Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. március / 3. szám
túránkról szól, nem pedig a tárgyilagosan értelmezett történelmi tényekről.- Vajon mennyire volt tudatos Kossuth pályaépítése?- Életpályája - minden kitérő ellenére - páratlan. Először is, ki kellett tűnnie a sok ezer jogot végzett kisne- mes közül. Lehetősége nyílt, hogy egy távollévő főrendet helyettesítve eljusson a rendi országgyűlésre, bár ez önmagában még nem jelentett volna semmit, ha nem érez rá a politikai modernizálódás szükségességére, valamint egy új típusú nyilvánosság fontosságára.- Mondhatni, hogy manapság kiváló médiaszereplő lett volna?- Igen. Előbb országgyűlési tudósításokat, majd a törvényhatóságok üléseiről beszámolókat irt. Ismertté tette magát, s szinte azonnal eszmék képviselője lett. Anélkül, hogy formális politikai szerepe lett volna, a nyilvánosság, a sajtószabadság értéke, ezen belül a polgárosodás iránt elkötelezett álláspontok részletes ismertetése a magyar liberális tábor egyik vezető alakjává tette.- Le is csukták érte...- Ez a tény adta az erkölcsi erőt az eszmeképviselethez. A politikai már- tírium. Három évet ült, s mire kijött a börtönből, addigra a magyar szabadság egyik azonosítási pontja lett. És Kossuth élt is ezzel az erővel. Nyomban szabadulása után - immár a politikai mártírium nyomatékával - beszédet mondott Pest vármegye közgyűlésén. Ekkor nevezte Széchenyit, aki mellesleg már addig is erősen el- lenszenvezett Kossuth eszméivel, a legnagyobb magyarnak. Csakhogy múlt időben emlegeti ezt a legnagyobb magyart, merthogy ebben az új politikai térben immár ő, Kossuth Lajos osztja a szerepet. Magyarán: nem az a lényeg, ki a legnagyobb, hanem, hogy ki mondja meg azt. Ettől fogva ő mondja meg, mi a téma. A Pesti Hírlap szerkesztőjeként meghonosítja a vezércikk műfaját, s amit ezen írásokban állít, mond, közöl, az a nép hangja. Márpedig ez a hang erős, magabiztos és kemény, ráadásul nagyszerűen cseng. Tulajdonképpen Kossuth is a nagy nyelvújítók közé tartozik, olyan szavakkal, mint pl. tény, érv.- Kossuth vállalt-választott szerepe mögött milyen valóságos teljesítmény áll? Háttér- A szerepek fontosak, de tartalom nélkül semmit sem érnek. A tartalom folyamatosan formálódik, alakul. A cél a polgári alkotmányosságban élő Magyarország, csakhogy mindez rengeteg részkövetelésből és részproblémából áll össze. Kossuth egyaránt szorgalmazza az iparfejlesztést, a börtönreformot, a jogegyenlőséget, az örökváltságot. Hamarosan eljön a megvalósítás ideje, a valóra váltásé is, mégpedig 1848/49-ben. A szabadság szinte tapintható élménnyé válik, kilencmillió ember szakad ki a jobbágyi függőségből; a nemzet szó érzelmi realitássá válik, a piros-fehér-zöldből nemzeti lobogó lesz, az ország lakói honpolgárrá válnak, s elhiszik, hogy a jog asztalánál egyenlőként foglalhatnak helyet.- Csakhogy Kossuth „mindösz- sze” pénzügyminiszter...- Lehet, hogy „csak” az, ám akkor is az ő nevéhez kötik a nemzet és a szabadság ügyét. És mert a nemzeti szabadság kérdése biblikus jelentőségűvé válik, Kossuth a nép tudatában Mózessé lesz. Márpedig Kossuth igen alkalmas volt a néptribun szerepkörre is. Toborzókörutakon vesz részt, némelyik olyan eredményes, hogy tizennégyezer új honvéddal gyarapodik a fiatal magyar hadsereg. Személye olyannyira összeforr 1848/49-cel, hogy a modem magyar nemzet alapítóját tiszteljük benne, aki saját kezével írta le a Függetlenségi Nyilatkozatot.- Ennyire szeplőtlen lenne Kossuth Lajos portréja?- Nem, hiszen a már-már megkérdőjelezhetetlen, szakralizált tekintély igazságtalanságra is ragadtatja. Mint valami bibliai igazságosztó, Júdást nevez meg. Teszi mindezt 1849 őszén, mintha joga lenne lehazaárulóznia Görgeyt...- Aki aztán több mint száz évig árulóként élt a magyar köztudatban. Kossuth pedig emigrációba kényszerült...- Ráadásul az igazságtalan szavak egy csöppet sem csökkentették Kossuth hitelét, sőt, inkább erősítették... Az emigrációban is él az őt körülvevő mitológiával. Liberálisból demokrata, nacionalistából patrióta lesz. ír nemzetiségeknek is alternatívát nyújtó Alkotmánytervezetet, felvázolja egy közép-európai államalakulat, a Dunai Szövetség tervét is. De 1867-ben, a kiegyezéskor az általa képviselt út végére ért. Nem nevezhetett meg újabb „árulót”, akire a morális vétket háríthatta, hiszen azt már megtette. Újabb Júdás híján magamagát tekinti a jövő egyetlen lehetőségének, azzal együtt, amit az ő személye szimbolizál.- Hogy politizál az, aki mindenek fölé helyezte önmagát?- Kossuthnak nem szabott határt a napi politika kényszere. Számára az alapérték és a kiindulási pont: „Szabad haza Magyarország szabad polgárainak!” És mivel a hétköznapi pragmatizmus fölött áll, mélyen és tisztán következetes tud maradni, az antiszemitizmus elleni fellépésben éppúgy, mint egyház és állam szétválasztásának kérdésében, mondván, hogy az egyház csakis magántársaság lehet az állam szemében. Egyik utolsó írásában óramutatóhoz hasonlítja magát, amely az időt mutatja. Jóllehet, soha életében nem tér vissza Magyarországra, a kizökkent magyar idő óramutatóját volt hivatott „helyre tolni”, s ő tudta is ezt magáról, ekképpen gondoskodik honi kultusza erősödéséről. így jut neki kulcsszerep a modem magyar mitológia formálásában.- Kossuth Lajos temetése 1894- ben tömeges, százezreket megmozdító demonstráció volt a fővárosban. Politikai örökségét egyaránt maguknak vallották liberálisok, demokraták, kisgazdák és szociáldemokraták, sőt, még a kommunizmusban is nemzeti hősként tisztelték. Ma is minden párt megtalálja hozzá a viszonyulás pontokat. Hogy is van ez?- Mint már mondtam, Kossuth Lajos nem csupán történelmi, de mitológiai alak is. Ekképpen teret ad a szimbolikus-történeti politizálásnak is. Kossuth ugyanis mind a liberális, mind a demokratikus, mind pedig a bármilyen értelemben vett antifeudá- lis hagyománynak tényleges része. Tömeges kultusza pedig minden tömegpolitika számára csábító, még akkor is, ha az adott párt politikájának tökéletesen idegen mindaz, ami Kossuth tevékenységének lényegét adta. A Horthy-korszak, (akárcsak a Ráko- si-diktatúra) megpróbálta integrálni a jogkiterjesztő, jogegyenlősítő Kossuthot. Tudomásul kell vennünk: Kossuth össznemzeti tőke. Egyesek loptak tőle, mások örökségét gyarapították. Ma sincs ez másképp. Ferencváros 9 2002. március
