Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)

2000. április / 4. szám

Lakótelepi emlékek Egy lakótelepi lakás a hatvanas években „nagy szám” volt, olyasmi, mint ma Budán egy villalakás. A lakótelepi élet is irigylésre méltónak mutatkozott, korszerű önkiszolgáló közértek, patyolat, játszóterek tették kényelmessé az életet. Az első budapesti lakótelep a József Attila volt. Pál Tibor alpolgármes­terrel a városrész múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.- Ön kisgyermekként az első beköltö­zők közé tartozott a lakótelepen. Mi­lyen élményekre emlékszik? Kik és honnan mentek oda?- Nem nagyon örülök, hogy épp nekem kell visszaemlékezni, hisz ez az idő múlására figyelmeztet. De azért szívesen idézem emlékezetembe azo­kat az időket. Ötéves voltam, amikor Csepelről ideköltöztünk. A mi utcán­kat, ahol korábban laktunk, szanálták. Szinte mindenki a József Attila-lakó- telepre költözött velünk. Olyan sze­rencsénk volt, hogy a szomszédok kö­zül sokan ugyanabban a házban lak­tunk az Epreserdő utcában is. Az első időkben roppant sivár volt a lakótelep, még tartott az építkezés. Persze, a gyerekek ezt igen élvezték, emlékszem rá, hogy még a markoló­gép lapátjába is beleültünk a barátaim­mal. jókat lehetett játszani a környé­ken. A telep arculata még kialakuló­ban volt, például az Üllői út mentén akkor még álltak a Mária Valéria telep kis házai.- Köztudomású, hogy manapság a lakótelepek sokat vesztettek népszerűsé­gükből. Milyenek voltak ott akkoriban?- Csoda volt. Központi fűtés, ál­landó hideg-meleg víz, a loggia sokak számára irigylésre méltó lehetett. A telepen sokféle szolgáltatás működött, iskola, óvoda, patyolat és önkiszolgáló ABC, ez szintén mind újdonság volt. Az Ifjúmunkás utcai iskolában ak­kor indult a tanítás, amikor első osztá­lyos voltam, úgyhogy mi voltunk a nyitó osztály. A gyerekek számára pa­radicsomi állapotok uralkodtak, autók alig közlekedtek, az utcákon nyugod­tan lehetett focizni, játszani. A tömeg- közlekedés nem volt rossz, a Nagyvá­rad térre, ahol igazi pattogatott kukori­cát árultak, pillanatok alatt be lehetett érni az 51-es villamossal.- A lakótelep kulturális intézmé­nyei a kezdetektől működtek?- A művelődési ház és a mozi ké­sőbb létesült. Addig vándorcirkuszok és vidámparkok szórakoztatták a nagy­érdeműt. Délutánonként rendszeresen látogattuk a mutatványosokat. Néha segítettünk az állatok etetésében, ezért cserébe ingyen nézhettük a főpróbát. A Pest-Buda mozit 1973-ban, Pest és Buda egyesülésének századik év­fordulóján adták át. Budapest legkor­szerűbb mozija volt. A lakótelepiek közül sok embert fűz erős érzelmi kö­tődés a Pest-Budához, én például ott csókolóztam életemben először. A Dé- si Huber Művelődési Házban az egyik mostani képviselőtársam volt a film­vetítések gépésze...- A hőskor hangulata a 1980-as évek végére megváltozott. Mi ennek az oka?- A kezdetektől itt lakók megöre­gedtek, a gyerekeik elköltöztek. A há­zak állagában is ekkor jelentkeztek a romlás első jelei, a homlokzatokról le­pergett a vakolat, a közműhálózat el­használódott, a tetők szigetelése tönk­rement. Az épületek egykori tulajdo­nosának, a tanácsnak, nem futotta fel­újításra. Kilátástalannak látszott a megújulás, és ez a közhangulatra is rá­nyomta bélyegét. Amikor 1988-ban beindult a lakás­privatizáció, akkor a városrész ismét életre kapott. A lakások jelentős részét hamar megvásárolták egykori bérlőik, és a tulajdonosi szemlélet eredményei hamar jelentkeztek. Ismét vannak gye­rekek a játszótereken. Néhány éve, amikor levittem a nagyobbik fiamat a térre, jó, ha három gyerekkel találkoz­tunk, és alig találtunk hintát épségben, padot vagy használható homokozót. Mára ez is megváltozott, sokkal több a gyerek a telepen, ami jó jel. Mert azt jelzi, hogy a városrész öregedése meg­állt, s ez látszik a házakon, a parkokon és a szolgáltatásokon is.- A József Attila-lakótelep úgy néz ki, mintha a Ferencvárostól különálló terület lenne. Mit gondol erről?- Földrajzilag jól körülhatárolható terület ez. A vasút is elválasztja a kerü­let többi részétől, mégsem gondolom, hogy különálló lenne. Főleg most, hogy vasúti felüljáró, metró köti össze a városrészt Ferencváros más területei­vel. A Soroksári út környéki megszűnt nagy gyárak és a megépült új bevásárló- központ jóvoltából sokkal inkább a ke­rület igazi része lett a lakótelep. A városrészi részönkormányzat jól működik, nagyobb figyelem jut a te­lepre. A részönkormányzat képviselői négyen, pártállásuktól függetlenül, az ottaniak érdekében tevékenykednek. Az utóbbi években megalakult az idősek klubja, kiépült a családsegítő rendszer, kihelyezett szakorvosi rende­lő létesült. Az Ecseri úton nemsokára megkezdi működését az ifjúsági iroda. Hosszú évek után ismét visszakapja művelődési funkcióját a Dési Huber Művelődési Ház, április 11-én, a Köl­tészet Napján lesz a megnyitó ünnep­ség. József Attila születésnapján ennél szebb ajándékot aligha kaphatna a la­kótelep. Kleer László Fotó: Somfai

Next

/
Thumbnails
Contents