Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. február / 14. szám (2. szám)
2002. február Vá lasztás 2002 DÖNTENEK A BIZONYTALANOK Tájkép csata előtt A média naponta bombáz bennünket adatokkal, a pártok népszerűségi mutatóiról, politikai elemzőit latolgatják a választási esélyeket. A kerületben működó' Szonda-Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet kutatási igazgatójával, Závecz Tiborral beszélgettünk, hogy a nem elkötelezett, bizonytalan választók miként fognak szavazni, melyek a jobb- és baloldal sajátosságai, mennyire hitelesek és pontosak a közvélemény-kutatások. Kleer László- Foglaljuk össze, hogy az elmúlt három évben hogyan alakultak a pártok népszerűségi mutatói?- Általános választás-szociológiai jelenség, hogy a voksolást követő 2-3 hónapban a megválasztott kormányzópárt támogatottsága növekszik. Egyrészt azért, mert azok is úgy emlékeznek, hogy a győztesre szavaztak, akik nem szavaztak rá, másrészt a kormány megalakítása pozitív hírként hat. A vesztes pártok népszerűsége ebben az időszakban csökken. Szintén választás-szociológiai jelenség, hogy ezt követően elkezdődik az elégedetlenség. Ennek az az oka, hogy az emberek gyorsan szeretnének pozitív változásokat, de ez objektíve nem teljesülhet, ezért a kormánypártok támogatottsága csökkeni kezd, az ellenzéké pedig növekedik. Ez mindig így zajlott, a legutóbbi választások után is. 1999 közepére kialakult az egyensúlyi helyzet, utána hosszú ideig MSZP-veze- tést lehetett kimutatni a FIDESZ népszerűségéhez képest. A bal- és jobboldal támogatottsága kiegyensúlyozottabb képet mutatott. Baloldali és liberális tömb alatt az MSZP-t és az SZDSZ-t értem alapvetően, jobboldal alatt pedig a kormánykoalíción kívül a MIEP-et is. 2000 őszéig az MSZP vezette a népszerűségi listát a FIDESZ-szel szemben, majd nagyjából kiegyenlítődött a támogatottságuk. Tavaly tavasszal volt egy visszaesése a szocialista pártnak, amely a miniszterelnök-jelölt választása körüli huzavonának lehetett a következménye, de ezen túljutva stabilizálódott a párt helyzete. A FIDESZ támogatottsága pedig akkor növekedett, amikor a kisgazda botrányból kikeveredve a közvélemény úgy ítélte meg, hogy ők szabadították meg Torgyán Józseftől a választókat. Az igazi változás ősszel történt, amikor a FIDESZ elnyelte az MDF szavazótáborát, csaknem a pártot is. Létrejött egy jobboldali koncentráció, amit ha si4 kerül befejezni, akkor az hatással lehet a választásokra. Ugyanakkor, ha a Torgyán-féle kisgazdák, a Centrumpárt és a MIEP aktivizálódni kezd, akkor létrejöhetnek dekompenzációk.- Milyen esélyei lehetnek egy olyan új pártnak, mint a Centrumpárt?-A bal- és a jobboldal egyaránt széles spektrumot ölel át. Ezalatt azt értem, hogy például a FIDESZ és az MSZP is rendelkezik olyan politikusokkal és politikai törekvésekkel, amelyek középpár- tiságot mutatnak. Tehát nyúlványaik középen is vannak, és itt versenyez velük a Centrumpárt. Talán nem is az a legjelentősebb kérdés - bár ez is fontos hogy bejutnak-e vagy sem a parlamentbe, hanem, hogy mennyi voksot és kitől tudnak szerezni. Elvileg lehetséges, hogy az új párt a most fennálló kényes egyensúlyt befolyásolhatja, ugyanis 2-3 százalék szavazat eldöntheti a választásokat. A decemberben mért adatok szerint a Centrumpárt támogatottsága 2 százalék, ami egy új párttól szép eredmény.- Mi lehet a parlamenti kispártok sorsa?- Azt gondolom, hogy kemény küzdelmet fognak folytatni a bekerülésért. Támogatottságuk az elmúlt három évben öt százalék körül mozgott. Ingadozást esetükben 4 és 6 százalék között mértünk. A kormányalakítást erősen befolyásolhatja, hogy az SZDSZ és a MIEP közül melyikük és milyen arányban jut be a parlamentbe.- Az Ön által elmondottakból lehet arra következtetni, hogy a pártok közötti erőviszonyok látványosan nem fognak változni a választásokig?- Igen, habár figyelembe kell venni, hogy kampány folyik a választók meggyőzéséért. A nagy pártok szavazótábora meglehetősen masszív, kicsi a valószínűsége annak, hogy választóik átszavaznának. A baloldali tábor régebben kialakult, nem látni olyan erőt, amely hozzájuk tudna csapódni. Tartalék szempontjából jobboldalon merül fel a kérdés, hogy befejeződik-e a koncentráció vagy sem. Igazán nagy kérdés, hogy a választásokon biztos részvételt ígérő, de egyelőre bizonytalan szavazók kire fognak voksolni. Ők a népesség 8 százalékát teszik ki, mintegy 600-800 ezer ember. Nagy valószínűség szerint a két nagy párt egyikére fognak szavazni. Ennek a választói típusnak a többsége a bizonyosságot a masszív erőben találja meg. Rájuk erősen hat, hogy ki látszik győztesnek.- Lehet azt mondani, hogy a választási kampány a 8 százaléknyi bizonytalan választó kegyeiért folyik?- Igen, továbbá a biztos választók aktivitásának szinten tartásáért, hogy elmenjenek szavazni. A baloldalra ez biztosan igaz. A jobboldalon folyamatosan kellenek összetartó erők. Ez egy később összerakott szavazótábor, gyengébb kötelékekkel kötődik a FIDESZ-hez, Orbán Viktorhoz. Kereszténydemokraták, kisgazdák, régi MDF-esek alkotják a jobboldalt. A nagy jobboldali szavazótá- bomak kellenek az üzenetek, hogy együvé tartoznak. Ezt folyamatosan erősíti a kormányoldal, jó példa a Závecz Tibor
