Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. január / 13. szám (1. szám)
2002. január K özvéleménykutatás Folytatás az 5. oldalról A laphoz jutók kétharmada nem észlelt politikai elfogultságot a Ferencváros hasábjain, további 15 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Az SZDSZ irányába mindössze az olvasók tizede, a Fidesz irányába 5 százalékuk, az MSZP irányába pedig csak 3 százalékuk „észlelt” politikai elfogultságot. Észlelt-e ön elfogultságot politikai pártok irányában a Ferencváros című lapban? (a laphoz hozzájutók százalékában) A laphoz jutók 39 százaléka tapasztalt valamilyen változást a lap megjelenési formájában. 23 százaléknak az tűnt fel, hogy több oldalon jelenik meg, 21 százalékuk a tördelésben, a külalakban történt változásokat is észlelte, 4 százalékuk pedig valami egyebet is meglátott. A változást észlelők 42 százalékának javult a véleménye, 52 százalékuké pedig nem változott. Azaz nem akadt olyan válaszadó, akit zavartak volna a változtatások. A Ferencváros című lap jellemzése. Végül arra kértük a lap olvasóit: Jellemezze néhány jelzővel a Ferencváros című lapot! Jó 72, információban gazdag 55, a kerületi életével foglalkozó cikkel van tele 48, érdekes, változatos 23, átlagos 23, napi és alkalmi programok 16, elfogult 15, értesíti a kerület polgárait 11, tetszik, szép, színvonalas 14, az önkormányzat álláspontját képviseli 8, olvasható 7, túlpolitizált 7, pontos, precíz 7, hasznos 6, sok a hirdetés 6, kulturális és politikai életet fejezi ki 6, hiteles 5, szegényes 4, zsidó kiadvány 2, semminél több 1, korábban jobb volt 1, legalább ingyen van 1, szar 1. Az összlakosság 31 százalékát kitevő nézőtábomak mindössze 11 százaléka szokta általában 1 óránál tovább nézni a kerületi tévé műsorait, 21 százalékuk nézi 30-60 percig, 32 százalékuk 10-30 percig, végül 36 százalékuk éppen csak hogy belenéz az adásokba. Mindezzel összhangban mindössze a IX. kerületiek 20 százaléka észlelt valamilyen változást a kerületi televízió műsorszerkezetében: 17% javulást, 3% pedig rosszabbodást. A kerületi tévé különböző szempontok szerinti értékelésére az összes megkérdezett 27 százaléka vállalkozott (azaz a nézők 88 százaléka). Az osztályzatok átlaga valamivel gyengébb lett, műit a Ferencváros című lap esetében. Különösen a műsorok változatosságával, illetve az érdekességgel elégedetlenek a nézők. A kerületi képújságban megjelenő híradásokat, közérdekű információkat még annál is kevesebben nézik, mint ahányak a kerületi tévé műsorait. Mindössze a megkérdezettek 2 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen belenéz a helyi képújságba, és csak további 24 százalékuk azt, hogy legalább időnként. Mindazonáltal a IX. kerületiek 40 százaléka szívesen venné, ha a Ferencvárosi Televízióban gyakrabban kapna tájékoztatást a kerület dolgairól személyesen a kerület vezetőitől, és ez a változtatás valószínűleg növelné a nézettséget. A Ferencváros című önkormányzati újság értékelése (100 fokú skálára vetítve a laphoz hozzájutók körében) A Ráday utcai változások megítélése A laphoz jutók döntő többségének (72%) véleménye szerint a Ferencváros című önkormányzati újság éppen elegendőt foglalkozik a politikával, és mindössze 13 százalékuk szerint túl sokat. Kissé tán meglepő, de nem azok sokallják a legnagyobb valószínűséggel a politikát az önkormányzat lapjában, akiknek nincs pártkötődésük, hanem a M1ÉP támogatói. Ugyanakkor az a vélemény is gyakoribb az átlagosnál a M1ÉP táborában, hogy túl keveset foglalkozik a lap a helyi politikával. Véleménye szerint a Ferencváros című lap mennyit foglalkozik a helyi politikával? (a laphoz hozzájutók százalékában) A Ferencvárosi Televízió adásait a IX. kerületi háztartások 60 százalékában tudják fogni. Legalábbis csak ennyien tudnak a vételi lehetőségről. A legtöbb háztartás a külső Ferencvárosban (72%), illetve a József Attila-lakótelepen rendelkezik vételi lehetőséggel. Az ipari övezet háztartásai is viszonylag jól állnak, itt 62% tudja fogni az adásokat. A belső, illetve a középső Ferencvárosban viszont csak 46%. A kerületi tévé adásait azonban csak a vételi lehetőséggel rendelkezők 8 százaléka nézi gyakran, és mindössze 44 százalékuk ritkán. Ez azt jelenti, hogy az összes ferencvárosi polgár mindössze 31 százaléka kíséri figyelemmel a kerületi tévé adásait valamilyen gyakorisággal, rendszeresen pedig csak 5 százalékuk. A kerületi tévé nézetségének alakulása elsősorban a vételi lehetőségeken múlik, de nem csak azon. A 18-29 évesek körében például mindössze 18% nézi valamilyen gyakorisággal a műsorokat, míg a 46-59 évesek körében 40%. Ezen túlmenően a pártállás is befolyásoló tényező. A pártpreferencia nélküliek és a MIÉP támogatói az átlagosnál kisebb, az SZDSZ támogatói viszont az átlagosnál nagyobb valószínűséggel néznek bele a Ferencvárosi Televízió műsoraiba. A ferencvárosi önkormányzat legnagyobb sikereiként a tömbrehabilitációs programot és a Ráday utca sétálóutcává, vigalmi negyedé alakítását tarja számon a legtöbb IX. kerületi polgár. Véleménye szerint mik voltak a jelenlegi önkormányzat legnagyobb sikerei? Mik voltak az önkormányzat legpozitívabb intézkedései? fő épületek felújítása, tömbrehabilitáció 187 Ráday utca átépítése, sétálóutca 169 Nemzeti Színház építése 86 új házak építése, lakóparkok 85 Ferencvárosi Kulturális Napok, stb. 37 parkosítás, játszóterek 28 térfigyelő rendszer 22 járdaépítés, utak javítása 9 egészségügyi, szociális intézkedések 7 környezetvédelem 3 köztisztaság 3 jégpálya építése 2 közvilágítás 2 Egy vagy több sikert, pozitív intézkedést az összes megkérdezett 45 százaléka említett. Negatívumot viszont csak 29 százalékuk. A pozitívumok között előkelő helyen szerepel a Ráday utca sétálóutcává alakítása: 169 válaszadó tett erről említést. Negatívumként viszont mindössze 24 fő beszélt ugyanerről: 8 fő a zajra panaszkodott, 8 fő a Ráday utca zsúfoltságára, és szintén 8 fő arra. hogy a Ráday utcai házakat nem újították fel. A Ráday utcát érintő változtatások ellen meglehetősen hangosan tiltakoztak néhányan. Ők azonban egy kisebbségi véleményt hangoztatnak. A ferencvárosiak 57 százaléka egyértelműen pozitívan viszonyul a Ráday utca projekthez, és a Ráday utcában élők körében még az átlagosnál is lényegesen magasabb a pozitívan viszonyulok aránya. Igaz, az ellenzőké is, ám ők még a közvetlenül érintett utcában is csak egy „törpe minoritást” alkotnak. A Ráday utcában élők abban a tekintetben sem különböznek másoktól, hogy hány órakor zárnák be a Ráday utcára kitelepült vendéglátóhelyek teraszait. Ugyanakkor ennek a kérdésnek a megítélése is erősen életkorfüggő. A 60 év fölöttiek 41 százalékával szemben a 18-29 éveseknek mindössze 15 százaléka ragaszkodna a 22 órai záráshoz. Ez egyébként nemcsak az életkortól, hanem a válaszadók nemétől is függ. A férfiak hajlamosabbak tovább engedélyezni a nyitva tartást, mint a nők. Végül a ferencvárosiak pontosan fele állította azt, részt vett már valamilyen kulturális rendezvényen, fesztiválon az átalakított Ráday utcában. Természetesen minél fiatalabb, illetve minél iskolázottabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel válaszolt igennel a kérdésre, mint ahogy azt is természetesnek vehetjük, hogy elsősorban a belső és középső ferencvárosiak látogatták a Ráday utcai rendezvényeket. 26 Ferencváros
