Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. április / 4. szám
Intem 5 Otthonunk a lakótelep! Interjú Hidasi Gyulával, a József Attila-lakótelep városrészi önkormányzaté-' nak elnökével.- Mióta él itt?- 1982-ben, Zuglóból költöztem át. Reggel dolgozni mentem, csak este jöttem haza. Sokáig csak laktam, s nem annyira éltem a lakótelepen, később azonban egyre inkább az otthonommá vált. Ahogy nőtt a gyermekem, úgy lettek egyre inkább fontosabbak a játszóterek, a parkok, az óvoda, az iskola. Akik munkába járnak, ma is alig vannak idehaza. Távol vannak reggeltől estig, s ha van telkük, a hétvégeken is. Akik állandóan figyelemmel kísérik és élik a lakótelep életét, azok a nyugdíjasok és a gyerekek. Amióta képviselő vagyok, az a célom, hogy minél többen érezhessék valóságos otthonuknak a lakótelepet.- Mióta képviselő', s mikor alakult a részönkormányzat?- 1994-ben kerültem be a ferencvárosi képviselő-testületbe. Amikor elvállaltam a jelöltséget, nem is tudtam igazán, hogy mit vállalok. Nem (tudtam, hogy ez ennyire szép feladat. A Belső- és Középső-Ferencvárostól kissé távol esik ez a terület, a ferencvárosi vasúti átjáró szinte kettéválasztotta a kerületet. Az itteni képviselők és a képviselő-testület 1996-ban döntöttek úgy, hogy részönkormányzatot alakítanak, mivel az oft megválasztottak jobban ismerik a helyi problémákat, és mivel mások is ezek a problémák, mint a belső területeken.- Mi jellemzi ma a lakótelepet?- Szinte minden lakást megvettek már a lakók. Egy-két házban maradt csak néhány ön- kormányzati lakás. Sok a szövetkezeti társasház is. A legtöbben sajátjuknak érzik a lakóházukat, s mi is erre szeretnénk biztatni a tulajdonosokat. Úgy lenne szerencsés elfogadni ezeket a tulajdoni hányadokat, mintha mindenkinek családi háza volna, csak ezek egymás alatt, mellett és felett vannak. Ezt a tulajdonosi érzést kellene belsővé tennie mindenkinek. A mi házaink lényegében közterületen állnak, de ugyanúgy nem kellene eldobni a szemetet, mint ahogyan egy kertes házban sem teszik azt az ott lakók.- Más kerületekben is van részönkormányzat? Kikből áll az itteni, és hogyan működik?- Tudomásom szerint csak néhány helyen van ilyen: Pesthidegkúton és Káposztásmegye- ren. A részönkormányzat (a rönk) nálunk úgy szokott felállni, hogy a lakótelepi körzetben megválasztott négy képviselő mellett a kerületi képviselő-testületbe jutott pártok delegáltjai is helyet kapnak. Nagyon jó a jelenlegi összetétel, de az előző ciklusban, a Nagy László elnöksége alatt működő rönké is az volt. Nem pártpolitika határozza meg a munkánkat, hanem mindig a lakótelep érdekét vesszük figyelembe.- Milyen eredményeire lehet büszke a rönk, a lakótelepi életérzés elmélyítése mellett?- A parkjainkra mindenképpen. Ebben az évben is 42 milliót költünk rájuk. Az évenkénti egynyári virágbemutatók jeles hagyománnyá váltak. Az első lakótelepi búcsú tavaly nagyon jól sikerült, s most már évente megrendezzük azt is. Az uszodánkra szintén büszkék vagyunk, amit a képviselő-testület 80 millió forintért építtetett a Lobogó utcában. Nagyra tartjuk azt is, hogy április 11-én-egész napos ünnepi rendezvényekkel kísérve - hosszú, kényszerű szünet után megnyithatjuk a Dési Huber Művelődési Házat, a lakótelep megszépített és modernné varázsolt kulturális otthonát. A lakóházaink is szépülnek. 1993-tól évente kiírjuk a lakóházfelújítási pályázatokat. A megvalósításhoz az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást ad. Egyre nagyobb az érdeklődés. Erre a célra idén 17,2 millió forintot oszthat szét a házak között a részönkormányzat. Természetesen, ahogyan fogynak a külső, látható hibák az épületeken, a tetők s a homlokzat felújítása után a belső munkálatokra is megjelennek az igények. Bár azok súlyos milliókat jelentenek, igyekszünk később azokat is támogatni. Ezt fogom képviselni a városfejlesztési bizottságban is, amelynek szintén tagja vagyok. Úgy érzem, ha valaki átmegy a lakótelepünkön, kívülről tényleg szépnek találja épületeinket, virágos parkjainkat, fáinkat.- Mi kerül a mérleg másik serpenyőjébe, a mélyebbikbe?- Két igazi negatív ügyünk van: a Pest-Buda mozi és az egészségügyi szolgáltatásban beállt változás. A Gyáli úti szakrendelő elköltözése nagy problémát jelent az itt élő időseknek. Annyi azért sikerült, hogy most már az István kórházba is el lehet menni, hogy az metróval is jól megközelíthető. Ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket tettünk azért is, hogy jónéhány szak- rendelést „helyben” is igénybe lehessen venni. Persze, ez akkor is visszalépés a korábbi kedvezőbb állapothoz képest. A mozi ügyében régi a huzavona. Mindenki tele ötlettel, természetesen mi is. Én bármiféle kulturális és szolgáltató központot el tudok oda képzelni. Baj továbbá, hogy a bűncselekmények száma nem csökken. Azt hiszem, javítana a helyzeten, ha a lakók jobban figyelnének egymásra és egymás dolgaira. Ezen nem lenne szabad megsértődni, hiszen mindannyiunknak jót tenne, ha a pádon üldögélő és helyismerettel rendelkező emberek megkérdeznék, szemmel tartanák az idegeneket, hogy megtudják, mit keresnek ott. Ezért is helyeztettünk ki több helyre padokat. Szomorú vagyok azért is, mert az újságok épp a napokban tették közzé, hogy az M5-ös bekötő szakaszát csak a jövő évben kezdik megépíteni. Mi minden fórumon megígértük a korábbi fővárosi tájékoztatás alapján az elodázhatatlan munka idei megkezdését, s ők most mégis más beruházásba kezdenek.- Van-e más fontos beruházás a lakótelepen?- A legfontosabb a Napfény utca felújítása, aszfaltozása, a középső szegély kiemelése. A közbeszerzési eljárást már meg is indították. Ebben az évben 40 millió forintot állítottak be a költségvetésbe.- Összességében, milyen érzés lehet József Attila-lakótelepinek lenni?- Iskolai osztályzatokban (ötfokozatú skálán) kifejezve, úgy gondolom, hogy négyes, azaz jó. Ez egyben azt is jelenti, hogy lehet még jobb is. Azon leszek; azon leszünk! Hegedűs Sándor
