Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)

2000. március / 3. szám

Kultúra 13 Egy képregény és egy galéria képtelen története Zograf - ceruzarajz a háborúról 1999-ben, miközben a NATO Szerbiát bom­bázta egy Belgrád-közeli településen, Pancso- ván (Pancevo) egy szerb ellenzéki újságíró pri­vát történelemírásba kezdett, amely krónika hamarosan könyvformában is megjelenik Üzenetek Szerbiából címen. írójának nem ez volt az első megmozdulása. Az autodidakta avantgárd grafikus a délszláv háború kezde­tétől fogva folyamatosan rajzolta a képtelen történések képeit. Nem tudjuk, hogy hívják ezt az urat. A világ elé kilépő grafikus ugyanis álnevet vi­sel, Aleksandar Zograf annyit jelent: Képíró Sándor. Mindennapi történéseket megörökí­tő rajzai mellett a bombázások alatt elárasz­totta interjúival az internetet. Később hiába keresett kapcsolatokat, fekete-fehér, tussal rajzolt tudósításaitól elrettentek a kiadók. Mígnem aztán kiküldte képeit Amerikába, amelyeket néhány hónap múltán albumba kötve látott viszont. Egy vasat sem kapott értük, csak egy tiszteletpéldányt. Az amerikai kiadványt látva határozta el a Black-Black Galéria, hogy kiállítást ren­dez Balázs Béla utcai pincehelyiségében Zograf döbbenetes képeiből. Kinagyítottak egy tucatnyi grafikát, szétküldték a meghí­vókat a szerbiai NATO bombázások meg­kezdése után két héttel. Díszletről a sors gondoskodott, méghozzá bőkezűen. A vala­ha óvóhelyként is használt pincegaléria áram nélkül maradt, ugyanis valaki annyi áramot lopott tőlük, hogy nem tudták kifi­zetni a számlát, s az Elektromos Művek „jó­voltából” minden elsötétült. Ekkor jött Me- dárd és a víz. A szűnni nem akaró esőzések nyomán átszakadt egy befalazott ajtó, a pin­cét elöntötte az ár. Térdig gázoltak a sárban, latyakban, romokban. A nagy hirtelen emelt téglaszigetekre pallókat fektettek le, s azo­kon végighaladva-billegve lehetett végül megnézni a kiállítást - gyertyával a kézben. A hangulat, a nyomasztó enteriőr tökélete­sen balkáni volt. Azóta felszáradt a sár, visszakapcsolták az áramot és újabb, kevésbé kalandos, mind­azonáltal emlékezetes kiállításokat is rendez­tek - de Zograf, a Képíró tablói változatlanul az egyik pincehelyiség falán lógnak. A Black-Blackesek azt mondják: ha lerohadnak is a falról, mindaddig ott maradnak, amíg a Milosevics rezsim meg nem bukik. A kiállítás még megtekinthető. Alek­sandar Zograf még nem látta. Azt mondta, a kiállítás-záró bulira eljön. Várjuk. Garamvölgyi Kata Érzékek utcája A lassan teljesen sétálóutcává váló Rádayban már megint valami történik. A szó legnemesebb értelmében. Összefogtak a galériák, éttermek és üzletek tulajdonosai, és olyan kulturális utcai fesztivált kínálnak a ta­vaszra. amely egyszerre bombázza összes érzékszervünket. A Budapesti Tavaszi Fesztivál program-füzetében is megtalálható műsorok elsősorban kortárs alkotók munkáit kívánja elénk tárni. Képzőművészeti, zenei és irodalmi élményekkel gazdagodhatnak, ha április ele­jén erre vetődnek. A szabadtér a performance előadásoké lesz. A Hotel Ibis Szabó Tamás festőművésznek, a Ráday Galéria a saját művészeinek, az Antikvitás Galéria az In memórián Hermann Márton tárlatának ad helyet. A Paris-Texas Kirill Oncharev fotóművészt, a Pink Cadillac Sztotyori László festőművészt, a Gyógy­növény Natura Szaküzlet Sarkantyűs Judit keramikus alkotásait fogadta be. ízelítőnek csak ennyit, hiszen igen hosszú lenne felsorolni azt a rengeteg előadást, koncertet és kiállí­tást. amit az április elején induló Plein-Art fesztivál szervezői nyújtanak. Élve-boncolás a Stúdió K-ban Érdekes kezdeményezésbe fogott ismét a Stúdió K. Februárban két alkalommal is bonckés alá vette napjaink egy-egy kiemelkedő kulturális eseményét. Előbb Szabó István Európa-díjas új filmjét, a Napfény ízét kóstolgat­ták a szép számban megjelentek az alkotók segítségével. A hónap másik művészeti kerékasztalának témája a Radnóti Színpad Sirály előadása volt. A Csehov darab alkotói: Valló Péter rendező, Morcsányi Géza dramaturg, a színmű újrafordítója és Bálint András vallottak az előadás születésének körülményeiről, a darabértelmezés le­hetséges módjairól. A beszélgetést Csáki Judit színháztörténész vezette. * A Stúdió K következő bemutatója március 10-én lesz. Forgách András új darabja: A szűz, a hulla, a püspök és a kések, Gabriel Garcia Márquez Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája című regénye alapján készült. Az új produkció híre már bejárta a város, a premierre már minden jegy elkelt. A további előadásokra tanácsos jó elő­re jegyről gondoskodni. Nők festője Goda Zsuzsa két leánygyermekévei 1999 májusában fogadta első látogatóit a Lurdy Galéria. Festők, grafikusok, kera­mikusok és tűzzománc-készítő művé­szek kaptak eddig lehetőséget a bemutat­kozásra. A média mostanában fedezte fel őket - megérdemelten - hiszen kevés olyan kiállítóterem büszkélkedhet avval, hogy a kiállító művészek számára ingye­nes lehetőséget biztosít, így a Lurdy Ház szponzorálása eredményeképp eddig több ezer látogatót fogadott a galéria. Február 4-én sorrendben a nyolcadik ki­állítást rendezték meg „Godizmus” cím­mel, amelyen Goda Zsuzsa festőművész képeivel ismerkedhet meg a közönség. A kiállítást - mely február 29-ig látható - Morvay László grafikusművész nyitotta meg. Kiállítás Gregersen Gudbrand kiállítás nyílt a Buda­pesti Történeti Múzeum Metszettárában (1014 Bp„ Szent György tér 2. Budavári Palota E épület). Már többször hűt adtunk lapunkban a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény Gregersen Gudbrand anyagáról. Ez a kollekció most felkerült a várba. A norvég építőmester magyarországi és ezen belül a ferencvárosi te­vékenysége jelentős. Például 1883-ban készült el a Ferencvárosban a gabona tárolására szolgá­ló raktár az Elevátorhoz, melynek cölöpözési munkálatait Gregersen vállalata végezte el. A megnyitón a Ferencvárosi Önkormány­zatot Bánsághi Tamás alpolgármester képvi­selte. A kiállítás április 2-ig tekinthető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents