Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001. február / 2. szám
stb. - növekedhet), ezért a Főtáv-Komfort Kft. keretmegállapodást kötött az OTP-Bankkal, a Lakástakarékpénztárral, valamint a Főtáv által létrehozott garanciaalappal. Ezzel gyorsított, kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget biztosítanak a lakóközösségek tagjai számára az átalakítások elvégzéséhez. A kft. ügyvezetői, Antal Attila és Giczi István közlése szerint az átalakítások ösztönzésében, a támogatások körének bővítésében szeretnének együttműködni az önkormányzattal és részönkormányzattal, hogy a következő években kiírásra kerülő társas- ház-felúj ítási pályázatokon kiemelt támogatást kaphassanak a fűtési rendszerüket felújítani szándékozó lakóközösségek. Azoknak a fogyasztóknak a támogatására pedig, akik bár a közüzemi - így a távhő - számlájukat rendszeresen fizetik, de az átalakítás költségeiből rájuk eső önrész kifizetését nem tudják már vállalni, alapítványt kívánnak létrehozni. Ennek működtetésében az ön- kormányzatra is számítanak, hiszen az átalakítás után fizetendő kisebb ffitésszámlák az ilyen célra eddig fordított szociális támogatás csökkenését is lehetővé tehetik. Emlékeztettek arra is, hogy a Gazdasági Minisztérium által az Energiatakarékossági Program keretében meghirdetett pályázatok idén is élnek. Többek között az is, amelyik a távhővel ellátott lakások úgynevezett fogyasztó oldali fütés-melegvízellátási berendezéseinek korszerűsítését támogatja. A kft. szakemberei szívesen nyújtanak segítséget a pályázaton való eredményes részvételhez. A szükséges űrlapok is beszerezhetők Üllői út 243. szám alatti irodájukban. Kik laknak a lakótelepen? A József Attila-lakótelep építésébe 1957-ben kezdtek. Az Üllői út-Ecseri út-Epreserdő sor-Távíró utca által körülölelt 90 hektáros területen összesen 217 épületet emeltek. 142 tanácsi, 12 szövetkezeti és 1 OTP öröklakásos házat építettek. Több mint hétezer lakás, 300 ezer négyzetméter park, 200 ezer négyzetméternyi burkolt út és járda, 68 km víz-, gáz- és távfütésvezeték dicsérte a tervezők és kivitelezők kezét. Az építkezések nagyjából 1967-ig tartottak, de az Üllői úti úgynevezett „kislakások’ helyén (pl. Üllői út 179.) még 1976-1980 között is adtak át otthonokat. A Napfény utcában 1980-ban készült el öt kockaház a félkészházakció keretében. Az építő szövetkezet által átadott épületben öt fővárosi vállalat végezte a belső munkálatokat, mivel a lakókat saját dolgozói közül jelölhette ki. „Száz munkáscsalád jutott új otthonhoz” - írták (1) meg a hírt a lapok. Ezekkel a „szórvány-építkezésekkel” alakult ki a lakótelep mai képe. A nagy munkálatok lezárultáig több szociológiai felmérés is készült, az akkor Üllői úti lakótelepnek nevezett terület ferencvárosi szakaszán. (Mai nevét egy 1960-ban kiírt pályázaton kapta a lakótelep, az akkori lakók szavazatai alapján). Azért állt a kezdetektől az érdeklődés homlokterében, mert ez volt az első lakótelep, amelyet tízezer főnél nagyobb lélekszámra terveztek. A felmérésekből árnyalt képet alkothatunk a lakótelep első évtizedeiről. Tudjuk például, hogy 1967-ben a lakótelepen élő családfők 42,2 %-a 40 év alatti volt, s mindössze 7,4 %-uk volt nyugdíjas korú. A BUVÁT1 reprezentatív felméréséből (1974) azt is megtudhatjuk, hogy az új beköltözésekkel tovább fiatalodott a lakótelep. Az akkori mérések szerint már 55%-a volt az itt lakóknak 40 év alatti. Azt is, hogy száz családra 140 gyermek jutott ekkor. 1969-ben egy - a helyi könyvtár gyermekolvasóiról megjelent - tanulmányból tudjuk: közel háromezer (2967) 6-14 éves diák tanult a négy általános iskola valamelyikében. (Budapesti csúcsot állítottak be: 51,8 %-uk volt - szemben a fővárosi 29,8%-os átlaggal - kölcsönkönyvtári tag). Az itt otthonhoz jutók 61,6 %-a volt korábban már más lakásban főbérlő. Itt ugyanis, elsőként a lakótelepek közül (de alighanem utoljára is) több lépcsős rendszert alkalmaztak, hogy „a lakótelepre olyanok kerüljenek, akik meg is tudják becsülni az új lakást”. Készült kimutatás a helybeliek iskolai végzettségéről és munkakörükről is. 1967-ben a családfők 21,4 %-ának nem volt befejezett 8 osztálya. (Mielőtt szömyülködnénk: a fővárosban akkoriban 48,2 % volt ez az arány). Nyolc osztályt végzett 35,5 %, érettségivel rendelkezett 26,1 %, főiskolai vagy egyetemi diplomája pedig 17 %-nak volt (ez utóbbi több mint duplája a fővárosi átlagnak, az összes budapesti lakóövezet közül itt volt a legmagasabb). Segédmunkásként dolgozott a családfők 2,5%-a, betanított és szakmunkás volt 40,4 %, alkalmazott 24,2 % értelmiségi 24,9 %, a többiek nyugdíjasok voltak. 1967-ben afféle közvélemény-kutatásra is sor került, amely kiderítette: lakók 50 %-a nagyon szeret itt élni, 39 %-a „elég jól érzi itt magát”, 6 %-a „nem tudta még megszokni a környezetet” és mindössze 5 % volt az, aki nem szeretett a lakótelepen élni. Mai szemmel különösen érdekes, hogy mit éreztek rossznak, vagy kevéssé jónak az akkoriak. 29,3 %-uk panaszkodott a rossz levegőre, 27,2 %-uk a közlekedési hiányosságokra, 7,2 %-uk pedig városképi szempontokat emlegetett. A lakótelep társadalmi összetétel okozott rossz érzést a megkérdezettek 6 %-ának, a forgalom és zajártalom 4,4 %-uknak, a belső városrészektől való távolság 1,7 %- nak jelentett gondot. Pontos hangulatfestő az a válasz, amit arra a kérdésre adtak: miként értékelik a lakótelepet. Budapest legjobb városrészének tartotta 5 %, a jobbak közé tartozónak 80 %, legrosszabbnak senki se, a rosszabbak közé tartozónak 2 %. A válaszadók 65 %-a nyilatkozott úgy, hogy ismerőseik közül többen is szívesen költöznének erre a lakótelepre. A tágas terek, gazdag és gondozott növényzet miatt a József Attila-lakótelep már a hetvenes évek végétől mintalakótelepnek számított. A metró átadása (amelynek több megállója is érinti a lakótelepet) még népszerűbbé tette. Az 1980-as évek derekára megváltozott a lakótelep népességi arculata. A kezdetektől itt lakók megöregedtek, a gyerekek elköltöztek. 1994-ben mintegy 60%-ra becsülték a helyi lakónépességben a nyugdíjasok arányát. Az 1988- 89-ben megkezdett lakásprivatizáció következtében előbb lassan, az utóbbi években aztán egyre látványosabban újra megindult a fiatal családok beköltözése. Ma már sokkal több a kisgyerekes család is, bár a lakótelepre lebontott pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. Míg 1999-ben egy kérdőíves felmérésen a válaszadók közül 8 %-kal többen érezték úgy, hogy öregedik a lakótelep, 2000-ben már mindössze csak 1 %-kal maradtak le tőlük azok, akik úgy vélik, hogy fiatalodik. Talán a mostani népszámlálás után erről is tényszerű adataink lesznek. Hegedűs Sándor Akik igazán ismerik, valamennyien igénybe veszik ÁLLÁSHIRDETÉS A Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Jegyzője (1092. Budapest IX., Bakáts tér 14.) Munkatársakat keres az alábbi munkakörök betöltésére: KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐR:- szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettség,- pénzügyi igazgatásban szerzett 5 éves szakmai gyakorlat ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ÜGYINTÉZŐ:- építő- vagy építészmérnök, üzemmérnök képesítéssel ÚT-PARK-KÖZTERÜLET CSOPORTVEZETŐ:- felsőfokú műszaki végzettséggel MŰSZAKI ÜGYINTÉZŐ: - felsőfokú műszaki végzettséggel További alkalmazási feltétel: büntetlen előélet, szakmai gyakorlat előnyt jelent. Bérezés a köztisztviselői törvény szerint. Az állások 2001. január 1-jétől tölthetők be. Jelentkezés és további információ Kirimi Katalin személyügyi vezetőnél a 217-1216-os telefonszámon.
