Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001. szeptember / 9. szám
2001. szeptember H étköznap Tart-e állatot és miért? Kivés Éva, takarítónő: - Két macskám van, akiket jobban szeretek, mint sok olyan embert, akik úgy érzem, meg sem érdemlik, hogy szeressék őket. Azt még elképzelni sem tudom, hogy ne legyen állatom. Bassa Judit, tanuló: - Eddig még nem volt kutyám, a barátom viszont nagyon szereti őket. Ezek a kis spánielek csak két napja vannak nálunk, és már nagyon örülök nekik, mert fényt visznek az életünkbe, annak ellenére, hogy az egész nap róluk szól. Az embereknek, főleg a gyerekeknek, nagy öröm, ha látják a kiskutyáinkat, ezért nem is értjük igazán, hogy miért tartanak Budapesten olyan kevés állatot. Tóth Vendelné, nyugdíjas: - Meg is őrülnék, ha nem lenne kutyám. Egyedül élek, és a kiskutyám igazi társammá vált. Van egy cicám is. Kitettem szegényt a kapu elé, de visszajött, azóta ketten vannak a kutyussal. Egy fél évig összeösszekaptak, de már oldódtak a problémák. A cica mosdatja a kutyámat és kettőjük közül bizony ő az úr. Rothág Géza, anyaggazdász: - Hú, ez nehéz kérdés! De tényleg. Hogy miért tartok állatot? Talán mert jobban szeretem őt, mint az embereket, pontosabban, mint a legtöbb embert. Ha időközben valami probléma adódna kedvencükkel, netán azonnal választ szeretnének kapni egynémely kérdésükre, keressék fel személyesen vagy telefonon Dr. Argay György állatorvost A rendelő címe: 1093. Lónyay u. 28. Telefonszáma: 217-36-77. Rendelési idő minden munkanapon 11-13 óráig, de hétfőn, kedden és csütörtökön délután is fogad, 16-18 óra között. Állati dolgok Dr. Argay György állatorvos a kulturált állattartásról A kutyapiszok borította utcák garantálják, hogy állandósuljon a vita kutyatartók és ellenzők között. Több rendelet szabályozza a városi állattartást. Többek közt az egyik kimondja, hogy a gazda köteles eltakarítani a közterületről kedvence potya- dékát. Ez a gyakorlatban úgy néz ki - már ha látunk ilyesmit egyáltalán -, hogy nejlonzacskóval továbbmaszatolja a bűnjelet. Az állatorvos szerint sokkal higiéni- kusabb megoldás lenne, ha ezt a műveletet megfelelő brigád végezné, megfelelő eszközökkel. Természetesen a kutyatartók felelőssége ezzel csöppet sem csökkenne, bár ha jól meggondoljuk, ez a felelősség abban a pillanatban kezdődik, amikor elhatározzák, hogy maguk mellé vesznek egy állatot.-garamvölgyi- A jövendőbeli gazda lehetőleg az életvitelének megfelelő fajtájú kutyát válasz- szón -javasolja Dr. Argay György állatorvos. - Jó, ha viheti magával dolgozni is, én például mindig vittem magammal a spánielem, leült a lépcső alján, türelmesen megvárt. Ez esetben tanácsos kezelhető, jó természetű fajtát választani, amitől nem félnek, nem okoz riadalmat. Ha valakinek kevés ideje van, az olyan kutyát válasszon, amelyik sokáig elvan magában a lakásban. Általában a kutyák szeretnek a lakásban lenni, roppant kellemes időtöltés számukra egyik fotelból átmászni a másikba; nem osztom azt az elképzelést, mely szerint lakásban kutyát tartani kínzás. Van természetesen néhány ilyen fajta, mint a kaukázusi vagy a husky, vagy a hosszúszőrű, nagy bundájú állatok, ezeket tényleg jobb kertben tartani. Meggondolandó a Staffordshire terrier tartása is, mert bár nagyon jó kutyák, szeretnek dolgozni, de kiszámíthatatlanok: ha valamit félreértenek — netán megértenek egy utasítást —, akkor azonnal határozottan reagálnak, s ez a reakció veszélyes lehet. A közelmúlt kutyák okozta tragédiáiról szólva a malamut kapcsán az állatorvos elgondolkodtató statisztikát említ:- A rendelőmbe kerülő malamutok mindegyike nagyon szelíd, ilyennek lett tenyésztve. Egy amerikai felmérés szerint az Egyesült Államokban 1975-85 között 171 halálos kimenetelű kutyaharapás történt, 9 százalékban, tehát komoly arányban malamut volt a tettes. Áldozatuk azonban minden egyes esetben kisgyerek, csecsemő volt! Úgy látszik, genetikailag rosszul viszonyul a gyerekekhez. A tenyésztés nagyon komoly dolog, nem igaz, hogy neveléssel korrigálható. A géneken múlik majdnem minden. Ezért nagyon veszélyes, amikor egy-egy divathullám idején a lelkiismeretlen tenyésztők túltenyésztik az állományt, így a selejtes példányokat is. Hogy mire kell mindenképpen megtanítani a kutyánkat, feltéve, hogy nem kettesben élünk vele egy lakatlan szigeten? Az állatorvos szerint arra, hogy „normálisan” viselkedjen.- Hogy mit értek „normális” viselkedés alatt? Ha egy spánielt sétáltatunk, s az heves ugatásban tör ki egy szatyros járókelő láttán, mindenki megmosolyogja, senki nem veszi komolyan. Ha ugyanezt egy mély hangú hatalmas, robosztus állat teszi, mindegy, hogy csak játékból, szívinfarktust kap az illető, pedig nincs nagyobb veszélyben, mint a spánielnél. Ezért hát félelmet keltő külsejű kutyákat tanácsos leszoktatni az efféle jópofáskodásról. Az extrém és egzotikus állatok divathóbortjáról szólva Argay doktor a következő állásponton van: — Pókok, kígyók majmok stb. tartását maximálisan ellenzem. Először is nem tudjuk, milyen úton-módon kerültek az országba, milyen állat- és közegészség- ügyi háttérrel, épp ezért a bizonytalansági tényezők miatt veszélyesnek tartom ezeket. A mérgeskígyóknak sokszor még a fajtáját sem ismerjük, nincs olyan sok szakértő Magyarországon. Ráadásul ezektől az állatoktól sokszor meg akar szabadulni a gazda, kidobja, s ez odáig fajult, hogy ha ma a zöldövezetben az ember rálép egy kígyóra, s az megharapja, akkor nem tudhatja, hogy most egy sikló vagy valami mérgeskígyó marta-e meg. Á piranják is úgy kerültek a Margit-szigeti medencébe, hogy valaki rájuk unt. Szóval, tanácsosabb kutyát-macskát tartani. Javasolnám, hogy ha valakinek nincs konkrét elképzelése, sem százezer forintja egy flancos fajtiszta állatra, de szeretne maga mellé egy társat, keressen fel egy menhe- lyet. Nagyon sok szép keverék kutya van, de ha választottunk véletlenül mégsem olyan szép, akkor is nagyon rövid időn belül gyönyörűnek fogja látni a gazdája. Ha a kutyus „csak átlagos”, akkor is egész szívével szeretni fogja. 20 Ferencváros
