Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2001. március / 3. szám

Önkormányzat Folytatódik a fellendülés Lakos Imre, a rehabilitációt bonyo­lító Sem IX. részvénytársaság új igazgatója szerint még sehol Budapesten, de tán még az ország­ban sem készült olyan magas szintű városfejlesztési koncepció, mint ami­lyet Ferencváros készített a következő tíz évre. A terv, a helyi hatalom elszántsága, melyet bizonyí­tott az elmúlt tíz esztendőben és a rehabilitáció kialakult mechaniz­musa garancia arra, hogy a fel­lendülés a következő tíz évben is folytatódik. — Ferencváros utcáin járva-kelve a laikus ámul-bámul, hogy miképpen lehet­séges ekkora léptékekben megújítani egész városrészeket, honnan van ehhez tőke, és máshol, ahol a problémák természete ugyanilyen (lepattant házak, háztömbök, utcák és városrészek a maguk szociális problémáival) miért nem láthatni hasonló méretű rehabilitációt. — Tény, hogy a rehabilitáció ferenc­városi sikertörténetté vált, melyhez hason­lót nemigen látni azokban a kerületekben, melyek hasonló adottságokkal és prob­lémákkal rendelkeznek. Mindenekelőtt talán azért, mert azt a szívós és kitartó munkát, azt az egységes akaratot máshol nem sikerült ilyen hosszú távon és napról- napra fenntartani és megújítani, amit itt, ahol nyolc éven át elhivatottság­gal és foggal- körömmel haj­tották előre ezt a folyamatot. Ez az alapfeltétel, mert a rehabilitá­ció feladata tipikusan olyan feladat, ami nem egy ciklusra szól. Ma Magyarországon nem nagyon divat azt mon­dani, hogy én a következő nyolc­tíz évre tervezek. Az elmúlt nyolc esztendőben tehát mindenki szívósan küzdött azért, hogy ez a folyamat ne akadjon meg. Ez önmagában nem magyarázza a rehabilitáció sikerét. Nyilván más, hasonló adottságú kerületekben is megvan a jó szándék. Melyek azok a tulajdoni és gazdasági keretfeltételek, amelyek Lakos Imre építőgépész mérnöki és közgazdasági végzettséggel ren­delkezik, bő 15 évet dolgozott építői­pari, gépipari vállalkozások és beruházások irányításában. 1990-94 között a XI. kerületi önkor­mányzat alpolgármestere, ahol a gazdálkodás, beruházások és a város- fejlesztés felügyeletét látja el. 1995-99 között a Sportlétesítmények Részvénytársaság elnök-vezérigaz­gatója. 2000 novemberétől a SEM IX. elnök­vezérigazgatója. „Amikor a rehabilitáció elindult, nagyon sokan szkeptikusak voltak. Ki az, aki egy ilyen környékre akarja elkölteni a pénzét?” — A folyamat sikerének másik eleme, hogy Ferencváros deklarálta: komplexen, összefüggő kölcsönös befektetésként kezeli az egész rehabilitációt. Ez röviden annyit jelent, hogy az önkormányzat egyfelől előkészíti és értékesíti a magántőke számára a telkek egy részét, másfelől felújítja a tulajdonában maradó ingat­lanokat és parkosít, azaz a befektetők nem­csak egy-egy magántulajdonba kerülő elszigetelt épületben gondolkodhatnak, hanem az egész kontextusban. Abban a tudatban, hogy az önkormányzat az építkezéssel párhuzamosan saját erőből felújítja a tulajdonában maradó ingat­lanokat, kialakítja a közterületeket, valamint parkosítja mindazt, ami az új épületeket körülveszi. Ennek az aránya lee­gyszerűsítve úgy volt jellemezhető, hogy egy forint önkormányzati befektetésre két forint magántőke jut. Végül nagy volt az önkormányzati kötelezettségvállalás nagyságrendje is: a helyi hatalom a szabad pénzeszközeiből amit csak lehfetett, a reha­bilitációba forgatott be, ügyesen pályázva közben a fővárosi pénzekre is. — Hogyan akarják fokozottabb részvételre bírni a magántőkét? — Amikor a rehabilitáció elindult, nagy­on sokan szkeptikusak voltak. Ki az, aki egy ilyen környékre akarja elkölteni a pénzét? Kínálati piac volt, ami mára gyök­eresen megváltozott: keresleti piaccá vált, azaz jóval nagyobb az igény az önkor­mányzati ingatlanok iránt, mint eddig bár­lehetőséget teremtettek erre a nagymérvű beruházásra? — A koncepció lényeges eleme volt, hogy végig meg tudott maradni az önkor­mányzati irányítás, az a törekvés, hogy nem ■' szabad minden áron értékesíteni a laká­sokat. így nem alakultak ki azok a bonyo­dalmas tulajdonviszonyok, melyek másutt megnehezítik a probléma egységes kezelését. Ilyen keretek között a magántőke is jól érzi magát, mert ez az önkormányzati garancia a befektetők számára biztosítékot, stabil viszonyokat jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents