Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001. november / 11. szám
Egészségügy A fertőzések megelőzhetők! Minden család életében a hétköznapok során is számos alkalommal merülhetnek fel kérdések a védőoltásokkal kapcsolatban. Nézzük most át a védőoltások főbb jellemzőit! A védőoltás olyan orvosi beavatkozás, amellyel a szervezet védekezőképességét alakítjuk ki, ill. növeljük valamilyen fertőzéssel szemben. Az egyes vakcinák minden esetben jól meghatározott kórokozó ill. egyszerre beadott többféle oltás, vagy kombinált vakcinák esetén; kórokozók ellen irányulnak. Léteznek olyan oltások, mellyel egy előzőleg beadott oltást erősítünk meg, ezek az ún. emlékeztető (booster) védőoltások. Beszélhetünk életkorhoz kötött, kötelező oltásokról, és ajánlott, további valamilyen megbetegedési veszély elhárítását célzó, és nemzetközi utazásokhoz szükséges védőoltásokról. Az aktív védőoltások esetében a védelemhez szükséges ellenanyagok termelődését igyekszünk kiváltani, a passzív védőoltások esetében magát az ellenanyagot juttatjuk a szervezetbe, és ettől várunk védelmet. Az ismétlődő, ún. emlékeztető oltásokkal az immunmemóriát erősítve tartósab- ban lehet a védelemre számítani. A védőoltások beadását követhetik panaszok, melyek oltási reakciók vagy oltási szövődmények lehetnek. Az oltási reakciók a szakmai tapasztalat alapján 48-72 órán belül nagy többségében elmúló panaszok, például a láz, fájdalom, ill. a beadás helyén megjelenő duzzanat vagy bőrpír. Kivételesen ritkán fordul elő az oltási szövődmény, mely abból adódhat, hogy a védőoltást kapott szervezet az oltóanyagra az általánostól eltérően reagál. Az Országos Epidemiológiai Központ évről évre Módszertani levelet ad ki, mely hagyományosan az Egészségügyi Közlöny januári, első számában jelenik meg. A Módszertani levél tartalmazza az aktuális évben minden gyermek számára életkorhoz kötötten előírt, térítésmentesen biztosított védőoltások listáját és rendjét. Emellett tartalmazza az egyéb, bizonyos esetekben, vagy választás alapján adható hazánkban forgalmazott vakcinák leírását is. A jelenlegi hazai gyakorlat az, hogy az alapoltásokat a csecsemő- és kisgyermek- korban a házi gyermekorvos adja be, míg az iskoláskor oltásait a tanulók az iskolaorvostól kapják. Az ajánlott oltásokat mindenkinek a háziorvossal kell megbeszélni. Az ajánlott védőoltások között szerepel a hepatitis A és a B vírusfertőzés elleni oltás, a kullancsok terjesztette vírusos agy- velőgyulladás elleni védőoltás, és az influenza vírus elleni, ill. a pneumococcus baktérium elleni védőoltás. Ismerkedjünk most meg azzal, hogy mit okozhat a pneumococcus baktérium fertőzése! Különösen ősszel gyakori ez a fertőzés, amikor a légúti fertőzések egyébként is többször fordulnak elő. Jó felkészülnünk erre az időszakra, hiszen ezek a fertőzések nemcsak átmeneti kellemetlenségeket okoznak, hanem komoly következményekkel is járhatnak. A légúti vírusfertőzések - így az influenza - leggyakoribb szövődménye, a bakteriális felülfertőződés, és ennek következménye a tüdőgyulladás. A tüdőgyulladásban elhunytak mintegy 2/3-ánál a Pneumococcus nevű baktérium a fertőzés oka. Az Országos Epidemiológiai Központ becslése szerint hazánkban évente kb. 2000 - főleg beteg vagy idős - ember esik a súlyos pneumococcus fertőzések áldozatául. Ez a szám többszöröse annak, mint ahányan a többi védőoltással megelőzhető fertőző betegségben ma Magyarországon meghalnak. Hosszú ideig ezen betegségek kezelésében a penicillin biztonságos gyógymódot jelentett. Sajnos a ‘80-as évek óta a kórokozó olyan ellenálló típusai terjedtek el, amelyeket nem lehet elpusztítani sem penicillinnel, sem az orvosi gyakorlatban gyakrabban használt más antibiotikumokkal. Ezért a megelőzés ismét előtérbe került. A peumococcus betegség ellen védelmet nyújtó védőoltást nálunk gyakran az influenza elleni oltásokkal kapcsolják ösz- sze, ami optimális, mert a két védőoltás egy időben is beadható. A légúti vírusfertőzések így az influenza - leggyakoribb szövődménye, a bakteriál s felülfertőződés, és ennek következménye a tüdőgyulladás. A Pneumoccus betegség ellen védőoltást azonban egész évben, az influenza oltástól függetlenül is, lehet kérni a háziorvostól. Mit kell tudnunk a Pneumococcus fertőzésről?- A betegség cseppfertőzés utján terjed, éppen ezért bárki könnyen megkaphatja.- A fejlett országokban a Pneumococcus okozta betegségekben többen halnak meg, mint az összes többi védőoltással megelőzhető fertőző betegségben együttvéve. Becslések szerint Magyarországon naponta 5-6 személy veszti életét pneumococcus fertőzés következtében.- A Pneumococcus leggyakrabban tüdőgyulladást, vérmérgezést, agyhártyagyulladást és középfülgyulladást okoz.- Ha a baktérium bejut a véráramban, az idős betegek 20-80 %-ánál ez halált is okozhat.- Különösen veszélyeztettek az idősek, a krónikus betegek, az immunrendszeri megbetegedésben szenvedők, a krónikus tüdőbetegségben szenvedők, a cukorbetegek, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, a májbetegek, és a lépirtottak.- Veszélyeztető tényezőnek számít a környezet is. Az idősek otthonában lakók védőoltása ajánlható, mivel a baktériumot tünetmentesen hordozók megfertőzhetik a környezetükben élőket. Úgy becsülhető, hogy Magyarországon a veszélyeztetettek mintegy 5 százaléka kapta meg eddig a védőoltást. Az Amerikai Egyesült Államokban 2000-re azt a célt tűzték ki, hogy a veszélyeztetettek 60 %-a, 2010-re 90 %-a kapja meg a Pneumococcus elleni védőoltást. Hazánkban a szakemberek évek óta ajánlják az idősek és a beteg emberek pneumococcus és influenza elleni védőoltását, mert így jelentősen csökkenthető lenne a Pneumococcus és az influenza vírus okozta megbetegedések és halálozások száma. HÍREK Műhibaperek Nyolcvanöt millió forintot ad a főváros a kórházaknak kártérítésre. A főpolgármesteri kabinet legutóbbi ülésén kialakította álláspontját arról, hogy milyen mértékben vállalja át az általa fenntartott egészségügyi intézményeket terhelő, az 1993 előtt indult műhibaperek kártérítési költségeit. (1993 óta az intézmények már rendelkeznek felelősségbiztosítással.) A kártérítési összegek önkormányzati átvállalására azért van szükség, hogy az egyébként is szűkös anyagi lehetőségek közé szorított kórházakban ne csökkenjen a betegellátás színvonala. A kabinet elfogadta, hogy a Fővárosi Önkormányzat jövő évi költségvetésében 70 millió forintot, 2003- ban pedig további 15 millió forintot biztosítson a kártérítési összegek fedezetére. Novembertől újra ingyenes a fogtömés Az egészségügyi tárca tájékoztatása szerint novembertől bővül a terítésmentesen igénybe vehető fogászati kezelések köre. Az egészségbiztosítóval szerződött fogorvosi rendelőben ingyenessé válnak a fogmegtartó kezelések, azaz a tömés, a gyökérkezelés is. Módosítják a táppénzszámítási szabályokat is. így a jövőben például az egyösszegű nagyobb munkabér jellegű kifizetéseket (végkielégítést, titoktartási díjat) már nem lehet teljes mértékben figyelembe venni a táppénz kiszámításánál. Az ilyen juttatásokat arányosítják, azaz annyi évre elosztva számítják bele a táppénzalapba, ahány évet az illető az adott munkahelyen eltöltött. (DeákPress) Ferencváros
