Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. február / 14. szám (2. szám)
Iskola dobrovits Az írással, csillagászattal összefüggő ismeretek elsajátítására hozták létre az első iskolákat. Egyiptomban, Mezopotámiában, vagy Kínában működött az első ilyen intézmény, azt pontosan nem tudjuk, de az ókori Kelet nagy államaiban az írás igen bonyolult volt, ugyanakkor a betűk ismeretét nem nélkülözhették az állami hivatalnokok. Az írás egyszerűsödésében mérföldkőnek számít két föníciai város: Ugarit és Büblosz. Ugaritban találtak először egy huszonkét mássalhangzóból álló betűírásos táblát. A föníciai írás módosulásával jött létre több évszázaddal később a görög, majd a latin betűírás. Kulturális értékeink továbbörökitésében az írásnak kulcsszerepe van, szerencsére a betűvetést lényegesen egyszerűbb elsajátítani, mint a keleti államok bonyolult jelrendszerét. Ezért a görögöknél és a rómaiaknál nem is volt oly mértékben jellemző a szervezett iskola, az elméleti tudást általában művelt rabszolgák adták át, érdekes módon a rómaiaknál is a görög tanítórabszolgák voltak a legértékesebbek. Testi fejlődésüket külön intézményekben biztosították a görög és római ifjaknak, a görögök e célból gymnasionokba jártak. A mai európai iskolaszervezetek elődje a IX. században a Frank Birodalomban jött létre. Itt már egy-egy tanulócsoport tervszerűen foglalkozott a pontosan meghatározott tananyaggal, egy csoportba azonos tananyagot tanuló, illetőleg azonos előtanulmányokkal rendelkező diákok tartoztak. Megjelentek a különféle egymástól jól elhatárolt tantárgyak, a csoportok tananyaga egymásra épült, ami a haladás előfeltétele. A középkorban az elemi ismeret Rövid iskolatörténet alapjául két dolog szolgált. Az egyik az olvasás, tehát a latin betűk és számok kiolvasása, néhány egyszerű latin nyelvtani szabály és a latin alapszókincs tartozott az első témakörbe. A másik az éneklés, vagyis tudni kellett a tanulóknak a szertartásokon sorra kerülő énekek dallamát és szövegét, a szövegek jelentését és azt, hogy mikor, milyen ünnepeken és a szertartások melyik részében kell őket énekelni. Aki ennél magasabb szintre akart jutni annak, ennél bővebb ismereteket kellett szereznie. Ha egy középkori egyetemre iratkozott be, ott már alapszinten a hét szabad művészetet kellett elsajátítani (grammatika, aritmetika, geometria, illetve retorika, dialektika, asztronómia, muzsika). A grammatika az írás és a nyelvtan tudománya, az aritmetika a számtané, a geometria a mértané. Ezek voltak az alapdolgok. A retorika a világos beszéd és érvelés, a dialektika a vitatkozás tudománya. Az asztronómia mai jelentésének megfelelően csillagászati ismereteket, a muzsika pedig a gregorián énekeket jelentette. Az egyetemi képzés magasabb fokán először filozófiát, ami a mai bölcsészettudománynak felel meg, majd teológiát és legvégül a legfelső fokon a szaktárgyat tanulták. így képeztek jogtudósokat és orvosokat egyaránt. A mai egyetemek szervezetileg nagyjából olyanok, mint a középkorban a nyugat-európaiak voltak. Akkor is az egyetemek élén a rektor és az egyes karok élén a dékán állt, a legmagasabb fokozat, amit el lehetett érni a középkorban is a doktori volt. Míg a középkorban a tudás kizárólagos birtokosa és átörökítője az egyház volt, a felvilágosodást követően az újkorban egyre több állami és községi iskola alakult. Mivel a felvilágosodás a rációt, az észt helyezte a középpontba, a felvilágosodottak a tudás tömeges elteljesztését is szorgalmazták. A XVIII.-XIX. században Európa különböző országaiban meghozzák azokat a törvényeket, amelyek lehetővé teszik a közoktatás általánossá válását. Magyarországon az 1868-as báró Eötvös József kultuszminisztersége alatt meghozott oktatási törvény fektette le az általános és kötelező népoktatás alapjait. Ez lehetővé tette ötven esztendő alatt az analfabétizmus felszámolását Magyarországon. Számos ma is alkalmas iskolaépület készült az ezerkilencszázhúszas években Klebersberg Kúnó kultuszminisztersége alatt. A két világháború között a szakoktatás fejlődése volt jelentős, de a felsőoktatásban is látványos fejlesztések történtek. 1920-ban alakult a Közgazdasági Egyetem, 1924-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1925-ben a Testnevelési Főiskola. A második világháború után az iskolák államosítását az oktatás rendszerének demokratizálásának képzelték. Érdekesség, hogy a Római Katolikus Egyház kezelésében a fővárosban a Piarista Gimnáziumon kívül éppen a IX. kerületben működő Patrona Hungáriáé Gimnázium maradt meg. A Ferencvárosban ( az újabbak mellett ) számos nagy múltú iskola váija a diákokat. kap a vizuális kultúra, illetve a mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterület oktatása. Kötelező az angol és a német nyelv tanulása. Igyekszünk a fejlődő gyermeki személyiséghez, valamint a vállalt speciális nevelési feladathoz alkalmazkodni. Minden évfolyamon csak egy, maximum 20 fős osztályt indítunk, további csoportbontásokkal. A hierarchizált tanárdiák viszony helyett a kölcsönös tiszteleten, érdekközösségen és dialóguson alapuló kapcsolatot tekintjük fontosnak. Munkánkban jelentős szerepet kap a tanulókkal kialakított személyes kapcsolat (patrónus-rendszer). A tanév az iskolai táborral kezdődik, melynek során tanulóink kötetlenebb formában, de szervezett keretek között ismerkedhetnek meg egymással, illetve tanáraikkal, kapcsolódhatnak vissza a napi munka gyakorlatába. A tanév során a hagyományos órarend szerinti oktatást 6-7 hetente olyan egy hetes kurzusok váltják, amelyek lehetőséget nyújtanak a program alapját képező közös tevékenységekre: kiállítás- illetve múzeumlátogatások, filmvetítések, tantárgyi, vagy azon kívül eső ismeretekkel kapcsolatban szervezett előadások meghívott előadókkal, illetve a tanulók önálló felkészülésével. A kulturált együttlét magatartásformáinak elsajátítását célozzák az iskolai klubprogramok, melyekre havi rendszerességgel kerül sor. A programokat esetenként más-más osztály szervezi. Péntek délutánonként kerül sor a hagyományos tanár-diák sportmérkőzésekre (röplabda, foci). A tanulók érdeklődési körének szélesítését változatos délutáni programokkal segítjük. Ezek részint a tantárgyakhoz kapcsolódó, a tantárgyi ismereteket bővítő foglakozások, részint azokon kívül eső területekhez kapcsolódó (pl. antropológia, vallástörténet), illteve egy-egy témában (pl. a keresztes háborúk kora) alaposabb ismereteket nyújtó szakkörök. Délutáni foglalkozások keretében kerül sor az alapfokú művészetoktatáshoz kapcsolódó tevékenységekre, illetve a mozgóképkultúra és médiaismerethez kapcsolódó filmvetítésekre. Diákjaink rendszeresen vesznek részt iskolák közötti sport- és tanulmányi versenyeken. Szerintünk a legfontosabb eredmény a motiváltság, a részvételi szándék megjelenése! Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programunk alapját képezii. Az egyes tantárgyak tanításának eredményességét, hatékonyságát nagy mértékben befolyásolja a tanulók motiváltsága, melyeket a művészetpedagógaiai foglalkozások és az ezeken szerzett sikerélmények alakíthatnak. A sikerélmény, valamint a tevékenységre Folytatás a 16. oldalon Ferencvárosi 2002. február N ovus Gimnázium és Szakközépiskola 1097 Budapest, Vágóhíd u. 31-33. Tel: 215-4013, 216-0576, 217-0557 Fenntartó Sajgál Judit Igazgató: Bornemisza György Beiskolázási felelős: Gránát Ágnes 1991 óta működünk állami feladatokat ellátó magániskolaként. Iskolánkban jelenleg 4 évfolyamos gimnáziumi képzést folytatunk az érvényben lévő tantervek, illetve a kerettanterv, valamint saját - elsősorban a művészetpedagógiára épitő személyiségfejlesztő programunk alapján kialakított helyi tantervűnk szerint. Célunk a diákok érdeklődési körének szélesítése, a tanulók motivációjának kialakítása, illetve növelése, felkészítés az alapszintű és az emelt szintű érettségi vizsgára (előkészítés felsőfokú tanulmányokra); a tanulók személyiségének fejlesztése a művészetpedagógia eszközeivel az együttműködési készség és tolerancia fejlesztése érdekében közös alkotó tevékenység lehetőségének biztosítása; az egészséges életmód iránti igény kialakítása a rekreációs foglalkozásokon, előadásokon és egyéb programokkal. Pedagógiai programunkban kiemelt szerepet
