Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2001. október / 10. szám

Háttér Jönnek a befektetők Kiszűrik az ingatlanspekulánsokat Kleer A Középső-Ferencvárosban töretlenül folytatódik a tömbrehabllitácló, mintegy harminc helyen folyik építkezés és tucat­nyi újabb építési engedélykérelem van elbírálás alatt. Milyen jellegű épületek készülnek és ml a befektetők folyamatos érdeklődésének oka - kérdeztük Lakos Imrét, a rehabilitációt lebonyolító SEM IX. Rt. vezérigazgatóját.- Az utóbbi hónapokban megjelent szak­mai vélekedések szerint pang a budapesti ingatlanpiac, nincs kereslet. Szerencsére a Ferencvárosban ez nem tapasztalható. Vál­tozatlanul nagy a befektetői érdeklődés a tömbrehabilitáció iránt. Meglepően sokan eleget tettek a szokatlanul szigorú pályáza­ti előírásainknak. Az erős versenyhelyzetnek köszönhető, hogy jó árakon értékesítettük ingatlanjain­kat. A képviselőtestület által meghatározott minimumárak közel kétszeresét sikerült el­érni. összesen mintegy egymilliárd forint értékű adásvételi szerződést kötöttünk ed­dig ebben az évben.- Milyenek voltak pályázati feltételek?- Egy tavaly elfogadott önkormányzati rendelet alapján alapvetően új pályáztatási rendszert dolgoztunk ki. Ennek lényege az a törekvés, hogy kiszűijük a spekulánsokat, az ingatlanközvetítőket, és csak a komoly beruházási szándékú vevőknek értékesí­tünk ingatlant. Előírjuk az építési engedély- kérelmek beadási határidejét, a beruházás elkezdésének és a használatbavételi enge­dély megszerzésének időpontjait, visszavá­sárlási jogot kötöttünk ki, ha mégsem telje­sülnének a szerződésben foglaltak. Elide­genítési tilalmat, illetve visszavásárlási jo­got jegyeztetünk be az ingatlanokra biztosí­tékként. Hangsúlyos szempont volt a dön­téseinknél, hogy megfelelő referenciákkal rendelkező vevőkkel szerződjünk.- Kik a befektetők?- A hazai cégek mellett izraeli, német, görög, amerikai befektetők is építtetnek a Ferencvárosban. Új jelenség, hogy nagy miskolci, debreceni, kecskeméti, pécsi épí­tőipari cégek jelentek meg. Többen közü­lük az épülő lakások 60-70 százalékát elő­re értékesítették saját érdekszférájukban, vidéken. Sok az olyan vevő, aki második lakásként vagy egyetemista gyerekeinek vásárolt lakást. Tapasztaljuk azt is, hogy a nagy beruházási kedv, a verseny arra kész­teti a beruházókat, hogy egyedi tervek alap­ján igényes kivitelezést valósítsanak meg, és a lakások széles választékát kínálják.- Milyen értékűek lehetnek a beruhá­zások?- Az idei egymilliárdos nagyságrendű ingatlanértékesítés további körülbelül tíz milliárdos tőkét mozgat meg. Ehhez adódik hozzá az önkormányzat által a közterületi beruházásokra a felújításokra és a lakáski­váltásokra fordított összeg. A rehabilitácó tíz éve alatt eddig mintegy ezer lakás épült, és folyamatban van jelen­leg további 800-1000 építése. A most érté­kesített ingatlanokon az elkövetkező 2-3 évben újabb 600 lakás készül el. Ezek az adatok országos szinten is egyedülállóak.- Mi a magyarázat arra, hogy éppen a Ferencvárost kedvelték meg befektetők és nem a hasonló adottságokkal rendel­kező szomszéd kerületek valamelyikét?- A tömbrehabiltáció 1,992-től folyik tö­retlenül. Ehhez az kellett, hogy legyen egy olyan önkormányzat, amely következete­sen vállalja, hogy ezt a folyamatot minden politikai változástól függetlenül támogatja. A befektetők számára ez óriási biztonságot jelent. Itt pontosan lehet tudni, mit tartal­maz a rendezési terv, hogy a tömbrehabi­litáció egy folyamat, ami mellé az önkor­mányzat hozzáteszi a maga felújítási tevé­kenységét, és a közterületek kialakításáról is gondoskodik. A beruházó pontosan tudja, hogy nem csak egy foghíjtelek beépítéséről van szó, ahol esetleg bizonyta­lan, hogy az új építmény elké­szülte után lesz-e a környezetében fejlesztés. A Fe­renc körúttól a Haller útig folya­matosan fejlődő városrészben tör­ténnek a beruhá­zások. A Ráday utca méltó társaként a Tompa utcát és Angyal utcát is átépítjük. Tervek készülnek a Fe­renc tér felújítá­sára, a Lenhossék park beruházása rövide­sen elkezdődik, ez lesz a Középső-Ferenc- város második városközpontja. A rehabili­tációs terület közvilágításának felújítása is szerepel a tervek között. Kiépítés alatt van a térfigyelő rendszer. A terület városszerkezeti adottságai is jók. Befektetési szempontból előnyös, hogy a belvároshoz, repülőtérhez, autópá­lyához közel vannak az ingatlanok és hogy Ferencváros Duna-parti területei is fejlőd­nek. Az is vonzza a beruházókat, hogy köny- nyen tudják értékesíteni az új lakásokat. A lakásvásárlóknak pedig biztonságot jelent, hogy kiszámíthatók az ár-érték viszonyok.- Milyen ingatlanárak jellemzőek a rehabilitációs területeken?-Az átlag négyzetméterárak a Ferencvá­rosban ma már 250 ezer forint körül van­nak. Ha valaki Budán néz lakás után, akkor 350-500 ezer forintos négyzetméterárakkal is találkozik, és nehezen tudja eldönteni, hogy ez megéri vagy sem. A mi városré­szünkben tapasztalható árak reálisak, és az erős verseny miatt nem is tudnak elszaba­dulni.- Az önkormányzatnak mekkora üzle­ti haszna keletkezik a rehabilitációból?- Az elmúlt időszakban az önkormány­zat ráfordításai jelentősen meghaladták az ingatlanértékesítésből származó bevételeit. A kereslet növekedése, a piaci verseny azonban felértékelte az ingatlanokat és van esély a többletbevételre is. Ugyanakkor nem csak piaci alapon törté­nik értékesítés, példa erre a Ferencvárosi Evangélikus Egyháznak értékesített Thaly Kálmán utcai ingatlanok esete. Az egyház a területen új templomot, gondozóházat, kö­zösségi létesítményeket épít. A Balázs Béla utca 20-as számú ingatlan esetében is hasonló a helyzet. Egy alapít­vány vette meg az ingatlant, és ott épül meg az önkormányzatok Háza, amelyre már régóta nagy igény volt az önkormányzati érdekszövetségek oldaláról. 2001. október

Next

/
Thumbnails
Contents