Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. augusztus / 8. szám
Egészségügy I Érelmeszesedés és a dohányzás A keringési betegségek zöméért az életkorral előrehaladó érelmeszesedés (atherosclerosis) felelős. Már egészen fiatal korban lehet az érfal belső felszínén csíkszerű lerakódás (akár már tizenévesen is), felmérések szerint 30-40 éves korú - balesetben elhunyt - emberek verőerein 70%-ban fordult elő meszes-zsíros (atheromás) plakk. Ez a későbbiekben egyre nagyobbá válik, egyenetlenné és szűkebbé teszi az ér belsejét, rontva ezzel a vér áramlását. Ezek a területek kifekélye- sedhetnek, berepedhetnek, és felszínükről leváló vérrögök forrásai lehetnek. Dr. Taller Gabriella A következményként kialakuló betegségek közé sorolható az agyi erek beszűkülése miatt elszenvedett stroke a perifériás - főleg alsó végtagi - verőerek szűkületével jelentkező járási ne- hezítettség és fájdalom, mely akár a végtag elhalásáig is romolhat, s a koszorús ereket beszűkítő lerakódások okozta angina pectoris és szívizominfarktus. Itt ismét az úgynevezett rizikófaktorokat kell megemlíteni, mert ezek a bizonyos kockázati tényezők szükségesek ahhoz, hogy a vérben keringő koleszterin lerakodjon az érfalban. Ezek a fő rizikófaktorok: a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a dohányzás, melyek mindegyike mintegy megkétszerezi az érelmeszesedés fellépésének valószínűségét, valamint az elhízás, mozgásszegény életmód és persze az öröklődés. Mint tudjuk, az öröklődés adott, de ha tudom, hogy a családomban többszörösen előfordult szív-érrendszeri betegség vagy halál, akkor legalább ne dohányozzak, vigyázzak a súlyomra, mozogjak és ne gondoljam azt, hogy engem úgysem érhet baj!!! A korai halál elkerülhető Különösen a dohányzást emelném ki, mert ma Magyarországon (ahol nemzetközi összehasonlítások alapján magas a dohányzók aránya és kiemelkedően magas az egy főre jutó évente elszívott cigaretták száma) jelenleg ez a korai halál legfontosabb megelőzhető oka. Nemcsak a tüdőt és az ereket károsítja, de daganatos betegségek és az infarktus egyik fő kockázati tényezője. Viszont sikeres leszokás után az infarktus kockázata csaknem azonos azokéval, akik sohasem dohányoztak. Leszokni pedig csak egyféleképpen lehet: befejezni a dohányzást rögtön, egészen, véglegesen. A fokozatos elhagyás a tapasztalat szerint nagyon ritkán sikerül. Legyen biztos abban, hogy valóban le akar szokni, csak így érhet el eredményt. Segítséget a kezelőorvosától kaphat mindenki, vannak gyógyszerek erre a célra, de az erős elhatározást nem pótolja semmi. Sajnos legtöbbször ezt az erős motivációt a kialakult daganat, vagy a már lezajlott infarktus adja csak meg. Az USA azon államaiban, ahol a cigarettaforgalom és a dohányzók száma jelentősen csökkent, ahol nyilvános helyen kultúrálatlan viselkedésnek számít a dohányzás, ott hasonló mértékben csökkent a tüdő- és a szív-érrendszeri megbetegedések száma is. Ma már nálunk is sok intézményben van dohányzásra kijelölt hely, és máshol nem szabad rágyújtani, az egészségügyi intézményeket pedig teljesen dohányzásmentes területté kellene nyilvánítani. A dohányzó orvos, nővér lerombolja rossz példájával azoknak a kollégáknak a fáradozását, akik e káros szenvedélytől próbálják betegeiket megóvni. Elgondolkoztató az is, hogy a gyógyszerek káros mellékhatásaitól mennyire félünk, sok beteg nem akar bevenni semmit ezek miatt a csak nagyon ritkán előforduló mellékhatások miatt, de dohányzik.... Mit is jelent az angina pectoris? A szívizom a koszorúerekből kapja a működéséhez szükséges vért. Ha a koszorúér beszűkül, a szívizom nem kap megfelelő mennyiségű oxigént, az ekkor jelentkező mellkasi fájdalmat hívjuk angina pectorisnak. Amikor a szűkület eléri az 50-70%-ot, akkor jelentkeznek az első panaszok. Stabil angináról beszélünk, ha a fájdalmat mindig azonos intenzitású terhelés váltja ki, és pihenéskor enyhül. Instabil az angina, ha a fájdalom már alacsony terhelési szintnél is, vagy ok nélkül, nyugalomban is jelentkezik, illetve kiszámíthatatlan. Ez utóbbi sokszor szívizominfarktushoz vezet, ezért lényegesen rosz- szabb prognózisú, mint a stabil forma. Infarktus - szívizomelhalás - következik be akkor, ha az elzáródás teljessé válik és az érintett szívizomterület egyáltalán nem kap vért. Tünete: legtöbbször csillapíthatatlan mellkasi fájdalom, verejtékezés, fulladás, „rendetlen” szívverés. Gyakran stresszhelyzet váltja ki a rosszullétet. Minden olyan mellkasi fájdalom, mely terhelésre vagy izgalomra lép fel, koronária betegséget jelenthet, ezért minden ilyen esetet beszéljen meg kezelőorvosával. Infarktus után Szívizominfarktus esetén cél, hogy minél hamarabb lássa orvos a lehetőleg nyugalomba helyezett beteget, az orvos minél hamarabb kezdje meg a beteg ellátását és juttassa be kardiológiai őrzőbe, vagy intenzív osztályra. A bejutásra a mentőszervezet rohamkocsija alkalmas leginkább, ezek a kocsik minden szükséges feltétellel rendelkeznek - személyi és tárgyi feltétellel egyaránt -, hogy a beteg a lehető leghamarabb korrekt terápiában részesüljön. A kezeléssel többnyire sikerül a szívizomelhalás mértékét jelentősen csökkenteni, szerencsés esetben akár csaknem nyom nélkül helyreállítani az adott izomterület vérellátását. A vizsgálatokkal (EKG, labor, szív-ultrahang, izotópdiagnosztika, érfestés stb.) fel lehet mérni a károsodott terület nagyságát és - ha szükséges - elvégezhető a beszűkült koszorúérszakasz tágítása, vagy akár cseréje. A szív vérellátásának nem sebészi javításához pedig a szívbetegek rehabilitációs programjai járulnak hozzá. A rehabilitáció célja, hogy a beteg lehetőleg eredeti munkájához térhessen vissza és élhesse addig megszokott - de már káros szenvedélyektől mentes - életét. Az infarktuson átesett betegnek a gyógyszerszedés mellett lehetőleg szabályos életritmust kell kialakítania, amely tartalmazza a hivatás stresszmentes gyakorlását, a családi életet - beleértve a nemi életet is - a hobbit, pihenést, legalább 8 óra napi alvást, testmozgást és az egészséges étkezést. A szexuális élet nyugodtan folytatható, a megszokott partnerrel folytatott szexuális kapcsolat nem megerőltetőbb egy jó intenzív sétánál vagy kocogásnál. Az étrend pedig nem állhat puffasztó, nehéz ételekből, óvakodni kell a felesleges kalóriabeviteltől (nassolás!). Zsírszegény, koleszterinszegény, zöldség-gyümölcsfélékben, gabonafélékben gazdag, növényi olajat, margarint tartalmazó étrendet kell tartani még akkor is, ha valaki sovány testalkatú. Általános szabály, hogy minden infarktuson átesett beteg - de az egészségesek is! - hallgasson a testére, ez jelzi állapotát, teherbírását, panaszok esetén pedig forduljon orvoshoz! Ferencvárosi 19 2002. augusztus
