Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001. november / 11. szám
Ferencváros 90 éves a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium 1996-ban ünnepelték az iskola fennállásának 85. évfordulóját, ekkorra elkészültek az épület teljes felújításával. Az eltelt öt év alatt berendezték és három kisebb, egy nagyobb számítógépes termet alakítottak ki benne. Ezeket megpályázott pénzekből sikerült megvalósítani. Korábban például a Decentralizált Szakképzési Alaptól nyertek el 18 millió forintot és még kicsomagolásra várnak azok a új gépek, melyeket a legutóbb megnyert 5,8 millióból vásároltak. Természetesen a tanári, a titkári és az igazgatói szobák is korszerű számítógéppel felszereltek, ugyanígy a könyvtár is. Az utóbbiban lévő gépeket korlátozás nélkül használhatják a diákok - internetezésre is a szaktermekben lévőket csak tanórák alatt vagy engedéllyel. Dobrovíts Orsolya Az intézmény legnagyobb problémája, hogy nehéz a színvonalas tanári gárdát megtartani. Egyik módszerük az, hogy az iskola az oktatók szakmai előmenetelét támogatja. Épp a mostani ünnepélyen adják át a pedagógusoknak a tanácsosi, illetve a főtanácsosi címeket. Az állandó gárdán kívül óraadóként ötödéves egyetemistákat is foglalkoztatnak. A lehetőségekhez képest igyekeznek a lehető legtöbb juttatást biztosítani a kollégáknak. Bár az iskola 1995 óta gimnázium is, a gyakorlatban egyelőre nem indítanak gimnáziumi osztályt. Úgy ítélik meg, hogy sok a jó gimnázium, ők viszont a közgazdasági szakközépiskolák között vívtak ki rangot. Legfőbb törekvésük, hogy az innen kikerült diákok az itt kapott képzettséggel álláshoz jussanak. Ennek érdekében 1998- tól az érettségizettek tovább folytathatják V. éven a tanulmányaikat. Ok már „kész üzletemberek”, akik a tanirodán begyakorolják az üzleti élet fortélyait. Már öltözékük is többnyire öltöny, nyakkendő, illetve kosztüm, hogy az elhelyezkedéskor a protokolláris követelményeknek is megfeleljenek. Mivel az elméleti oktatás mellett szükség van a gyakorlati képzésre, az ötödévesek helyben, a gyakorló irodában szimulálják egy valós cég működésének teljes folyamatát. Folytatás a 16. oldalon TELEKI BLANKA Teleki Blanka 1806-ban született Hosz- szúfalván, ahol a kastély címerében apjának, Teleki Imre grófnak latin nyelven a következő ars poeticája állt: „Jól él, aki rejtve él”. Messze esett az alma a fájától, legalábbis Blanka közéleti szereplését tekintve. A gróf valóban zárkózottan élt, barátokat nem fogadott. A gyermekek (Blanka, Emma és Miksa) nevelésében csak az vehetett részt, akinek a tudása megfelelt a művelt gróf számára, ilyet viszont keveset talált. A zárkózott életből (az apa eredeti célját tekintve azért, hogy lányát férjhez adja) nagynéniéhez, anyja nővéréhez, Brunszvik Teréz grófnőhöz kerül Martonvásárra, majd Pestre. Sikeres festészeti és szobrászati tanulmányokat is folytat, de legnagyobb hatással mégiscsak a kisdedóvót alapító Teréz lesz rá. Teleki Imre feladja a „feministákkal” vívott harcát, belenyugszik, hogy lányai világot látnak. Brunszvik Terézzel először Pozsonyba utaznak, ahol a karzatról az országgyűlési beszédek beavatják őket a politika rejtelmeibe. Drezda és München meglátogatása után Párizsba érkeznek. Itt ismerkednek meg de Gerando báróval, a híres pedagógussal. A báró fiához Teleki Emma, Blanka húga feleségül is megy. Blanka itthon a nagynéni szellemi hatására elhatározza, hogy maga is leánynevelő intézetet nyit főúri leányok számára, amihez apjától még pénzt is kap. Az első évben 1846-ban egyetlen növendékük Deák Ferenc keresztlánya, de a következő évben az ismertté váló intézménybe már tizenegyen iratkoznak be. Magyart és történelmet Fejér Pál, azaz Vasvári Pál „márciusi ifjú” tanít, akit aztán a történelem vihara elszólít az iskolából. Az ifjú tanár Blankát is bátorítja, s a főnemesi származású lány részt is vesz az 1848-49-es eseményekben. Olyannyira, hogy amikor a kormány menekülni kényszerül Pestről, Blanka is velük tart Debrecenbe. Itt Vasvári Pál, aki szabad- csapatot szervezett, Teleki Blankát kéri fel zászlóanyának. A világosi fegyverletétel után barátnőjével, Leöwey Klárával a pálfalvi kastélyban bujdosó menekülteket rejtegetnek. 1851-ben házkutatást tartanak náluk és elkobozzák készülő könyvének kéziratát, valamint az előkerült Kossuth- bankókat. Fél év múlva Pesten bebör- tönzik őt is és Leöwey Klárát is. Két év múlva hozzák meg az ítéletet. Teleki Blanka tíz évet kap felségárulásért és Kossuth-bankó rejtegetéséért. Jó pár évet Kufsteinben, egy évet Laibachban tölt, majd 1857-ben kiengedik. Szabadulása után is figyelik és nehezen jut útlevélhez. Végül sikerül elutaznia Párizsba húgához, nem sokkal érkezése után megbetegszik és 1862 októberében meghal. Dobrovíts O. Ferencváros 15 2001. november