Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001. március / 3. szám
Helytörténet, Kultúra 13 Református jubileum 2001 nevezetes esztendő a református egyház életében. A Pest város tanácsa 200 éve határozott arról, hogy rendelkezésre bocsát egy telket a városkaputól délre lévő, jobbara a mai Lónyay, Erkel és Török Pál utcák által határolt területen templomépítés céljára. Ennek az intézkedésnek a közvetlen előzménye az volt, hogy az 1790-91 .évi országgyűlésen a XXVI. te. 17. pontja körülírta a protestánsok jogait, mely szerint a vallás gyakorlata, a templomok, iskolák használata mindenütt mindenkinek osztálykülönbség nélkül megengedett. Az evangélium hívei építhetnek iskolát, templomot, és amennyiben megfelelő anyagi alapokkal rendelkeznek, a földesúrnak kötelessége telket adni erre a célra. 1796-ban a református egyház kibérelt egy házat a Lipótvárosban, ahol október elsején megkezdődtek az istentiszteletek. Ez az állapot, bár egy-két évig kielégítő volt, nem sokáig maradhatott így: egyre inkább előtérbe került egy saját templom létrehozásának a terve. Az egyház által beadott kérvényre a városi tanács ugyan kijelölt néhány ingatlant, de ezek egyike sem bizonyult megfelelőnek. Mivel olyan helyre volt szükség, melyet mind a Pesten, mind a Budán lakó hívek könnyedén felkereshetnek, ezért a választás a „váci kapun kívül eső puszta helyre” esett, „amelyen a krajcáros játékszín vagyon”. A városi tanács azonban a kérést kénytelen volt elutasítani, mivel a szóban forgó területen német színház megépítését fontolgatta. Helyette inkább a kecskeméti kapun kívüli régi temetőhelyet ajánlotta fel. A 768 négyszögölnyi telket az egyház csak azzal a feltétellel kapta meg, hogy oda olyan épületet emel, mely mind a városnak, mind pedig az isteni szolgálatnak dicsőségére válik. Mivel az építkezésre nincs elég pénz, újabb kéréssel fordultak a városi tanácshoz: a hiányzó kőmennyiséget a kapott telek kőkerítésének anyagából kívánják pótolni. A pozitív döntés nyomán Bállá Antal elkészítette az épület tervét, melyért nemcsak, hogy nem fogadott el pénzt, hanem ő maga ajánlott fel 1000 forintot a további munkálatokra. Az egyemeletes épület, melynek földszintje az imaházból és az iskolából, a felső traktusa pedig a lelkészi lakásból és a tanácsteremből állt, 1804-ben készült el. Bár a templom alapkövét 1816. június 12-én tették le, a munka elég lassan folyt: az első istentiszteletre egészen 1830-ig kellett várni. Az avatóünnepség előtt Medárd vasárnapjára hívták meg azokat, akik részt vettek a munkálatokban. Ezen a napon nekik szólt a köszönet és az igehirdetés. Az ünnepélyes avatásról a Magyar Kurír 20. száma így emlékezet meg: „Pompás és fényes egyházi szertartásé ünneplés tartatott a múlt vasárnap, augusztus 29-én Pesten, a Református Hívek részéről, midőn a tsinos épület és tágas új templom a közönséges Isteni tiszteletre megnyittatott. Számos Fő Úri Vendégek és Egyházi Férfiak jelentek meg a díszes ünnepségre és oly temérdek sokaságú népség, hogy igen sok bé sem férhetett a templomba." w.z. A hely szelleme A hely szelleme - Ferencváros című rendezvénysorozat keretében februárban a Vathy Zsuzsa-Lázár Ervin íróházaspár látogatott el a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteménybe. A jó hangulatú beszélgetés elején szó esett arról, hogy ki milyen környezetben tud és szeret alkotni. Vathy Zsuzsa általában könyvtárakba és kávéházakba jár. Lázár Ervin viszont jobban szeret otthon dolgozni. A házaspár 13 éve él a Ferencvárosban, jelenleg ugyanabban a lakásban, ahol Benedek Marcell, író, irodalomtörténész lakott. Lázár Ervin számára egyébként is fontos ez a miliő, hiszen számos író, költő, mint például Arany János és Mikszáth Kálmán élt itt, a belváros határán. Vathy Zsuzsa mesélt egyetemi éveiről, pályájának kezdetéről, újságírói múltjáról. Az emberek egyik legfőbb szórakozása faluhelyen a mesélés, mesemondás volt. Lázár Ervin, aki Alsó-Rácegrespusztán született, beszámolt gyermekkori élményeiről, szülőfalujának hiedelemvilágáról. Az est folyamán mindkét alkotó beszélt terveiről is. Vathy Zsuzsa jelenleg egy nagyobb lélegzetű művön dolgozik. Lázár Ervin szeretne a jövőben egy, a X1X-XX. század fordulóján élt szatmári mesemondó, ami Lajos meséiből készült, válogatást átnyújtani az olvasóknak. A rendezvénysorozat következő összejövetelén március 16-án, 17 órai kezdettel Tarján Tamás irodalomtörténész beszél majd a érdeklődőknek Kaszás Gergő közreműködésével, Ferencváros irodalmi emlékhelyeiről. Winkelmayer Zoltán A művészet kedvelői március hónapban bőven láthatnak érdekes anyagokat a kis- galériákban. Kínálnak nekünk festményt, tűzzománcot, művészi üvegtárgyakat, számitógépes, sőt kortárs japán grafikát. A tűzzománc sajátos, mára igen népszerű ága az iparművészetnek. Az ötvösművészetből vált szinte önálló művészeti ággá. Műfaji határai nincsenek, készülhet belőle dombor- iű, térplasztika, ékszer stb. A tűzzománc összefoglaló név, mivel a zománc a tűz, azaz az égetés segítségével kerül az alapra, ami többnyire fém. így kapja fényes, ragyogó felületét. Ahány műalkotás, ahány művész, annyiféle anyagot használ fel az egyedivé tételéhez. A tűzzománcnak nemcsak jelene, hanem múltja is jelentős. Megtaláljuk például az egyiptomi, bizánci és a magyar művészetben. A zománcmű különböző eljárásokkal készül. Lehet beágyazott, amikor a bemélyített alapba kerül a zománc, lehet rekesz- illetve sodronyzománc, amikor előrajz alapján a díszítendő alapra kis fém szalagokat, vagy filigránsodronyt forrasztanak és az így keletkezett rekeszeket zománccal töltik ki, A beharangozó alapján üvegtárgyakban is gyönyörködhetünk. Az üvegművészet két alapvető technikája - a számtalan egy mellett - a füvás és a csiszolás. A fúvás esetében a tárgy formája a döntő. A művész, az üvegfúvó pipával adja meg az egyedi, művészi formát. Múltja az arab, és később a velencei üvegművészetben található. A másik eljárás a csiszolás, amit gyorsforgású, kemény anyagból készült koronggal végeznek. Ennek a korai megjelenése a bizánci művészetre nyúlik Galériák... vissza. Most biedermeier üveg bemutatását ígérik nekünk. Különlegességnek ígérkezik a számítógépes-grafika, melynek múltját hiába is keresnénk és a kortárs japán grafika bemutatkozása. A japán művészet egyik kiemelkedő műfaja a fametszet volt, ami a XVII. században a virágkorát élte. A japán művészet történetét nem lehet európai stílusfogalmakkal végigkísérni, de az utóbbi századokban kölcsönhatás alakult ki közöttük. Európában gyűjteni kezdték az egzotikus műveket, japánban viszont a tradicionális művészet mellett létrejöttek a „nyugati” stílust követő irányzatok is. Az előzetes ígéret szerint mos megláthatjuk, hogy mára mi alakult ki a japán grafikában. RÁDAY GALÉRIA Ráday utca 8. Tel.: 218 1008 Nyitva hétfőtől péntekig 12-18 között. Március 27-éig 15 órakor nyílik „Ahol a pillanat fészket rak” címmel Lauk György grafikus és festőművész és Nyers Csaba „Honfoglaláskori leletek napjaink viseletében” című kiállítása. A megnyitó napján március 31-én ételkóstoló: „Eleink ősi gabonájából mézes, gyümölcsös, búzadara gömböc” ÚJSZECESSZIÓ GALÉRIA ES ANTIKVITÁS Ráday utca 14. Tel.: 216-78-17 Nyitva hétfőtől péntekijg 12-18.30 között, illetve előzetes bejelentkezés esetén más időpontokban is. Február 28-ától „A színek vonzása a művészi üveg tükrében” Szecessziós, antik és kortárs üvegek kiállítása és vásár. A kiállításon látható Sovánka István, Giergl Henrik Lotz, biedermeier poharak és más kvalitásos üvegtárgyak: díszüvegek, vázák, emlékpoharak. Kortárs művészi üvegek Smetana Ágnes, Borkovics Péter, Horváth Márton és fiatal pályakezdők munkáiból. Március 31-én 18 órakor Hlatki Katalin textil tervező művész kiállításának megnyitója. GALÉRIA IX. Ráday utca 27. Február 23-ától van nyitva Tolnay Imre „Felnőtt játékok" című grafikai kiállítása. Március 16-tól Hantos Károly számítógépes grafikái láthatók. Március 28-án 17 órakor kortárs japán grafikusok kiállítását nyitja meg Demszky Gábor. ERLIN GALÉRIA Ráday utca 49. Tel.: 216-52-80 Nyitva hétfőtől péntekig 10.00-18.00 óra között Március 31-én 19 órakor Jovián György festőművész kiállításának megnyitása. dobrovits OTP TeleBANK: 3-666-666 , OTP HáziB@NK : www.otpbank.hu
