Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. szeptember / 9. szám
2002. szeptember I nterjú tekre felkészülni. Megvannak ugyan az elképzelések - a 100 napos programjuk a korábbi programokhoz képest világosabb, tárgyszerűbb de a Medgyessy ügy is azt mutatja, hogy túl hosszú a korrekciós-ív, ha váratlan helyzettel találják szemben magukat. (Görgey reagálása a Nemzeti Színház ügyében; Csillag reagálása a sztrádaépítéssel kapcsolatban.) Lehet úgy is nézni, hogy lám-lám, ilyen hibákat követnek el, de szerintem helyesebb azt látni, hogy képesek beismerni, hogy hibáztak, s képesek változtatni. Az elkövetkező száznapokban pedig majd eldől, hogy az ígéretekkel együtt járó finanszírozási gondokra milyen válaszokat adnak a következő évi költségvetés előkészítésénél, s ennek a kormánynak ez lesz az első igazi szakmai vizsgája. Az önkormányzati választások választ adnak majd arra, menynyire élvezi ez a kormány a társadalom bizalmát, illetve arra is, vajon az ellenzék állandó támadásaira mit tud reagálni.- A „hozz még egy ember” szlogen olyasmit sugall, hogy kevesen vannak a Fideszesek.- Bizonyos fokig. Én úgy fordítanám le, hogy a Fidesz, mint párt túl kicsi ahhoz a maga 20 ezres keretével, hogy azt a nagy politikai tábort, amit a választásra összeszerveztek, egybetartson. Ezért találták ki ezt a szlogent. Orbán a tavaszi választások másnapján azonnal felismerte, hogy jóllehet vesztettek, de politikai támogatottságuk sokkal nagyobb, mint bármikor volt. Ezért kísérleteznek most a polgári körökkel, hogy valamilyen módon lekössék a bázist, ha mással nem, állandó izgatással. Nem nagyon hiszek az olyan politikai mozgalomban, amelyik felülről szerveződik, a mozgalom vagy kialakul magától, s akkor lehet neki formát, ideológiát, vezért adni. De fordítva nem megy, hogy hárman „odafönn” kitalálják, s elnevezik mozgalomnak...- Vonható-e párhuzam Orbán Viktor és Hajrá Magyarország mozgalma, valamint az olasz, Berlusconi vezette Forza Italia között?- Igen. A négy évvel ezelőtt választásokat nyerő Orbán politikai konstellációja kísértetiesen, minden jegyében a Berlusconi fémjelezte irányba tolódott. A Forza Italia egy olyan Olaszországban, amely felmorzsolta a hagyományos politikai kapacitást, a régi pártokat, a szélhámoskodás és a média hülyítéses eszköztárát használva időről időre sikeres tud lenni. Olaszország hirtelen, 10-15 év alatt lé- pet előre vagy 50 évet, s nem találta még meg új formáját, arculatát. Berlusconi is sikeresen kettészakította az országot, Orbán is. A négy év kormányzás másról sem szólt: vagy itt, vagy ott állsz! Arra számított, hogy ettől a többség előbb-utóbb az ő térfelén köt ki. Orbán mindig is imádott kockáztatni, az a fajta játékos, aki tizenkilencre is lapot húz, amikor a többi kártyás azt mondja, hogy a 32 lapban csak négy darab alsó van. Csakhogy a magyar lakosság döntő többségének nincs ínyére, hogy állandóan frontharcosként éljen.- Bízhatunk a koalíció tartósságában?- A kormányt, minden várakozással ellentétben, a koalíciós feszültségek nem terhelik meg annyira, mint korábban. 1994-98 között a falra lehetett mászni attól, hogy állandóan azzal szórakoztatták az országot, hogy min sértődik meg hétfőn az SZDSZ, és min sértődik meg kedden Hóm Gyula. Az első szakítópróbán gyorsan túlestek. Ez alapján következtethetünk úgy, hogy nem kell attól tartani, hogy szakadás következne be. Ráadásul a választások mindig "rendet raknak" a párt erőviszonyokban, átrendezik a rangsort. 2002 ilyen szempontból talán fontosabb volt, mint az előző választások. Az idei választások rendkívüli erővel tolta el a magyar politikai rendszert a kétpólusú felé. Ez nem feltétlenül kétpárt-rendszert jelent, hanem afféle 2+2-es felállás rajzolódik ki: mindkét oldalon van egy abszolút domináns párt és egy kicsike partner. Ahogy az MSZP mellett ott van a 22 mandátumos SZDSZ, úgy ott áll a Fidesz mellett a hu- szonvalahány mandátumos MDF. Az MDF ezt a kispárti pozíciót azonban szeretné önállóan körülkeríteni és érzékeltetni, hogy nem követik mindenben feltétel nélkül a Fideszt, hanem megpróbál inkább középre húzódni. Azt látom, hogy negyed év elteltével kezd kirajzolódni a 2006-ig stabil rendszer. A szekundánsok pedig mindent el fognak követni ebben az időszakban, hogy megmutassák, hogy komoly politikai tényezők. Ez egészen más szerkezet, mint volt az eddigi választások során.- Például nincs „mérleg nyelve” sem...- Nincs. Úgy látom, politológus kollegáimat ez még nem igazán foglalkoztatja, valószínűleg megvárják a véleményformálással az önkormányzati választásokat. Karácsony körül azonban szerintem már érdemes lesz elgondolkodni azon a kutatóknak, hogy lehet modellezni a következő fél évtizedre a magyar többpárti struktúra állapotát, hiszem megint valami új szerkezet alakult. Hogy aztán ebből milyen játéklehetőségek adódnak, az a jövő zenéje. Az biztos, s ezt összegzésképpen is mondhatom: a politikai élet három legfontosabb területén - parlament, kormányzás és pártstruktúra - látok pozitív újdonságot.- Garamvölgyi 8 Ferencváros
