Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2001. november / 11. szám

Ferencváros 90 éves a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium 1996-ban ünnepelték az iskola fennállásának 85. évfordulóját, ekkorra elkészültek az épület teljes felújításával. Az eltelt öt év alatt berendezték és három kisebb, egy nagyobb számítógépes termet alakítottak ki benne. Ezeket megpályázott pénzekből sikerült megvalósítani. Korábban például a Decentralizált Szakképzési Alaptól nyer­tek el 18 millió forintot és még kicsomagolásra várnak azok a új gépek, melyeket a legutóbb megnyert 5,8 millióból vásároltak. Természetesen a tanári, a titkári és az igazgatói szobák is korszerű számítógéppel felszereltek, ugyanígy a könyvtár is. Az utóbbiban lévő gépeket korlátozás nélkül használhatják a diákok - internetezésre is a szaktermekben lévőket csak tanórák alatt vagy engedéllyel. Dobrovíts Orsolya Az intézmény legnagyobb problémá­ja, hogy nehéz a színvonalas tanári gárdát megtartani. Egyik módszerük az, hogy az iskola az oktatók szakmai előmenetelét támogatja. Épp a mosta­ni ünnepélyen adják át a pedagógu­soknak a tanácsosi, illetve a főtaná­csosi címeket. Az állandó gárdán kí­vül óraadóként ötödéves egyetemistá­kat is foglalkoztatnak. A lehetőségek­hez képest igyekeznek a lehető leg­több juttatást biztosítani a kollégák­nak. Bár az iskola 1995 óta gimnázium is, a gyakorlatban egyelőre nem indí­tanak gimnáziumi osztályt. Úgy ítélik meg, hogy sok a jó gimnázium, ők vi­szont a közgazdasági szakközépisko­lák között vívtak ki rangot. Legfőbb törekvésük, hogy az innen kikerült di­ákok az itt kapott képzettséggel állás­hoz jussanak. Ennek érdekében 1998- tól az érettségizettek tovább folytat­hatják V. éven a tanulmányaikat. Ok már „kész üzletemberek”, akik a tan­irodán begyakorolják az üzleti élet fortélyait. Már öltözékük is többnyire öltöny, nyakkendő, illetve kosztüm, hogy az elhelyezkedéskor a protokol­láris követelményeknek is megfelelje­nek. Mivel az elméleti oktatás mellett szükség van a gyakorlati képzésre, az ötödévesek helyben, a gyakorló irodá­ban szimulálják egy valós cég műkö­désének teljes folyamatát. Folytatás a 16. oldalon TELEKI BLANKA Teleki Blanka 1806-ban született Hosz- szúfalván, ahol a kastély címerében apjá­nak, Teleki Imre grófnak latin nyelven a következő ars poeticája állt: „Jól él, aki rejtve él”. Messze esett az alma a fájától, leg­alábbis Blanka közéleti szereplését te­kintve. A gróf valóban zárkózottan élt, barátokat nem fogadott. A gyermekek (Blanka, Emma és Miksa) nevelésében csak az vehetett részt, akinek a tudása megfelelt a művelt gróf számára, ilyet viszont keveset talált. A zárkózott életből (az apa eredeti cél­ját tekintve azért, hogy lányát férjhez ad­ja) nagynéniéhez, anyja nővéréhez, Brunszvik Teréz grófnőhöz kerül Martonvásárra, majd Pestre. Sikeres fes­tészeti és szobrászati tanulmányokat is folytat, de legnagyobb hatással mégis­csak a kisdedóvót alapító Teréz lesz rá. Teleki Imre feladja a „feministákkal” ví­vott harcát, belenyugszik, hogy lányai világot látnak. Brunszvik Terézzel elő­ször Pozsonyba utaznak, ahol a karzatról az országgyűlési beszédek beavatják őket a politika rejtelmeibe. Drezda és München meglátogatása után Párizsba érkeznek. Itt ismerkednek meg de Gerando báróval, a híres pedagógussal. A báró fiához Teleki Emma, Blanka hú­ga feleségül is megy. Blanka itthon a nagynéni szellemi ha­tására elhatározza, hogy maga is leány­nevelő intézetet nyit főúri leányok szá­mára, amihez apjától még pénzt is kap. Az első évben 1846-ban egyetlen növen­dékük Deák Ferenc keresztlánya, de a következő évben az ismertté váló intéz­ménybe már tizenegyen iratkoznak be. Magyart és történelmet Fejér Pál, azaz Vasvári Pál „márciusi ifjú” tanít, akit az­tán a történelem vihara elszólít az iskolá­ból. Az ifjú tanár Blankát is bátorítja, s a főnemesi származású lány részt is vesz az 1848-49-es eseményekben. Olyannyi­ra, hogy amikor a kormány menekülni kényszerül Pestről, Blanka is velük tart Debrecenbe. Itt Vasvári Pál, aki szabad- csapatot szervezett, Teleki Blankát kéri fel zászlóanyának. A világosi fegyverletétel után barát­nőjével, Leöwey Klárával a pálfalvi kas­télyban bujdosó menekülteket rejteget­nek. 1851-ben házkutatást tartanak ná­luk és elkobozzák készülő könyvének kéziratát, valamint az előkerült Kossuth- bankókat. Fél év múlva Pesten bebör- tönzik őt is és Leöwey Klárát is. Két év múlva hozzák meg az ítéletet. Teleki Blanka tíz évet kap felségárulásért és Kossuth-bankó rejtegetéséért. Jó pár évet Kufsteinben, egy évet Laibachban tölt, majd 1857-ben kiengedik. Szabadu­lása után is figyelik és nehezen jut útle­vélhez. Végül sikerül elutaznia Párizsba húgához, nem sokkal érkezése után megbetegszik és 1862 októberében meghal. Dobrovíts O. Ferencváros 15 2001. november

Next

/
Thumbnails
Contents