Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001. január / 1. szám
20 Hírek, inloriiiációk KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL KÖTELEZŐ-E ADATOT SZOLGÁLTATNI? A népszámlálás végrehajtását törvény rendeli el. A törvény szerint nem kötelező a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra és fogyatékosságra vonatkozó kérdésekre válaszolni, minden más kérdésre azonban választ kell adni a megkérdezettnek. HA VALAKI EZT MEGTAGADJA, HOGYAN BÜNTETHETŐ? A statisztikai törvény szerint szabálysértés a válaszmegtagadás, amiért pénzbüntetés róható ki. A Központi Statisztikai Hivatal azonban a kellő tájékoztatással és a számlálóbiztosok megfelelő felkészítésével igyekszik az Önök bizalmát elnyerni, hogy ez a rendkívül fontos adatgyűjtés gördülékenyen mehessen végbe. SZÜKSÉGES-E SZEMÉLYES DOKUMENTUMOK BEMUTATÁSA A KÉRDÉSEK MEGVÁLASZOLÁSÁHOZ? A törvény előírja, hogy valóságnak megfelelő adatokat kell bevallani, de a számlálóbiztos nem ellenőrizheti, hogy a megfelelő igazolások és okmányok valóban megvannak-e, és ha igen, a bevallott adatokat tartalmazzák-e. Vagyis a számlálóbiztosnak kontroll nélkül el kell fogadnia minden választ, legfeljebbjavasolhatja az okmányok felhasználását. MI BIZTOSÍTJA AZ ADATOK PONTOSSÁGÁT ÉS VALÓDISÁGÁT? A népszámlálás előkészítése három éve tart. Ebben a közreműködők támaszkodhatnak a magyar nép- számlálás 130 éves hagyományára és a nemzetközi ajánlásokra, tapasztalatokra is. A területi előkészítés során készül a pontos és valós helyzetet tükröző címjegyzék, a számlálóbiztosok megfelelő felkészítése. Munkájukat felülvizsgálok és a KSH szakemberei ellenőrzik. A megbízható adatok biztosításához rendelkezésre áll a korszerű számítástechnikai feldolgozási háttér is, amelynek megteremtésén ugyancsak hosszú ideje fáradozik a KSH. MIÉRT KELL A LAKÁSOKAT ÖSSZEÍRNI? Az 1870-es népszámlálás óta, azaz 130 éve gyakorlat az, hogy összeírják a lakásokat is. A népszámlálás tehát nemcsak az egyes személyek adatai, de a lakások teljes körű összeírását is jelenti. Ha sikerül összekapcsolni a személyek, a családok, a háztartások és lakások jellemzőit, akkor a népesség lakáshelyzetéről és lakásvagyonáról nemzetközi szinten is összehasonlítható adatsorok születnek. Éppen ezért kérdezik meg Önöktől azt, hogy milyen típusú lakóegységben élnek, annak milyenek a tulajdoni viszonyai, mekkora, milyen helyiségei vannak, milyen a komfortfokozat (tehát van-e benne hideg és meleg víz, van-e gázellátás, milyen a fűtés, van-e vízöblítéses WC, illetve szennyvízelvezető). Kérdésként szerepel az épület típusa, építési időpontja, az építési anyag megnevezése, a lakóövezet jellege. Fontos tudni, hogy 2001. februárjában az úgynevezett intézeti háztartásokat (kollégiumokat, munkás- szállókat, szociális otthonokat, kórházakat stb.) is összeírják, ezekkel együtt az üres lakásokat és a nem lakott üdülőket is. Az üdülőket, annak érdekében, hogy teljes körűek legyenek a róluk szóló adatok, már 2000 nyarán előzetesen összeírták. LEHET-E MÁS EREDMÉNYE A NÉPSZÁMLÁLÁSNAK, MINT A KÜLÖNFÉLE SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOKNAK VAGY REPREZENTATÍV FELVÉTELEKNEK? A teljes körű összeírás sokkal pontosabb, a valós helyzethez jobban közelít, és tetszőleges területi bontásban csoportosíthatók az adatai. A megfelelően kiválasztott mintákon végzett felmérések a főbb változási irányvonalakat országosan, de akár csak egy-egy területre vonatkozóan is jól bemutathatják, megbízhatóságukat a népszámlálási eredmények igazolhatják. A népszámlálás fő eredményei országos szinten várhatóan nem térnek majd el egy igényesen elvégzett mintavételes összeírás adataitól. MENNYIRE BIZTOSÍTJÁK AZ ADATSZOLGÁLTATÓK SZEMÉLYISÉGI JOGAIT A NÉPSZÁMLÁLÁS SORÁN? A népszámlálás egész folyamatát alapvetően meghatározó törvény megalkotásakor a legteljesebb mértékben figyelembe vették a személyiségi jogok tiszteletben tartásának követelményét. Ennek egyik jele, hogy az adatfelvétel név nélkül történik, az úgynevezett érzékeny (vagyis a nemzetiséggel, az anyanyelvvel, a vallással, illetve a fogyatékossággal kapcsolatos) kérdésekre nem kötelező válaszolni. Egyedi adatot, amely az adatszolgáltató kilétének azonosítására alkalmas lenne, a KSH nem szolgáltat ki, ugyanis érdekelt abban, hogy a személyiségi jogokat, az adatok bizalmas kezelését feltétel és kivétel nélkül garantálja minden összeírásnál. A KSH alapvető érdeke az Önök bizalmának megtartása, az adatgyűjtések sikeres elvégzése, a KSH feladatainak ellátása. MENNYI IDEIG FOG TARTANI A NÉPSZÁMLÁLÁS? A népszámlálás helyszíni adatfelvétele három hétig (2000. február 1-től 21-ig) tart. Ezt követően további egy hét áll rendelkezésre, hogy a valamilyen ok miatt kimaradtak összeírását az önkormányzatoknál pótolják. Igen fontos, hogy az adatgyűjtés időszakában történt változásokat nem kell figyelembe venni (úgymint: születések, halálozások, házasságkötések, válások, költözések, munkába állások, nyugdíjazások, új lakások építése, lakások lebontása stb.) PONTOSAN MIT KELL ÉRTENI AZ ESZMEI IDŐPONTON? A népszámlálás eszmei időpontja, a 2001. január 31. és február 1. közötti éjfél kijelölése azt jelenti, hogy az adatokat az akkori állapotnak megfelelően kell megadni. MIÉRT JÓ NEKÜNK A NÉPSZÁMLÁLÁS? Folyamatosságot teremt a hagyományokban, felszínre hozza az átalakulás eddig esetleg rejtve maradt összefüggéseit. Átvilágítja a magyar társadalmat, megbízható alapot ad az országos szintű gazdasági, szociális és területfejlesztési döntésekhez. Érdekazonosságot hoz létre állam és állampolgár között. A népszámlálás a személyes részvétel ellenére személytelen ügy, vagyis pártállástól, politikai nézetektől független közügy. A statisztika eszközeivel nyilvánossá teszi a társadalom valós állapotát, támpontokat nyújt a „közjó” megállapításához és érvényesítéséhez. Célja semmiképpen sem az egyes polgárok adatainak és körülményeinek kikérdezése, hanem ezeknek az adatoknak az országos, illetve területi összesítése. SZÜKSÉG VAN-E EGYÁLTALÁN EGY ÚJABB NÉPSZÁMLÁLÁSRA, NEM ELEGENDŐ- EK-E A KÜLÖNFÉLE CÉLOKRA A NÉPESSÉG-NYILVÁNTARTÁSBÓL ÉS MÁS FELVÉTELEKBŐL NYERHETŐ ADATOK? A népszámlálás adatköréből csak néhányról van állandó és teljes körű nyilvántartás, ezt nevezzük népesség-nyilvántartásnak. Ez csak a nemre, korra, családi állapotra és a lakcímre vonatkozó adatokat tartalmazza. Az európai országokban a népszámlálások nem a népességszám egyszerű megállapítása miatt fontosak, hanem a népesség összetételének mind részletesebb leírása és elemzése miatt. Magyarországon jelenleg nincs olyan nyilvántartási rendszer, amely pótolni tudná a népszámlálást. 2001-BEN MELY MÁS ORSZÁGOKBAN TARTANAK NÉPSZÁMLÁLÁST, ELSŐSORBAN AZ EURÓPAI, ILLETVE A HAZÁNKKAL SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK KÖZÜL? 2000 körül a Föld országainak nagy részében tartanak népszámlálást, a hazánkkal szomszédos országok és az Európai Unió tagállamainak túlnyomó többsége 2001-ben hajtja végre a teljes körű adatgyűjtést. Ehhez az egyes országok sajátos hagyományai és adatigényei mellett fontos támpontot nyújtanak az ENSZ és más nemzetközi szervezetek, valamint az Európai Unió részletes népszámlálási ajánlásai is. ÉRTESÍTÉS közterületek elnevezéséről Ferencváros képviselő-testülete 24/2000.(X1.02.) sz. rendeletével módosított 18/1999.(X.l.) rendelete alapján a IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 36845/2 hrsz.-ú közterület fekvése: L alakban a Ráday utca 30. és 32. és a Kinizsi utca 22. és 24026. között elnevezése: Biblia utca IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészben a 38017/14 hrsz.-ú közterület fekvése: a Soroksári út és a HÉV-vágányok között, az Ipar utca folytatásában elnevezése: Ipar köz IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 38017/16 hrsz.-ú közterület fekvése: a Soroksári út és a HÉV-vágányok között, a volt Concordia malommal szemben elnevezése: Concordia köz IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészben a 38017/18 hrsz.-ú közterület fekvése: a Soroksári út és a HÉV-vágányok között, a Dandár utca folytatásában elnevezése: Dandár köz IX. kerület Ferencváros Ferencváros vá rosrészében a 38000/2 hrsz.-ú közterület fekvése: a Soroksári út 48. és 50. sz. között, zsákutca elnevezése: Gőzmalom utca IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 38282/7 hrsz.-ú közterület fekvése: a Könyves Kálmán körútra merőleges, a Lurdy-ház és a Shell-kút között elnevezése: Pékerdő utca IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 38249/2 és 38236/168 hrsz.-ú közterület fekvése: a Gyáli út 18. és az Üllői út között, a Péceli utca folytatásában, a MÁV-vá- gányok mellett elnevezése: Péceli utca IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 38236/32 hrsz.-ú közterület fekvése: a Gyáli út 31. és 33. között a Gyáli útra merőlegesen a Táblás közig elnevezése: Kiskalmár utca IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 38236/446 hrsz.-ú közterület fekvése: a leendő M5-ös út és a 13-as villamos pályája között (X. utca) elnevezése: Fehérakác utca IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 38241/15 hrsz.-ú közterület fekvése: a Gyáli úti MÁV-lakótelepen a Zombo- utca és a Szerkocsi utca között elnevezése: Váltó köz IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 38241/3 hrsz.-ú közterület fekvése: a Gyáli úti MÁV-lakótelepen az Aszódi utca és a Gyáli út között elnevezése: Szerkocsi utca IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 38241/9 hrsz.-ú közterület fekvése: a Gyáli úti MÁV-lakótelepen a Zombori utca és a Szerkocsi utca között elnevezése: Vasbakter köz IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 38241/20 hrsz.-ú közterület fekvése: a Gyáli úti MÁV-lakótelepen a Zombori utca és a Szerkocsi utca között elnevezése: Víztorony köz IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 38241/26 hrsz.-ú közterület fekvése: a Gyáli úti MÁV-lakótelepen a Zombori utca és a Szerkocsi utca között elnevezése: Töltés köz IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 38241/33 és a 38241/35 hrsz.-ú közterület fekvése: a Gyáli úti MÁV-lakótelepen a Zombori utca és a Szerkocsi utca között elnevezése: Szemafor köz IX. kerület Ferencváros Ferencváros városrészében a 38271/3 hrsz. és a 38251/1 hrsz. közötti közterület fekvése: a Könyves Kálmán körút 3. és 5. és a Fék utca 4. és 6. között elnevezése: Remíz utca (A 37923 hrsz.-ú ingatlanból kialakítandó közterület lejegyzése még nem történt meg.)
