Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. szeptember / 9. szám
Interjú- Milyen mértékű a lemaradás?- Náluk a nagyvárosokban százezer lakosra ötszáz rendőr jut, nálunk ez a szám háromszáz körül lehet, ha a központi erőket is számításba vesszük.- Talán ezzel van összefüggésben, hogy amikor tavaly Ön beszámolt a kerületi képviselő-testületnek a kapitányság tevékenységéről, akkor a testület a rendőri, szakmai munkát elismerte, de még sem fogadta el a beszámolót. A képviselők elégedetlenek voltak a létszámmal és a technikai felszereléssel Mit tehet Ön ilyenkor?- Nem tehetek mást, mint a kifogásokat továbbítottam a vezetőimnek. Tartok tőle, hogy a legjobb szándék ellenére ők sem találnak a jogos kifogásokra megoldást, mert ez költségvetési kérdés, a rendőrség büdzséjéből ennyire telik.- Korábban a ferencvárosi önkormányzat, a közbiztonsági alapítványon keresztül, jelentős összegekkel támogatta a kerületi kapitányságot Ez most megszűnt, helyette a kerület más formában, egy új közbiztonsági koncepcióban meghatározott módon költ a közbiztonság javítására. Ennek egyik oka: megszűnt a lehetősége, hogy alapítványok közvetlenül támogassanak rendőri erőket, egy központi alapítványba lehet a pénzeket befizetni és onnan osztják a pénzt tovább. Nem biztos, hogy éppen oda, ahová az adományozó szeretné. Mit gondol Ön erről?- Igen, ennek az volt az értelme, hogy ellenőrizhetővé váljon az a rengeteg pénzmozgás, amit a számtalan alapítvány befizetett közbiztonsági célokra. Nem azért, mintha nem lettek volna megbízhatók a rendőrséggel kapcsolatban álló alapítványok. Bátran állíthatom, hogy a többi alapítvány gazdálkodásához hasonlítva bőven kiállták volna a próbát. Inkább arról van szó, hogy a rendőrségtől még ennél is többet vár a közvélemény, joggal. Tavaly új fejezetet nyitottunk a kerület közbiztonsági koncepciójában, valamint a rendőrség és az önkormányzat kapcsolatában. Közösen kidolgoztunk egy hosszú távú, átfogó közbiztonsági koncepciót. Ennek alapkérdései: az eddigieknél szorosabb együttműködés, és az önkormányzat részéről történő szemlélet- változás. A helyi hatalom szakított azzal az általános szemlélettel, hogy a közbiztonság, a bűnözés megfékezése egyedül a rendőrség feladata. Mi, rendőrök nem akaijuk a feladatokat elhárítani magunktól, csupán azt tartjuk fontosnak, hogy társadalmi jelenségek kiküszöbölését ne egyedül tőlünk, egy rendészeti szervtől váija a közvélemény, mert tartós eredményt csak társadalmi összefogással lehet elérni. A Ferencvárosban ez most kezd kialakulni, korszakváltásnak lehetünk részesei. Az új koncepciónak része a térfigyelő rendszer, amely jól kiegészíti a közterületeken korlátozott rendőri jelenlétet. Hatékonysága már bebizonyosodott más kerületekben, többek között a Józsefvárosban és Kispesten. A bűnözők a térfigyelő kamerák által ellenőrzött területekről kiszorulnak. Többek között éppen ezért kellett nekünk is „lépni”, mert a Ferencvárosban kezdett megjelenni a szomszédoktól áttelepülő utcai prostitúció, és más bűnözők sem álltak meg a kerület határainál. Határozott fellépésre volt szükség, hogy az elején gátat vessünk a nem kívánt jelenségeknek. Ebben nyújthat segítséget a térfigyelő rendszer, bár nem csodaszer, ami megakadályozza a bűncselekmények elkövetését. A rendőrség számára a rendszer azt jelenti, hogy reagálóképességünket még hatékonyabbá kell tennünk. Annál rosszabbat elképzelni sem tudok, minthogy a diszpécser-központban látjuk a monitorokon a bűncselekményt, de nem tudunk rá reagálni. Igaz, hogy bizonyítékunk marad a felvételből, de a lakosság tőlünk a bűn- cselekmények megakadályozását, a tettesek gyors kézre kerítését váija. A kamerák megnövelik hatékonyságunkat, de szükséges a megfelelő rendőri létszám is. Egyelőre, a jelenlegi rendszer jelzéseire képesek vagyunk reagálni, erre egyébként kötelezettséget vállaltam. Létszámgondjainkat illetően segítségünkre van a kerületőrség, két autóval és gyalogosan is járőröznek, az egyik autóban mindig ül rendőr. A térfigyelő-rendszer diszpécser- központja a rendőrség épületében van, az ügyeleti szoba mellett, ez megkönnyíti a gyors kommunikációt, ha beavatkozásra van szükség. A monitorokat szabadidős rendőrök másodállásban figyelik, 24 órán keresztül folyamatosan.- Milyen tapasztalataik vannak a térfigyelő rendszer működéséről? Csökkent a megfigyelt területeken a bűnözés, javult a közbiztonság?- Az eltelt két hónap nem elegendő ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. Ezzel együtt megnéztem a bekamerázott területre vonatkozó bűnügyi adatokat és összehasonlítottam az elmúlt éviekkel. Jelentősen csökkent a bűnözés a térfigyelővel ellenőrzött környéken. Ennek lehetnek egyéb okai is, ezért inkább egy év múlva lehet leghamarabb tendenciákra következtemi. A prostitúció azonban kimondottan visszaszorult, ezt megállapíthatjuk. Azt gondolom, hogy a térfigyelő léte önmagában megelőző hatású. Ferencváros; 15 2002. szeptember
