a vásárolt élelmiszerekben az van, amit ráírtak a csomagolásra, és olyan minőségben, amilyenre valóban vágyunk. Egy nemrég elhunyt, nagyszerű magyar humorista, aki évtizedekig Angliában élt, egyik novellájában egy udvarlásának a történetét írta meg. Ebben már majdnem célhoz ért az áhított leánynál, amikor az arra a kérdésre, hogy mi az édesapja foglalkozása, azt felelte: „huhogó a szellemvasúton”. A szerelemnek ez tett pontot a végére. A mi ügyeletes „huhogóink a szellemvasúton” többek között azzal is riogatnak, hogy a csatlakozás után műiden sokkal drágább lesz. Ezzel szemben mit hallottunk az egyik TV-csatomán január 19-én este? A riporterek kimentek a szomszédos, már az „euró- zónához” is csatlakozott Ausztriába, végig követték két fiatal, a határ mentén lakó lány heti nagybevásárlását, majd ugyanezeket az árukat megvásárolták a még nem csatlakozott Magyarországon. És láss csodát, itthon hétezer forinttal fizettek többet a kb. harmincezer forintot kitevő számláért, mint a lányok Ausztriában. Persze halljuk a további, jogos felvetést, hogy ugyanakkor a fizetések és a nyugdíjak is többszörösek szomszédainknál. Igen, ez is igaz, s így még jobban élhetnek, mint például a mi nyugdíjasaink, de miért? Mert csatlakoztak Európához, s ezzel megteremtették a lehetőséget, az esélyt az ország és az egyének számára egyaránt a gazdasági fejlődéshez. Ez a fejlődés persze nem ment egyik napról a másikra az EU-tagországokban sem, s nálunk sem várhatunk csodát a csatlakozás pillanatától. Sőt. Lesznek, akik valamilyen okból nem tudnak az eséllyel, a lehetőséggel élni, s ezért a csatlakozás veszteseinek érezhetik magukat. De épp a szolidaritás európai elve, a lemaradók kötelező közösségi felkarolása adhat reményt mindnyájunk számára. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekeink, a jövő generációi már úgy nőnek fel, hogy élni tudjanak az esélyekkel, s így életminőségük is azonos legyen a jelenlegi EU-tagállamokéval, beleértve azok folyamatos fejlődését is, amelyet követni tudnak. A csatlakozás talán legfontosabb eredménye az, hogy az emberek számára méltányosságot és méltóságot, az ország számára a tekintély megnövekedését és megszilárdulását jelenti. Az EU tagállamának lenni rangot jelent, hiszen a felvételnek szigorú feltételei vannak az állam berendezkedése, a demokrácia, a jogegyenlőség és jogbiztonság és még sok más fontos területen. A már említett „huhogok” a nemzetet féltik a tagságtól, holott az épp a nemzet megerősödését segíti elő, hiszen akár a kisebbségek egyenlő jogait is biztosítja. Persze tény, hogy bizonyos jogalkotási területen át kell vennünk a közösség normáit, de épp ezek a normák biztosítják minden ország számára a nyelv, a kultúra, a sajátosságok megmaradását, sőt megerősítését. Azáltal pedig, hogy a közeljövőben már 24 magyar tagja lesz az Európai Parlamentnek, ezeknek a normáknak a kialakításában a mi képviselőinknek is komoly szerepe lesz. Képzeletbeli papírunk képzeletbeli két oldalára csak a leglényegesebb hatásokat írtuk le, hiszen számtalan részlet még nem is lehet világos előttünk. Az EU-tagságot éppúgy, mint az embereket, lakva lehet megismerni, de mielőtt összeköltözünk, azt már meg tudjuk ítélni, együtt tudunk-e, érdemes-e élni. Az emberi lét talán legfontosabb elemei, a biztonság, az esélyegyenlőség és a méltóság szempontjából úgy látszik, hogy az EU-csatlakozás mérlege az ország és az egyének számára egyaránt pozitív. Próbáljuk meg. Dr. Kökény Mihály április 19. irányai n. 22. MSZP pártiroda április 24. Balázs B. u. 38. MSZP pártiroda Pál Tibor április 11.16-18 óra József Attila Lakótelep Közösségi Ház, Toronyház n. 3/B TISZTELT FERENCVÁROSI VÁLASZTÓPOLGÁROK! A Magyar Köztársaság közelmúltban módosított Alkotmányának vonatkozó rendelkezése alapján az Európa Unióhoz való csatlakozásról szóló országos népszavazás 2003. április 12-én (szombaton) lesz. A Ferencvárosban a szavazóhelyiségek címe nem változik, tehát mindenki ugyanott szavazhat, ahol a 2002. évi őszi önkormányzati képviselő- választáson szavazott. Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján lakcímüktől távol lesznek, nem tartózkodnak Ferencvárosban, és 2003. április 10-én 16 óráig igazolást kértek a IX. kerületi Helyi Választási Irodától (Bakáts tér 14. fszt. 13. szoba), a szavazás napján kérhetik a névjegyzékbe való felvételüket attól a szavazatszámláló bizottságtól, ahol a szavazás napján tartózkodnak. Ilyen esetben az igazolást át kell adni a szavazatszámláló bizottságnak, amely azt a választási iratok között köteles megőrizni, tehát az átadott igazolást a választópolgár nem kaphatja vissza. Szavazni csak személyesen lehet. Az a választópolgár szavazhat, aki szerepel a névjegyzékben, illetve akit a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe - pl. igazolás alapján - felvesz. Az a választópolgár szavazhat, aki személy- azonosságát és lakcímét erre alkalmas igazolványnyal igazolni tudja. Ezek lehetnek: „régi típusú személyi igazolvány, új típusú személyi igazolvány és lakcímkártya, új típusú vezetői engedély és lakcímkártya, katonakönyv és lakcímkártya, útlevél és lakcímkártya”. A szavazólapot a szavazatszámláló bizottságnak a választópolgár jelenlétében kell a szavazóköri bélyegzővel lebélyegezni, és csak ezután szabad azt átadni a választópolgárnak. A hivatalos bélyegzőlenyomattal el nem látott szavazólap érvénytelen. A népszavazással kapcsolatos kampányt április 10-én 24.00 óráig lehet folytatni. Kampányt tilos folytatni 2003. április 11-én 0.00 órától április 12-én 21.00 óráig (kampánycsend). A népszavazással kapcsolatos közvéleménykutatás eredményét 2003. április 4-től április 12-én 21.00 óráig nem szabad nyilvánosságra hozni. A népszavazás napján a szavazóhelyiségekben 6.00 órától 21.00 óráig lehet szavazni. A plakátokat az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezte, 2003. május 12.-ig köteles eltávolítani. A mozgásában korlátozott választópolgár a szavazás napját megelőzően a Helyi Választási Irodától írásban vagy telefonon kétheti, hogy a szavazatszámláló bizottság két tagja személyesen keresse fel azért, hogy szavazhasson. Ugyanezt a szavazás napján a választópolgár a szavazatszámláló bizottságtól kérheti. A mozgóumával történő szavazással kapcsolatban ugyanakkor fontos tudni azt is, hogy a szavazatszámláló bizottság kizárólag abban az esetben folytathat mozgóumával szavazást, ha biztosítani tudja, hogy a szavazókörben a bizottság létszáma még rövid időre sem csökken a határozatképes létszám alá. A szavazást követően a szavazóköri jegyzőkönyvek egy példányát a Helyi Választási Irodában 2003. április 15-én 16.00 óráig bárki megtekintheti (Bakáts tér 14.1. em. 22. szoba). IX. kér. Helyi Választási Iroda 6 Ferencváros
