Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. július / 7. szám
FÉNYÁR Erkel Ferenc: Hunyadi László Ahogy mondani szokás, parádés szereposztásban kerül a ferencvárosi közönség elé július 12-én és 14-én (esőnap július 15.) az Ünnepi Játékok keretében Erkel remekműve, a Hunyadi László. Nagy nemzeti operánk talán megérdemel néhány fontos és érdekes háttérinformációt. ERKEL FERENC A leghíresebb magyar komponista 1810-ben született Gyula városában. Ifjúsága a magyar történelem egyik legszebb és legfontosabb korszakára esett: a reformkorban adatott élhetnie. Nem véletlenül választotta operáinak témáit - akárcsak Jókai a regényeinek történetét - a magyar históriából. Erkel előbb a budai magyar színtársulat, később pedig a pesti német színház karmestere, de 1838-ban már a Nemzeti Színházban vezényel. Első színpadi művével, a Báthori Máriával, amelyet 1840-ben mutattak be, óriási sikert arat, jóllehet, ebben az operában a magyaros elem még nem ölt olyan határozott formát, s nem kerül annyira előtérbe, mint korszakalkotó művében, a Hunyadi Lászlóban, amelyet 4 évvel később mutatnak be. Érdekességként megemlítendő, hogy a híres Hunyadi-nyitányt és a La Grange áriát csak utólag írta hozzá, s mindkettő korát meglepő, sok ritmikus és hangulati újdonságot hozott. Még ebben az évben Erkel Ferenc elnyerte a Kölcsey Hymnusára kiírt pályázatot, a közönség szavazata alapján neki ítélték az első díjat. Következő nagy operáját, a Bánk bánt a politikai helyzet miatt csak 1861-ben mutathatta be a Nemzeti Színház, ám azóta is operaszínpadaink kedvence, tavaly mi is megcsodálhattuk a Bakáts téren is. 1862-ban keletkezett a Sarolta című vígoperája, majd 1867-ban megírta a Dózsa Györgyöt. A Dózsáról szóló operában először használt új zenei formanyelv mesterivé fejlődik az 1874-ben írott Brankovics Györgyben. Kevéssé ismert műve a Névtelen hősök, amelynek 1880-ban volt a bemutatója, ebben ismét a népies, derűs elemeket kívánta előtérbe helyezni. Operáinak sorát az István király zárja, amelyet az új Operaház megnyitójára komponált. Erkel Ferenc mindemellett kiváló zongoraművész és jeles karmester is volt. Az ő nevéhez fűződik a Filharmóniai Társaság megalapítása 1853-ban. Az Országos Dalárdaegyesület is elnökévé választotta. 1875-89 között jelentős pedagógusi munkát végzett, mint a Magyar Királyi Zeneakadémia igazgatója. 1893 júniusában halt meg Budapesten. HUNYADI LÁSZLÓ Az Egressy Béni szövegkönyve alapján íródott zenemű dallamvilága a magyaros motívumokat ötvözi az olasz opera legjobb hagyományaival és a verbunkos zenével. Története 1456- 57-ben játszódik, Nándorfehérváron, Temesvárott és Budán. V. László király épp Nándorfehérvárra tart, a Hunyadi család várába. Nagybátyja, Ciliéi Ultik, aki kormányzónak nevezett ki, ádáz ellensége a Hunyadi családnak. Kétségeket, majd félelmet és gyűlöletet ébreszt a királyban a két Hunyadi fiú ellen. Sikerül kijárnia azt is, hogy a király beleegyezzen Hunyadi László meggyilkolásába. Csakhogy a Lászlóra támadó Ciliéit megöli Rozgonyi, a Hunyadiak hű embere. A rettegő király látszólag megbékél, esküvel ígéri a bosszútól rettegő anyának. Szilágyi Erzsébetnek, hogy nem tör László ellen. Csakhogy ettől kezdve nagybátyja gyilkosainak tekinti a Hunyadiakat. Ráadásul beleszeret Hunyadi László jegyesébe, Gara Máriába, és a nagyFÉNYÁR júliusban is a Bakáts téren rátörő Gara nádor szívesen látná leányát a királyi trónon. László és Mária, a két szerelmes mit sem sejt a cselszövésről, és boldogan készülnek lakodalmukra, miközben Gara nádor elhiteti a királlyal, hogy Hunyadi az életére tör. A lakodalomról börtönbe hurcoltatja Lászlót, aki ennek ellenére még hisz a király igazságérzetében és adott szavában. Mária az őr megvesztegetésével bejut szerelméhez, és könyörög neki, szökjön meg, ne bízzon a királyban. Hunyadi Lászlónak azonban becstelenség árán nem kell a szabadság. Gara nádor eléri célját: László a vérpadra kerül. A hóhérpallos háromszor sújt le rá, a hős mégis sértetlen marad. A nép kegyelemért könyörög. Ekkor negyedszerre is lesújt a bárd, és Hunyadi László feje porba hullik. Néhány szó a főszereplőkről MOLNÁR ANDRÁS Az opera főszerepében Molnár Andrást, a világhírű tenort lát- hatjuk-hallhatjuk, aki sosem lett hűtlen a Bakáts téri színpadhoz, évről évre szívesen tér vissza a Ferencvárosba, s nem véletlen, hogy a helyiek nagy kedvence. Molnár András Budapesten született. Zenei tanulmányait a Magyar Rádió Gyermekkórusában kezdte, tíz esztendőn át tanult hegedülni is. Magánúton kezdte el énektanulmányait Kaposy Margitnál, majd 1977-79 között a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának a tagja. Pályafutása nagy fordulata 1980-ban következet be, amikor Trevisoban megnyerte a Toti dal Monte Énekversenyt. A Magyar Állami Operaház magánénekese lett, 1999 óta a dalszínház örökös tagja. Világjáró művész lett, vendégszerepeit az antwerpeni, a brüsszeli, a zürichi, a bonni, a berlini, a bayreuthi színpadokon, de rendszeres vendége a londoni, a madridi, prágai és a Buenos Aires-i operaházaknak is. Művészetét Liszt Ferenc-díjjal és érdemes művészi címmel is elismerték, és 1994-ben megkapta a Kossuth-díjat is. Tavalyi nagy sikere az Ünnepi Játékokon a Bánk bán címszerepe volt, saját bevallása szerint három-négy éves korában már kívülről fújta a Hazám, hazám c. áriát. Most pedig a Hunyadi László címszerepében minden bizonnyal ismét elvarázsolja a közönséget. KERTESI INGRID Gara Mária alakítója, a fiatal Kertesi Ingrid 1986-ban végezte el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola opera tanszakát. Azonnal az Operaházhoz került. Még főiskolásként rengeteg énekversenyen ért el szép sikereket, többek közt a lipcsei Bach-verse- nyen és a Neue Stimme énekversenyen nyert értékes díjakat. Az 1990/91-es színházi szezonban a berlini Komische Oper- ben énekelte Blonde szerepét a Szöktetés a szerájból c. operában. Ugyanebben az évadban a bécsi Volksoper-ben a premieren és egy tizenegy előadásból álló szérián énekelte Olympia szerepét a Hoffman meséiből. Vendégszerepeit Svájcban, Németországban, Olaszországban, Ausztriában. Főbb szerepei a Rózsalovag Sophie-ja, Júlia Gounod Rómeó és Júliajából, a Don Pasquale Norinája, Adél a Denevérből, a Rigoletto Gildája, a Lammermoori Lucia címszerepe. Hanglemezfelvételein Bach-kantátákat énekel, és megjelent egy szólólemeze is. FERENCVÁROSI ÜNNEPI JÁTÉKOK 2002 Bakáts téri Szabadtéri Színpad július 12. péntek, 14, vasárnap este 9 óra (esőnap: július 15.) Erkel Hunyadi László 30 év után új budapesti szabadtéri bemutató! Egressy Béni szövegével opera két részben címszerepben MOLNÁR ANDRÁS JEGYEK VÁLTHATÓK: KÖZÖNSÉGSZERVEZŐ IRODA Budapest VI., Paulay Ede u. 41. * tel/fax: 321-0765, 06-30-971-0522 Nyitva munkanapokon 10-18 óráig VALAMINT AZ ÖSSZES ISMERT FŐVÁROSI JEGYIRODÁBAN ÉS A KIHELYEZETT JEGYPÉNZTÁRBAN Budapest IX., Bakáts tér tel.: 06-20-399-4169 június 20-tól naponta 13-20 óráig Ferencváros 11 2002. július
