Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. február / 14. szám (2. szám)
Rönk Múlt év decemberében vette kezdetét a főváros közvilágítási hálózatának felújítása. A fővárosi önkormányzat és a Fővárosi Elektromos Művek által létrehozott Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. többlépcsős programjának első szakaszában, idén 38-39 ezer fényforrást újítanak fel, alakítanak energiatakarékossá. Élettartamuk - ígérik a szakértők - így jóval hosszabb lesz, mint az eddigieké volt, s jóval kevesebb lesz a meghibásodás is. Az első ütemben - 2002-ben - a József Attila lakótelepen s környékén, az Ecseri úton, a Ferde utcában, az Üllői út és Ferde utca kereszteződésénél, illetve a Gyáli út és Illatos utca találkozásánál cserélik ki a lámpatesteket. A Részönkormányzat (Rönk) idén is meghirdette hagyományos pályázatát, amely a lakókörnyezet parkosítására, a zöldfelületek bővítésére és gondozására szólítja fel a József Attila lakótelepen élőket A pályázó társasházaknak vállalniuk kell az elnyert növényeknek a környező közterületekre történő kiültetését, a zöldfelület egy éven át történő gondozását. Társasházanként csak egy pályázat nyújtható be, a külön tájékoztatóban felsorolt növényekre és anyagokra, legfeljebb bruttó 30 ezer forintos értékhatárig. A pályázatokat 2002. március 31 -ig lehet eljuttatni a Rönk Ügyfélszolgálati kirendeltségére (Toronyház u. 3/a), ahol a részletes pályázati kiírás és mellékletei is átvehetők. KÉSZÜLHET A FACSIGA A Részönkormányzat legutóbbi testületi ülésén kézről kézre járt egy különleges kisplasztika, amely egy araszoló csigát ábrázolt. Azért került az ülésterembe, hogy megalapozza a döntést, amely egy nagyméretű - alkalmi játszószernek is használható - faszobrot álmodott a lakótelep Napfény utca-Dési Huber utca kereszteződésében levő „nagyjátszóterére”. A testület támogatta a facsiga elkészítését, melynek kifaragására a Ferencvárosban élő ismert szobrászművészt, Csákvári Nagy Lajost (művésznevén: Zeuszt) kérte fel. A szobor tölgyből, vagy égerfából készül majd el, s kb. 1,6 méter magas és 1,5 méter hosszú lesz. A tervek szerint úgy lesz kialakítva, hogy hátán - a csigaházon kívül - négy-öt kisgyereket is elfér majd. Nem nehéz megjósolni, hogy a rövidesen felújításra kerülő játszóhely egyik nagy kedvence lesz. ÚJ UTAKON A KÖZBIZTONSÁG ÉRDEKÉBEN A Részönkormányzat ülésein már több alkalommal is megfogalmazódott, hogy a József Attila lakótelepen a közrend és a közbiztonság nem kielégítő, sőt az utóbbi időben mintha valamelyest még rosszabbodott is volna a helyzet. Szinte mindennaposak a környezetrongálásról, a közrend megsértéséről és környezetszennyezésről szóló bejelentések. A Rönk képviselői nemrég előzetes javaslatot dolgoztak ki egy „telepőri ’ szolgálat létrehozásával kapcsolatban. A telepőrök napi 12 órában (akár késő esti és éjszakai szolgálattal is) őriznék a lakótelep játszótereit, parkjait, az önkormányzat közterületeken elhelyezett vagyontárgyait. A gyalogos, kerékpáros, vagy gépkocsizó telepőrök egy rádiótelefonos diszpécserközponttal, s rajtuk keresztül a rendőrséggel és a közterület-felügyelettel lennének állandó ösz- szeköttetésben, így valamennyi általuk észlelt szabálysértéssel és bűncselekménnyel kapcsolatban azonnal megindulhatna az eljárás. A Részönkormányzat határozatot hozott arról, hogy szükségesnek tartja a telepőri szolgálat felállítását, s azt kérte a kerület polgármesterétől, hogy a Ferencvárosi Közbiztonsági Kht-t kérje fel az elgondolás szakmai értékelésére, és a szakértők véleményét mihamarabb terjessze a Részönkormányzat elé. ÁS TÁRGYAINK Aki komótosan sétál végig lakótelepünkön, számos apró — de nagyon bosszantó - jellel szembesülhet, melyek sajnos legalább annyira jellemzik a lakókörnyezetet, mint az a több száz munkaóra, amellyel fásítanak, virágosí- tanak, avartalanítanak az itt élők, hogy szebbé tegyék szőkébb és tágabb otthonukat Ballagsz például gyanútlanul, amikor egy betontuskó ötlik szemedbe. Két irdatlan nagy acéllánc egyik végét ágyazták a betonba, másik végük egyazon szemeteskuka két szomszédos fülét öleli körbe. A zárószemeket egy- egy termetes lakat rögzíti egymáshoz. Nyilvánvaló, hogy a társasház megelégelte, hogy folyamatosan ellopják a szemetestartályát, s ezért kényszerült a furcsa megoldásra. Nem ők tehetnek róla, hogy ez a „lánc-reakció” alaposan lerontja a ház előtti kis park látványát. Tovább lépdelsz, s arra leszel figyelmes, hogy a levéltelen téli faágak közt valami koszló sárga, feketés piros és szürkült kék izé vonzza a tekinteted. Nem kell nagyon meresztened szemeid, hogy rájöjj: három — egyébként jobb sorsra érdemes - frottírtörölköző lengedez a lombkorona helyén. Elszíneződéseikből ítélve, meglehetősen régen. Hogy kerültek oda? Ha körülnézel, könnyen kitalálod, hiszen a hideg ellenére az erkélyek egy részén, a balkonkorlát most is ruhaszárítóként üzemel. Egy erős széllökés kaphatta fel a rosszul rögzített fürdőszobai kellékeket, még talán az őszutón, s vitte, ameddig csak vihette. A törölközők gazdája pedig látva, hogy keresztet vethet rájuk, lemondón legyinthetett, s nem fáradt azzal, hogy megkísérelje leszedésüket. Ha folytatod a gyalogutad, hamarosan újabb bosszúság redőzheti be a homlokod. Nincs egy éve, hogy gyönyörűen felújították a forgalmasabb helyekre a fák köré állított szép zöld lakossági hirdetőtáblákat. Azért tették őrhelyükre őket, hogy a helybeliek ingyen, és esztétikusán hirdethessenek. Amikor a harmadik táblánál is ugyanazt tapasztalod, meggyőződéseddé merevedik a hit: valamiféle kialakulófélben levő helyi népszokásra leltél. A hirdető négy oldalán ugyanis mindenütt: jó, ha három cédula fityeg, míg előtte - tőle talán fél méterre - a lámpavasakon szinte nincs egy négyzet- centimétemyi szabad hely sem. Azok több. egymásról hámló vastag rétegben színes pia- kát- és cédulahengemek látszanak. A szomszédos fán pedig rajzszögek, és belőtt kárpitos kapcsok rögzítik jó néhány elvetemült lakossági hirdető kusza sorait. Nem messze az oldalsó házfalra - röviddel a homlokzat teljes felújítása, a friss festés után - egykor valami szörnyen fontos közlendőt mázolt valaki. A felháborító ocsmányságot egy második rohammal eltüntették az épület lakói. Persze, nem tudták ugyanazt a színt ismét kikeverni, ezért árnyalatában ma is felfedezhetők hajdanvolt szöveg körvonalai. Hiba volt azonban megnyugodva hátradőlni. Éjjel-nappal felvigyázónak kellett volna őrizni a falakat. A nem kívánt szöveg eltakarására szolgált fedőfesték tetején ma újabb - nyilván mély értelmű, de az efféle „művészet" iránt kevéssé fogékony városlakó számára csak ákombákomnak tűnő- falfirkák éktelenkednek. Most kályhaezüsttel dolgoztak a flakonbrigádok, hogy semmiféle fedőfesték ne fogja be ezúttal az alkotásukat. Miként a szertefolyt ábraszerűség, úgy teljed a szomszédságunkban a nemtörődömség, a mások munkájának és tulajdonának a semmibe vétele. Minél előbb gátat kéne szabni e kedvezőtlen folyamatoknak. Legyetek éberek! - hegedűs SLICC ÉS CIRKUSZ j Halász Péter, a hosszú ideig New Yorkban élt színházi rendező tavaly novemberben mutatta be a Városi Színházban Slicc című, 48 órás színpadi produkcióját. Halász mindig is különös előadásairól volt nevezetes. Mielőtt 1976- ban társulatával a közös emigrációt választották volna, lakásszínházat üzemeltettek. Az ellenzéki színezetű— meglehetősen formabontó- előadásokat folyamatosan figyelemmel kísérték a rendőri szervek. '76 után Halász előbb Párizsban, majd Amerikában tevékenykedett, majd a rendszerváltás után hazatért. Nemrég Jeles Andrással együtt átvették az egykori Déryné (a későbbi JózsefVárosi) Színház vezetését, amelynek a Slicc volt az első bemutatója. Kevesen tudják, de az egykor elhallgattatott Halász-féle színháznak komoly kötődése volt a József Attila lakótelephez. 1969-ben a Dési Huber Művelődési Házban mutatták be (az akkor még nyilvánosságot élvező, de utána rögtön betiltott) első darabjukat, az 1968-as prágai tavasz eltiprásának emléket állító Testvérballadái. Benkő Imre, a Wordl Press Photo és Interpress Photo többszörös aranyérmes hírképésze, a Balázs Béla- és Rodcsenko-díjas fotóművész indulása is összefügg a lakóövezettel. Néhány éve a Fotóművészet című folyóiratnak adott inteijújában megemlítette, hogy a József Attila lakótelepen letáborozó Eötvös Cirkuszról készítette első felvételeit, amelyek a nevével - MTl-s fotóként - megjelentek a hazai lapokban. A jeles művész azóta megfordult és képriportokat készített Afganisztánban, Kambodzsában, Kínában, Koreában, Kubában, Vietnamban, az arab világban és Mongóliában is. Az éppen felépülőfélben levő betonházak tövében felhúzott cirkuszi sátor azonban, a fellépő akrobaták (köztük a nemrég elhunyt világhírű zenebohóc), valamint az első közönségük is mindmáig élénken élnek emlékezetében. - háes Ferencváros
