Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. november / 11. szám
Háttér Széchenyinek és Kossuthnak a polgári átalakulással kapcsolatban más elképzeléseik voltak. Ennek részbeni oka származási különbözőségük. Széchenyi István az ország egyik legnagyobb földbirtokos családjából származott, édesapja Gróf Széchényi Ferenc Bécsben (is) élő szabadkőműves volt, közismert, hogy ö alapozta meg a Nemzeti Múzeumot és a Nemzeti Könyvtárat. Édesanyja Festetics Júlia, aki Festetics Györgynek a Georgikon megalapítójának a nővére. Széchenyi István mint világlátott arisztokrata a megfontolt fejlődés, a haladó bécsi körökkel való együttműködés híve. Meggyőződése, hogy a modernizáció vezetőerejének saját rétege az arisztokrácia a legalkalmasabb. Mai modern kifejezéssel élve ő a gazdasági ágazatok között az infrastruktúra fejlesztését tartotta a legfontosabbnak. Kossuth Lajos a köznemességben látta a fejlődés motorját Folyamatosan támadta a nemesi adómentességet Két legfontosabb gondolata az „érdekegyesítés” aminek a lényege az, hogy a különböző társadalmi csoportok egy közös cél érdekében megpróbálnak „közös nevezőre” jutni Másik a kötelező örökváltság. Ennek lényege, hogy a jobbágy váltságdíj ellenében legyen saját telkének tulajdonosa és elképzelése szerint ennek az összegnek a jelentős részét az államnak kell állni Mint a cikkből is kiderül gazdasági programjában kiemelten hangsúlyozta az ipar fejlesztésének szükségességét. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság volt elnöke a Kossuth év fővédnöke úgy fogalmazott, hogy „negyvennyolcat egyként magáénak vallotta holtáig Kossuth és Széchenyi, Kossuth és Batthyány, Kossuth és Görgey. Mert eltérő vérmérsékletük, múltjuk nem szembe állította őket, hanem holtukig egymás mellé. Vitatársként, harcostársként Erkölcsileg, politikailag: magyarokként ” ló német áruk kegyelemdöfésben részesítenék a gyönge magyar ipart. A megoldás, hogy Magyarország határain egyébként is meglévő vámhatárt védővámmá kell alakítani. 1844-ben, amikor megalakult a Magyar Középponti Vasúttársaság, Kossuthnak még módja volt a Pesti Hírlap hasábjain javaslatot tenni rá, hogy mielőbb építsék ki a Pest-Fiume vasútvonalat, hogy a magyar áruk közvetlenül kerülhessenek a kikötőkbe. (Fiume Mária Terézia egy rendelete óta Magyarországhoz tartozott) Ugyan ebben az évben alapítja meg Kossuth Perczel Mórral a Védegyletet. Akik beléptek megfogadták, hogy tíz éven keresztül lehetőleg csak magyar árut vásárolnak. Szintén ebben az évben szavazta meg az országgyűlés azt, hogy Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar, ez kiélezte az ellentétet a Magyarországon élő nem magyar anyanyelvűekkel. Az Ellenzéki Párt 1844-ben Kossuthot leváltják, Szalay László személyében a művelt és a kultúrált centralisták kapják meg a Pesti Hírlapot. Ekkor már Bécsben minden mérsékeltebb reformtörekvést támogatnak. Részben ennek hatására 1846 őszén megalakult a Konzervatív Párt, tagjai egyrészt hívei voltak a lassú reformoknak, másrészt maradéktalanul hűek az udvarhoz. Velük szemben alapítja meg Gróf Batthyány Lajos 1847 tavaszán az Ellenzéki Pártot. Kossuth, mint frontember Deák távollétében vezeti az ellenzéki csoportot az országgyűlésben. így történt, hogy 1848. március 3-án elmondta híres felirati beszédét, amelyben az ellenzéki nyilatkozat elfogadását követelte, valamint alkotmányt nem csak Magyarország, hanem a Habsburg Birodalom örökös tartományai számára is. Mint a történelemből tudjuk az események már nem az országgyűlésben folytatódtak, hanem Bécs, Pest és Prága utcáin. Kitört a forradalom. Az 1848-49-es forradalomban Az első felelős magyar kormányban, melynek elnöke Batthyány Lajos volt Kossuth a pénzügyminiszteri tárcát kapta meg. A választások után 1848. július 5-én ült össze az első népképviseleti ország- gyűlés Pesten. Július 11-én mondta Kossuth a híres megajánlási beszédét, amelyben 200.000 újonc és 42 millió hitel megszavazását kérte. 1848. augusztus végén, mikor a szerbek fellázadtak a Délvidéken, horvátok meg fenyegették az országot a bécsi udvar támadást intézett Kossuth ellen. Módosítani akarták az áprilisi törvényeket, meg akarták szüntetni a hadügy- és a pénzügy minisztériumokat. Ahogy ra- dikalizálódtak az események - anélkül, hogy Kossuth akarta volna - személye egyre fontosabbá vált. A horvátok szeptember 11-én átlépték a Drávát és a főváros felé tartottak. Batthyány még aznap beadta lemondását. (Széchenyit már egy héttel korábban Döblingbe szállították idegösszeroppanással.) Kibocsátották az első Kossuth-bankókat, felállították az első honvéd zászlóaljakat. Szeptember 29- én Pákozdnál megállítják Jelaéiae támadását, ugyan ebben az időben Ozoránál Perczel és Görgey kerítik be az ellenséges erőket. A külső támadások idején megválasztják az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökének, s mint ilyen a forradalom elsőszámú személyisége lett. Nehéz dolga volt, folyamatosan egyensúlyoznia kellett a békepárt és a radikálisok között. Ezen kívül a tisztikar is - különösen Görgey - nem egyszer berzenkedett intézkedései ellen. Mindenképp érdeme, hogy rábírta a nem túl forradalmi országgyűlést arra, hogy Debrecenbe is kövesse, onnan irányította a sikeres tavaszi hadjáratot. Az 1849. április 14-én elfogadott Függetlenségi Nyilatkozatban kimondták a Habsburgok trónfosztását és Kossuthot kormányzóelnökké nevezték ki. Ekkor már „Európa csendes”, de a magyarországi forradalmat csak orosz segítséggel tudták leverni. Az emigráció évei Törökországban két évet volt kénytelen eltölteni, míg hajóra szállhatott. Ez az évtized mégis reményteli, úgy érzi, hogy amit nem tudott otthon megtenni azt elérheti a diplomácia segítségével. Londonban és az Egyesült Államokban egyaránt nagy szimpátiával fogadták. New Yorkban 101 ágyúlövés üdvözölte, Washingtonban beszédet mondott a kongresszusban. Európába visszatérve Londonban telepedett le. A Habsburgokra vereséget hozó 1859- es itáliai háború idején, mint az emigráció többi tagja ő is bizakodik. A gyors békekötés után ezek a remények szertefoszlanák. Az 1860-as évek elején Torinóba költözik. Sokan felkeresték Magyarországról személyesen is a „turini remetét”. Ott dolgozta ki a Dunai konföderációs tervét, melyben a szomszéd népekkel való megegyezést kereste a Habsburgok nélkül. A kiegyezést ellenezte, melynek megrázó dokumentuma Deákhoz írt Kasszandra levele. 1889-ben nyolcvannyolcadik éves korában megfosztották magyar állampolgárságától. 1894-ben halála megrázta az országot. Holttestét hazaszállították, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. A gyász szertartáson többszázezren vettek részt. Állami temetést nem kapott, a főváros temette el. Ferencváros 11 2002. november
