Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. április / 4. szám
Lakótelepi emlékek Egy lakótelepi lakás a hatvanas években „nagy szám” volt, olyasmi, mint ma Budán egy villalakás. A lakótelepi élet is irigylésre méltónak mutatkozott, korszerű önkiszolgáló közértek, patyolat, játszóterek tették kényelmessé az életet. Az első budapesti lakótelep a József Attila volt. Pál Tibor alpolgármesterrel a városrész múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.- Ön kisgyermekként az első beköltözők közé tartozott a lakótelepen. Milyen élményekre emlékszik? Kik és honnan mentek oda?- Nem nagyon örülök, hogy épp nekem kell visszaemlékezni, hisz ez az idő múlására figyelmeztet. De azért szívesen idézem emlékezetembe azokat az időket. Ötéves voltam, amikor Csepelről ideköltöztünk. A mi utcánkat, ahol korábban laktunk, szanálták. Szinte mindenki a József Attila-lakó- telepre költözött velünk. Olyan szerencsénk volt, hogy a szomszédok közül sokan ugyanabban a házban laktunk az Epreserdő utcában is. Az első időkben roppant sivár volt a lakótelep, még tartott az építkezés. Persze, a gyerekek ezt igen élvezték, emlékszem rá, hogy még a markológép lapátjába is beleültünk a barátaimmal. jókat lehetett játszani a környéken. A telep arculata még kialakulóban volt, például az Üllői út mentén akkor még álltak a Mária Valéria telep kis házai.- Köztudomású, hogy manapság a lakótelepek sokat vesztettek népszerűségükből. Milyenek voltak ott akkoriban?- Csoda volt. Központi fűtés, állandó hideg-meleg víz, a loggia sokak számára irigylésre méltó lehetett. A telepen sokféle szolgáltatás működött, iskola, óvoda, patyolat és önkiszolgáló ABC, ez szintén mind újdonság volt. Az Ifjúmunkás utcai iskolában akkor indult a tanítás, amikor első osztályos voltam, úgyhogy mi voltunk a nyitó osztály. A gyerekek számára paradicsomi állapotok uralkodtak, autók alig közlekedtek, az utcákon nyugodtan lehetett focizni, játszani. A tömeg- közlekedés nem volt rossz, a Nagyvárad térre, ahol igazi pattogatott kukoricát árultak, pillanatok alatt be lehetett érni az 51-es villamossal.- A lakótelep kulturális intézményei a kezdetektől működtek?- A művelődési ház és a mozi később létesült. Addig vándorcirkuszok és vidámparkok szórakoztatták a nagyérdeműt. Délutánonként rendszeresen látogattuk a mutatványosokat. Néha segítettünk az állatok etetésében, ezért cserébe ingyen nézhettük a főpróbát. A Pest-Buda mozit 1973-ban, Pest és Buda egyesülésének századik évfordulóján adták át. Budapest legkorszerűbb mozija volt. A lakótelepiek közül sok embert fűz erős érzelmi kötődés a Pest-Budához, én például ott csókolóztam életemben először. A Dé- si Huber Művelődési Házban az egyik mostani képviselőtársam volt a filmvetítések gépésze...- A hőskor hangulata a 1980-as évek végére megváltozott. Mi ennek az oka?- A kezdetektől itt lakók megöregedtek, a gyerekeik elköltöztek. A házak állagában is ekkor jelentkeztek a romlás első jelei, a homlokzatokról lepergett a vakolat, a közműhálózat elhasználódott, a tetők szigetelése tönkrement. Az épületek egykori tulajdonosának, a tanácsnak, nem futotta felújításra. Kilátástalannak látszott a megújulás, és ez a közhangulatra is rányomta bélyegét. Amikor 1988-ban beindult a lakásprivatizáció, akkor a városrész ismét életre kapott. A lakások jelentős részét hamar megvásárolták egykori bérlőik, és a tulajdonosi szemlélet eredményei hamar jelentkeztek. Ismét vannak gyerekek a játszótereken. Néhány éve, amikor levittem a nagyobbik fiamat a térre, jó, ha három gyerekkel találkoztunk, és alig találtunk hintát épségben, padot vagy használható homokozót. Mára ez is megváltozott, sokkal több a gyerek a telepen, ami jó jel. Mert azt jelzi, hogy a városrész öregedése megállt, s ez látszik a házakon, a parkokon és a szolgáltatásokon is.- A József Attila-lakótelep úgy néz ki, mintha a Ferencvárostól különálló terület lenne. Mit gondol erről?- Földrajzilag jól körülhatárolható terület ez. A vasút is elválasztja a kerület többi részétől, mégsem gondolom, hogy különálló lenne. Főleg most, hogy vasúti felüljáró, metró köti össze a városrészt Ferencváros más területeivel. A Soroksári út környéki megszűnt nagy gyárak és a megépült új bevásárló- központ jóvoltából sokkal inkább a kerület igazi része lett a lakótelep. A városrészi részönkormányzat jól működik, nagyobb figyelem jut a telepre. A részönkormányzat képviselői négyen, pártállásuktól függetlenül, az ottaniak érdekében tevékenykednek. Az utóbbi években megalakult az idősek klubja, kiépült a családsegítő rendszer, kihelyezett szakorvosi rendelő létesült. Az Ecseri úton nemsokára megkezdi működését az ifjúsági iroda. Hosszú évek után ismét visszakapja művelődési funkcióját a Dési Huber Művelődési Ház, április 11-én, a Költészet Napján lesz a megnyitó ünnepség. József Attila születésnapján ennél szebb ajándékot aligha kaphatna a lakótelep. Kleer László Fotó: Somfai
